2024. július 16., kedd

Halló, 94?

Napirenden az elsősegély-szolgálat ésszerűsítése
Mindenkivel előfordulhat, hogy szerettei, ismerősei közül rosszul lesz valaki, esetleg komolyabb baleset éri, vagy közlekedési szerencsétlenség helyszínén találja magát, és segítenie kell. Vajon abban a feszült helyzetben hogyan reagálnánk, tudjuk-e, hogy mi a teendő, milyen műveleteket kell végrehajtani, amikkel akár életeket is menthetünk? Úgyszintén óriási a felelőssége az elsősegély-szolgálatnak is, hiszen néhány percen is múlhat, sikerül-e megmenteni a beteget, a szerencsétlenül járt életét vagy sem.

Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az elsősegély-szolgálatot, milyen átszervezésre lenne szükség ahhoz, hogy még ésszerűbb legyen – a többi között ezekre a kérdésekre keresték a választ azon a tanácskozáson, melyet tegnap tartottak a Tartományi Képviselőház egészségügyi bizottságának szervezésében. Az illetékes titkárság városonként, körzetenként átfogó elemzést készített a jelenlegi állapotokról. A dél-bácskai régió 77 helységet ölel fel, és mintegy 400 000 lakost számlál, a mentőszolgálatában 61 orvos dolgozik, de csupán egyharmaduk rendelkezik sürgősségi szakorvos képesítéssel. A rohamkocsik tavaly 1,12 millió kilométer utat futottak le. Uniós támogatásnak köszönhetően javult a szolgálat gépkocsiállománya, így 15 korszerű autó áll a rendelkezésre. Egyébként a hathatós donációnak hála, Vajdaság-szerte több új elsősegélykocsit kaptak az egészségházak.

A községek egy részében a elsősegély-szolgálat önálló egységként, máshol az egészségházak keretében működik. Ez utóbbi a gyakorlatban annyit jelent, hogy az orvos végzi a napi teendőit, amikor sürgős esethez hívják, otthagy csapot-papot, miközben a rendelője előtt tucatszámra várakoznak, toporzékolnak a betegek, és kénytelen addig várakozni, amíg az orvosuk nem jön vissza.

A tanácskozás részvevőinek alkalmuk volt betekintést nyerni, hogyan működik az elsősegély-szolgálat például Ausztriában. Dr. Reinhard Malzer bécsi szakorvos ismertetve az ottani tapasztalatokat elmondta, hogy náluk sem ideális a helyzet. Sikerült egységesíteniük a diszpécserszolgálatot, ami nem kis pénzbe került, de most jóval összehangoltabban dolgoznak. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a lehető legrövidebbre csökkentették a helyszínre érkezés idejét. Ezenkívül jól bevált a gyakorlat, hogy a forgalmas épületekbe defibrillátorokat helyezzenek el. Ezek mellkasra helyezhető elektródás, elektromos eszközök, melyeket hirtelen szívleállás esetén elektromos sokk alkalmazásához és újraélesztéshez használnak. Az elsősegély-szolgálatot ugyanis leggyakrabban súlyos szívbántalmak és életveszélyes sérülések esetén hívják. A bécsi szakorvos felhívta a figyelmet mind az egészségügyi alkalmazottak, mind pedig a polgárok felkészítésének fontosságára, náluk évente több alkalommal szerveznek tanfolyamot, amelyeket külön erre a célra kiképzett oktatók vezetnek. E célból belgrádi, niši és kragujevaci trénerek is jártak Bécsben, az ott szerzett tapasztalataikat most itthon hasznosítják. Egyébként a mentőszolgálat reformján nemcsak Vajdaságban dolgoznak, az egész országban időszerű téma, amelyről nyilván a közeljövőben még sok szó esik. A többi között a vonatkozó törvényes előírásokat is felülvizsgálják, s ha szükség mutatkozik rá, módosítani fogják.