A stressz tág fogalom, a kellemes élményeket is magában foglalja, így az örömöt, a beteljesülést és az önkifejezést, de a hirtelen bekövetkező, kedvezőtlen változás, vagy akár tartósan negatív élethelyzetek megélése is stressz. Aki megérezte már, hogy mindaz, amit tesz – s az is, amit mások tesznek vele – bizonyos fokig kimeríti és igénybe veszi, az körvonalaiban már látja, mit nevezünk stressznek. A kérdéskörben jobban elmélyedni szándékozókat dr. Magyar Lóránt szakorvos, lelkigondozó segíti válaszaival. Interjúnk első részéből (tegnapi számunk) megtudhattuk mi a stressz, okozhat-e betegséget, hogyan kerülhető el?
Van-e olyan általános technika, amivel küzdeni lehet a stressz ellen? Egyáltalán kell küzdeni ellene? – kérdeztük dr. Magyar Lórántól.
Mindenképp küzdenünk kell ellene, mert alattomosan, de nagyon energikusan pusztítja életünket. Ha általános technikát kellen mondanom, akkor az a már említett izomlazítás, légzőgyakorlat, vagy meditáció. Ezek valamelyikének rendszeres gyakorlása (napi 15-20 perc) kiegyensúlyozottá teszi az idegrendszert és ellenállóbbá a különböző hatásokat illetően. Még a vérnyomásunk is rendeződik tőle.
El lehet-e sajátítani azokat a technikákat, amelyekkel védekezhet az ember a stressz-hatások ellen? Lehet ezt tanulni? Vagy ez mindenkinél egyéni?
Tanulni lehet és tanulni szükséges. Ezzel foglalkozunk a StresszControll tanfolyamon, ahol nemcsak az említett technikákat és módszereket sajátítjuk el, de foglalkozunk a kommunikáció, a gondolkodás és életszervezés-időbeosztás jelentőségével is, lévén, hogy mindezek jelentős stressz-forrást jelentenek az életünkben. 1,5 nap alatt egy egész módszercsomagot kapnak a résztvevők, amit használni tudnak annak érdekében, hogy nagyobb nyugalomba és kiegyensúlyozottságba kerüljenek.
Van bármi szerepe a genetikának abban, hogy miként reagálunk a stresszhelyzetekre vagy ez tisztán szocializációs, alkalmazkodási kérdés? (pl: mennyiben mások azok az emberek, akik extrém sportokon keresztül vágynak az adrenalin bombára?)
Némi szerepe van a genetikának is, de ez a kisebbik rész. Sokkal jelentősebb tényező a kialakult személyiség, a gondolkodásmód, az élet szervezése, vagyis, az, ahogy az életünket irányítjuk. Azt meg nem gondolom, hogy az extrém sportot űzők más emberek volnának. Inkább arról van szó, hogy valaki csípősebben szereti a pörköltet, más meg kevésbé. Valaki egy koncerten éli meg a felemelkedettséget, más meg akkor, amikor éppen ejtőernyős zuhanást végez. Van akinek ez a fűszer, másnak meg az. Mindenesetre fűszerekre szükségünk van. A pozitív stressz az élet fűszere.
Sok-sok ún. csoportos személyiségfejlesztő tréning létezik manapság. Mi a tapasztalata, ezek segítenek a stresszkezelésben?
Én személy szerint nagyon szeretem a csoportos foglalkozásokat. A StresszControll tanfolyamnak, egy eleme a csoportos stresszoldás is és a résztvevők általában nagyon élvezik és értékelik is. A kedvenc módszerek közé esik rendszeresen. Nemcsak a tanfolyamon, hanem egyébként is tartok csoportos személyiségfejlesztő foglalkozásokat, amelyek játékosságuknál fogva és a sok nevetés révén jelentős feszültségoldó hatásúak. Mindenkinek ajánlanám legalább esetenként az ilyen jellegű „mentális rekreációt”.
Önnek van valami speciális stresszoldó technikája?
Több is. Sőt tanítom ezeket. A kedvencem az ún. napvégi „mentális zuhanyozás”, ami saját találmányom és szívesen tanítom mindenkinek, elsősorban a tanfolyamon, de van egy CD-m is, amelyen – több stresszoldó technika mellett – ez is rajta van és megtanulható.
Lehet hallani bizonyos feszültségoldó készítmények alkalmazhatóságáról. Ezekhez hozzá lehet szokni?Vannak-e természetes feszültségoldók? (pl: gyógynövények stb.)
Nem vagyok híve a gyógyszeres feszültségoldásnak. Valóban hozzászokást idéznek elő és függőséget váltanak ki. Másrészt ez egy természetellenes beavatkozás az agy kémiájába. Azt is megértem, hogy a legegyszerűbb megoldást keressük és legkisebb ellenállás útját járjuk, de ha az életünk minőségéről és lelkünk nyugalmáról van szó, akkor nem ez a legcélszerűbb. A gyógynövény alapú készítmények jobbak, különösen az ún, adaptogén növények, amelyek a szervezet alkalmazkodóképességét-rugalmasságát javítják. Ilyen az aranygyökér (Rhodiola rosea), a ginseng, vagy a pecsétviaszgomba. De sokat segít az is, ha magas antioxidáns hatású készítményeket fogyasztunk (C-vitamin, E-vitamin, szelén, karotenoidok, flavonoidok). Az antioxidánsok jelentős védelmet képeznek a stressz következményeivel szemben.
