Ivana Španović elérkezett az út feléhez. Lehet, hogy a megállapításom furcsán hangzik a múlt vasárnapi pazar sikere tükrében, viszont a dolgok valóban így állnak. Másfél évtizede indult el, nyolc esztendeje, hogy minden lépése gondosan, körültekintően ki van tervezve, részéről minden követelmény maradéktalanul be lett tartva, s két hónappal a 27. születésnapja előtt elmondhatja, három és fél éve van még arra, hogy a nagy terv minden egyes részletében meg is valósuljon.
(Kép: Ótos András)
Az atlétikában összesen hat nagy titulusért folyik a verseny. Felnőtt mezőnyben itt vannak a szabadtéri és fedett pályás kontinentális bajnokságok, a Gyémántliga, a szabadtéri és fedett pályás világbajnokságok és az olimpiai játékok. Španović a hatból hármat már megnyert, tehát maradt még három. Semmi garancia arra, hogy azokat is megnyeri, viszont a versenyzési stabilsága, és az egyre javuló eredményei azt sugallják, hogy nagyon szépek a kilátások.
Španović megnyerte már mindkét Európa-bajnokságot, győztese a Gyémántligának, és azért lehetséges, hogy lesz még világbajnok és olimpiai aranyérmes is, mert példát ritkító módon már ötödik éve, hogy minden nagy versenyen dobogós tud lenni, és eljutott addig a pontig, hogy állandósult a 7 méteres távolságok felett, teremben pedig, mai összes riválisát megelőzve, máris minden idők harmadik legjobb eredményének a tulajdonosa. Ez a belgrádi 7,24 méter tetejében olyan távolság, amilyet fedett pályán már 28 éve senki sem tudott.
Španović Nagybecskereken született 1990. május 10-én sportszerető családban. Több ágra is mutatott hajlamot, végül a tornatanár és atlétikai edző, Hajdú Jani irányította a sportok királynője felé. Gyorsasága, rugalmassága és ugrókészsége a homokos gödör irányába terelte, és ott elég gyorsan magára talált. 15 évesen már 6 méter felett járt, így 2005-ben ott lehetett a marokkói Marrakechben a serdülő vb-n, ahol még a selejtezőben leragadt. Egy évre rá már az ifi vb-n ugrott Pekingben és nagyszerű 623-mal 7. lett. 2007-ben a felnőtt terem Eb-n még nem remekelt, viszont az ostravai serdülő Eb-n 2. lett. 2008-ban Bydgoszczban ifjúsági világbajnok, amiért elküldik a pekingi olimpiára, ahol a lámpaláz még legyőzte. 2009-ben 671-es országos csúccsal második az ifi Eb-n, egy évre rá pedig döntős a barcelonai felnőtt Eb-n. A londoni olimpián 2012-ben is csak a szerepeltek között jegyzik a nevét, a 2013-as moszkvai vb-n azonban Szerbia első vb-érmét nyeri, és azóta a nagy versenyeken hibátlan, és három arany-, két ezüst- és négy bronzérem a mérlege. A hétméteres határt 2015-ben a pekingi vb-n törte át. Ezt megelőzően Prágában terem, majd 2016-ban Amszterdamban szabadtéri Eb-t nyert, Rióban az olimpián, 708 centiméteres országos csúccsal bronzérmes.
Az első serdülő és ifi sikerek után került az újvidéki Vojvodinába, ahol Goran Obradović fiatal és munkájában megszállott edzőhöz került. Azóta töretlen a fejlődése, évről évre dönti a csúcsokat. Sokat dolgozott a gyorsaságon és az edzések arra is irányultak, hogy a tehetséges, de kicsit korpulens lány eszményi testsúlyt és izomtömeget szerezzen – 60 méteren és ötpróbában is csúcstartó –, ami az ugrástechnikai haladással vezetett eredményre. Španović rendkívül szorgalmas, az edzések tartamát és tartalmát is könnyedén követi, Belgrád után pedig nincs leállás, hisz augusztusban Londonban a vb, jövő ilyenkor Birminghamben a terem-vb, a nagy cél pedig a jelzett 3,5 év múlva a 2020-as tokiói olimpia.
