Testünk számtalan apró szervezetnek ad életteret. Köztük vannak ártók és segítők is. Ismerjük meg az utóbbiakat!
Az emberi szervezet valóságos ökológiai egység, élő, de maga is élettér: számtalan apró szervezetnek ad helyet. Így például mindannyiunk gyomor-bélrendszerében hatalmas mennyiségű mikroorganizmus él, ezeket összességükben bélflórának nevezzük.
Nem mindegyik baktérium kórokozó: nagy részük az emberi szervezettel szimbiózisban él, jótékony hatású, sőt elengedhetetlen a szervezet egészséges működéséhez. Szakértők szerint ezek a barátságos baktériumok (a bifidobaktériumok és a lactobacillusok) arányának felnőtt embernél kb. a 40-45 százalékot el kellene érnie.
Egészséges egyensúly
A bélben élő baktériumtörzsek megfelelő mennyiségű és minőségű összetétele egy egyénre jellemző egyensúlyi állapotot garantál. Az egyoldalú, helytelen táplálkozás, rossz emésztés, a környezetszennyező anyagok, egyes gyógyszerek (főként az antibiotikumok), bizonyos tápanyagok iránti egyedi intolerancia, illetve allergia és a tartós stressz felboríthatják ezt az egyensúlyt, jelentős mértékben károsítva a bélflórát. A béltraktus higiéniájának helyreállítása egészségünk fenntartásának és sok rendellenesség kezelésének egyik legjelentősebb előfeltétele. Az egészséges bélflóra helyreállítása megfelelő baktériumok bevitelével már régóta ismert. Ez történhet akár erjesztett élelmiszerek (mint pl. a joghurt) vagy élő baktériumkultúrát tartalmazó készítmények formájában. Ma már számos élelmiszer gyárilag tartalmaz probiotikus összetevőket, ezeknek viszont egyik hátránya, hogy a bennük található baktériumok még hűtött tárolás esetén is viszonylag gyorsan pusztulnak. Az e célra kifejlesztett kapszulák alkalmazásakor ez kiküszöbölhető. A probiotikum, ökobiotikum, szimbiotikum kifejezés olyan termékeket ír le, amelyek élő, aktív baktériumflórát tartalmaznak, és segítenek helyreállítani a bélflóra egészséges egyensúlyát.
Hatékonyabb segítség
Kevesen tudják, hogy ha náthásak vagyunk, egyáltalán nem jó joghurtot vagy bármilyen tejes élelmiszert fogyasztani, pedig éppen ez az a kritikus antibiotikumos időszak. A tejtermékek ugyanis még jobban elősegítik a váladékképzést, éppen azt, amitől szabadulni szeretnénk a folyamatos orrfújás és köhögés révén. Ráadásul a már erősen károsodott bélflóra helyreállításához nem elegendő az a néhány Lactobacillus acidophilus, ami egy pohárka joghurtban megtalálható... Ezért szerencsésebb az e célra kifejlesztett probiotikumot tartalmazó kapszulás készítmény, amelynek hasznos baktériumai épségben képesek eljutni a vastagbélbe, ahol megtelepszenek és elszaporodnak az ott élő kórokozó baktériumok rovására.
Segítő, funkcionális élelmiszerek
A probiotikumok élő élelmiszer-alkotórészek, amelyek jótékony hatással vannak az ember egészségére. Leggyakrabban a Lactobacillus és bifidobaktérium csoportba tartozó baktériumok, élesztőgombák képesek a betegséget okozó baktériumok elszaporodását, méreganyag-termelését megakadályozni, az immunrendszert serkenteni, szerepük van fertőzések megelőzésében. Tejtermékek (élőflórás joghurtok), húsáruk, italok, általában az úgynevezett fermentált élelmiszerek (pl. savanyított tejtermékek) tartalmazzák. Egyes megfigyelések arra utalnak, hogy ha ezeket a probiotikumokat visszatelepítjük, gyógyhatást érhetünk el számos betegségben, például laktózérzékenységben, hasmenésben, gyulladásos gyomor- és bélbetegségekben, az allergia és a fogszuvasodás megelőzésében. A prebiotikumok olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyekre a tápcsatorna felső szakaszában előforduló emésztőenzimek nem hatnak, így a vastagbélbe eljutva kedvező életfeltételeket nyújtanak a bélben található egészségvédő mikróbák szaporodásához (ilyenek például az úgynevezett oligoszacharidok és a laktulóz). Számos tejes élelmiszerben, tésztafélékben, húsáruban, sőt az anyatejben is (inulin) megtalálhatók. A szimbiotikumok olyan alkotórészek, amelyek kombinálják a probiotikumokat és a prebiotikumokat. Ezek leginkább tejtermékekben fordulnak elő. Ez a három élelmiszer-összetevő a funkcionális – bélflórát kedvező módon változtató – élelmiszerek körét alkotja.
| A csodatevő joghurt És valóban: minden joghurt kitűnő protein-, kalcium- és B2-vitamin-forrás, ugyanakkor viszonylag kevés kalóriát tartalmaz. Azok a savanyú tejtermékek pedig, melyekben élő joghurtkultúra is van, további előnyökkel szolgálják egészségünket. Így a legújabb kutatások is megerősítették: a joghurtfogyasztás csökkenti egyes betegségek (például a vastagbéldaganat) kialakulásának kockázatát, megszabadítja a szervezetet a mérgező anyagoktól, és egyensúlyban tartja a bélflórát. Ezenkívül erősíti az immunrendszerünket, és csökkenti a vér koleszterinszintjét. A lázas, gyulladásos betegségekre kapott antibiotikumok nemcsak a kórokozókat pusztítják el, hanem a hasznos bélflórát is. Évtizedekig ezeknek az antibiotikumok okozta negatív mellékhatásoknak a megszüntetésére javasolták a joghurtfélék fogyasztását. Azonban a joghurtok csak nagy, kb. napi félliteres mennyiségben hatásosak igazán, mert a bennük levő hasznos baktériumoknak csak mintegy tizede jut le a bélbe, túlélve a gyomorsav és az emésztőenzimek támadását. |
