Nemrég még értetlenül néztem volna azokra a magyarországi ismerőseinkre, akik egészségesen a tenger helyett valamelyik termálfürdőt választották volna pihenésre, kikapcsolódásra. Ma már szinte természetes, hogy fiatalok, családosok, idősek is útra kelnek egy-egy új köntösben pompázó, mozgalmasabb pihenést ígérő fürdőváros felé – egy wellness hétvégére, ahogyan ezt manapság divatosan nevezik.
Magyarország-szerte a fürdőközpontok újjászületésének lehetünk tanúi, s ezzel együtt egy új gyógyfürdőszemlélet elterjedésének is. Északi szomszédunk európai gyógyvíznagyhatalom, nemzetközi összehasonlításban is jelentős termálvízkészlettel és rendkívül kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik, amit kellőképpen ki is használ. A fülledt levegőjű, nyugdíjasok klubjára emlékeztető gyógyfürdők helyett ma már nyak- és hátmasszírozókkal, szaunával, pezsgőfürdővel, csúszdaparkkal és miegymással felszerelt élményfürdőkben gyógyíthatja, illetve kényeztetheti magát az odalátogató hazai és külföldi vendég, köztük szép számban mi, vajdaságiak is. Pedig mennyire egyszerűbb lenne például nekünk, újvidékieknek eljutni a közeli Fruška gorában lévő vrdniki gyógyfürdőbe, mint Mórahalomra. Mégis szívesebben megteszünk 100 kilométert, hogy szép, rendezett környezetben eltöltsünk egy-két napot. Nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy nálunk sajnos még gyerekcipőben jár a gyógyfürdőturizmus. Elképzelhető, hogy néhány év múlva más lesz a helyzet?
Vajdaság 2007–2012-ig terjedő fejlesztési tervében a gyáripar és a mezőgazdaság után a harmadik helyen az idegenforgalom fellendítése szerepel. Nem ok nélkül, hiszen kivállóak a természeti adottságaink. Ezek ésszerű kihasználása gazdasági szempontból fontos tényező. Több munkahelyet lehetne nyitni – a cél, hogy a foglalkoztatottak több mint 1,5 százaléka a turizmusban dolgozzon –, és ide lehetne vonzani a külföldi befektetőket is. A szakemberek szerint reális, hogy az idegenforgalomból eredő devizabevétel elérje az 5 százalékot. A fenti megállapítás a Vajdasági Egészségturizmus Klaszter minapi, Vrdniken megtartott, sorrendben 5. közgyűlésén hangzott el. A vendéglátó Termál Szállodában tavaly 10 000 vendég tartózkodott, az éjszakázások száma elérte 65 000-ret, és mintegy 150 000-ren látogattak ide rekreáció céljából. A vendégek túlnyomó többsége hazai volt, Dobrivoje Antonić igazgató szerint céljuk, hogy a Vrdniket vonzóvá tegyék a külföldiek számára is.
Hogy mi minden kell ahhoz, hogy a vajdasági gyógyfürdők elérjék az európai színvonalat? Elsősorban tanulni kell mások tapasztalatából, szükség van ígéretes, szerteágazó, tartalmas programokra, jó üzleti érzékkel megáldott, vállalkozó szellemű befektetőkre, azoknak a törvényes előírásoknak a meghozatalára, amelyek lehetővé teszik a magántőke bevonását ebbe az ágazatba, továbbá egy nagy adag politikai akaratra és sok-sok pénzre. Ebben igyekszik konkrét segítséget nyújtani a Dél-alföldi Termálklaszter, a gyógyfürdők határokon át ívelő együttműködésének ugyanis az egyik fő célja az uniós pályázatokon való közös részvétel, hogy a tervek, elképzelések megvalósításához adottak legyenek az anyagi feltételek is.
