Dr. Czeizel Endre budapesti orvos-genetikus ötvenéves pályafutása alatt részese lehetett a genetikai forradalomnak. Ennek eredményeiről, kihívásairól, veszélyeiről tartott előadást március 25-én a topolyai Művelődési Házban. Választ adott arra is, milyen mértékben élünk/élhetünk ma a genetikai ismeretek nyújtotta lehetőségekkel, s mennyire élünk vissza vele.
A genetikus nem lehet elégedett – hangsúlyozta –, hiszen Magyarországon ma a pároknak mindössze 10-12 százaléka él az optimális családtervezés lehetőségével.
– Nagyon kevés gyermek születik nálunk. Ezzel egyidőben jelentősen felértékelődött a gyermek egészségessége. Száz százalékban egészséges gyermek a kívánatos. Az 1970-es évektől végzünk magzati kromoszómavizsgálatot. Nagyon rosszul élem meg, hogy évente százas nagyságrendben kell asszisztálnom beteg, sérült, rendellenes magzatok elpusztításában. A tudomány isteni hatalmat adott az ember kezébe, de méltók vagyunk-e rá, tudunk-e emberhez méltóan mérlegelni egy-egy magzati rendellenesség felismerését követő döntéshozatalkor? Statisztikai kimutatások szerint a felismert Down-szindrómás elváltozás esetén a terhességek 97 százalékában a terhességmegszakítás mellett döntenek a várandósok. Megrázott, hogy az elmúlt évben három olyan terhes nővel találkoztam, akiknek a magzatjában ultrahangvizsgálattal ajakhasadékot fedeztünk fel. Mindhárman úgy döntöttek, nem tartják meg magzatukat – nyilatkozta Czeizel doktor.
Bevallotta: riasztó számára, hogy sok esetben a magzati rendellenességek felismerését pusztítás követi. Komoly kihívást jelent ezen az orvosilag is nehezen elfogadható döntésen változtatni, jobb megoldást találni.
Mint mondta, élete egyik legnagyobb sikerének tartja a Magyarországon az 1980-as években létrehozott új családtervezési rendszer kidolgozását, amely Az optimális családtervezési rendszer elnevezést viseli.
A magzatvédő vitaminok szerepe
Jelenleg a párok 6 százalékának egészségi okokból nem lehet gyermeke, mindeközben Budapesten a terhességek 50 százaléka nem tervezett. Az optimális családtervezési rendszer a fogantatás megfelelő előkészítésén alapszik. A magzat genetikai tervrajza 8 hetes korára már kész, szögezte le dr.Czeizel, majd megjegyezte: a várandósok általában ebben az időszakban keresik fel először a terhesgondozót. A 80-as évektől alkalmazott új családtervezési rendszerben a magzatvédő vitaminoknak jut a főszerep. Szedésükkel pl. a nyitott gerinc és a koponya-agyhiány kialakulását, a szívrendellenességek 40, a veserendellenességek 30, a végtaghiányok 20 százalékát is ki lehet védeni. Ahhoz azonban, hogy a magzatvédő vitamin hasson, a babát tervezőknek minimum egy hónappal a fogantatás előtt el kell kezdeni szedését. A magzatvédő vitaminok alkalmazásával például évente 200 magzatnál lehetne a nyitott gerinc előfordulását megelőzni. Ennek a módszernek az alkalmazása az igazi megelőzés – hangsúlyozta a genetikus szakember, azonban hozzáfűzte: míg például Olaszországban teljes mértékben, Törökországban 85 százalékban végez költségtérítést az adott ország egészségügyi biztosítási intézete a magzatvédő vitamin esetében, Magyarországon ez nem gyakorlat, semmilyen mértékben nem történik meg.
A magyarok génjei – Amikor megfoganunk, olyan genetikai tervrajz formálódik, amely életünk folyamán megvalósul. 2004 áprilisában befejezték az emberi géntérkép leolvasását. Ma már csak pénzfüggő, hogy bárki megismerje saját genetikai tervrajzát. E tényezőnek köszönhetően immár nem elszenvedői, hanem alakítói lehetünk életünknek. Ma már a tudomány képes egyéni szintre lebontani a genetikai hajlamot – mondta többek között dr. Czeizel.
|
Dr. Czeizel jövőbeli terveiről elmondta, hogy szeptemberben Brüsszelbe utazik, ahol az optimális családtervezési rendszerről tart előadást. 2011-re az Európai Unió Egészségügyi Bizottsága a legfontosabb egészségügyi feladatnak ennek a kérdésnek a megismerését, alkalmazását határozta meg. Budapestet ebben a tekintetben fővárosként emlegetik, hiszen ott kezdték el alkalmazását. |
