Afrikában jelenleg egy olyan agyhártyagyulladást okozó baktérium idéz elő, amely ellen nincs oltás. A szúnyogok által terjesztett Dengue-láz Közép- és Dél-Amerikában, Indiában, sőt szinte egész Ázsiában is sok megbetegedést okoz, ezért akik a trópusi vidékekre készülnek, nem árt, ha tisztában vannak a veszéllyel – figyelmeztetnek a Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpont illetékesei. A szakemberek szerint azonban leginkább a szennyezett vízzel és étellel terjedő hepatitis A-val kell vigyázniuk, amely főleg a mediterrán országokban veszélyezteti az utazókat. Ez ellen azonban van védőoltás.
Szúnyogok terjesztik
Az afrikai agyhártyagyulladást okozó járvány baktériuma egy olyan törzsből származik, amelynek X a neve. Jellemzője, hogy nagyon gyorsan terjed, nagyon gyorsan alakulnak ki a tünetek is, ráadásul 15-20 százalékban halált okoz. Ezért azok az utazók, akik mostanában például Nigériába, Csádba, Maliba vagy Kamerunba készülnek, kerüljék azokat a helyeket, amelyeken ezt a cseppfertőzéssel terjedő betegséget elkaphatják.
Noha szűkebb pátriánkból nem valószínű, hogy tömegesen utaznak a turisták a kedvelt ázsiai üdülőhelyekre, mégsem árt a fokozott óvatosság. Baliról például egy ötcsillagos szálloda Magyarországról érkezett lakói is elkapták a betegséget, ezért is fontos a védekezés: oltás híján szúnyogriasztás és az egész testet befedő öltözködés.
A Dengue-láz az 1970-es évek közepétől nagymértékben elterjedt Ázsiában és az amerikai kontinensen is. A betegség térhódítása részben összefügg azzal, hogy a betegséget terjesztő szúnyog kiirtására irányuló programokat a 70-es évek közepén megszüntették. A vérzéses Dengue-lázat először a Fülöp-szigeteken figyelték meg, és a hetvenes évek végére az érintett délkelet-ázsiai országokban a kórházba kerülés és a halál vezető oka lett a gyermekek körében.
A terjesztő szúnyogfajta jellegzetessége, hogy több emberből is szívhat vért, ezért nem ritka, hogy egy családon belül több megbetegedés is előfordul. A fertőzött szúnyog csípését követő lappangási idő kb. (3–14 nap). A lappangási periódust követően nagyon változatos kórkép bontakozhat ki, amely az enyhe, nem specifikus tüneteket produkáló lázas betegségtől kezdve a súlyos, vérzéses lázig minden lehet.
Tünetek
A lappangási idő után hirtelen magas láz, szem mögötti fájdalom, erős csontfájdalmak kezdődnek, amelyek intenzitása miatt a betegséget breakbone disease-nek (csonttörő betegségnek) is nevezik. Hányinger, hányás, relatíve lassú szívműködés, kötőhártya-belövelltség alakul ki. A láz az első néhány nap után 12–24 órára megszűnhet, majd újra emelkedik. A láz kezdetekor diffúz arcpír észlelhető, majd foltos-kiemelkedő kiütések jelennek meg a betegség kezdetét követően 2-6 nap múlva. A kiütések elsősorban a törzsön kezdődnek, majd a végtagokra terjednek.Vérzéses megjelenés elsősorban kisebb gyermekekben fordul elő, és különböző súlyosságú lehet. A betegség gyógyítására nem áll rendelkezésre hatékony gyógyszer, az orvosok csak tüneti kezelésre szorítkozhatnak. Intenzív kísérletek folynak hatékony vakcina előállítására.
