Néha minden nő megtapasztalja, milyen az, amikor nem megfelelő módon, időben, erősséggel stb. jelentkezik a megszokott havi vérzés. A menstruációs zavarok némelyike ártalmatlan, és mindenkivel előfordul, félvállról venni azonban egyiket sem szabad! Hogy miért, arról dr. Balog András adai szülész-nőgyógyász szakorvossal beszélgettünk.
Tapasztalatai szerint melyek a leggyakoribb menstruációs zavarok?
A leggyakoribb menstruációs zavarok a vérzés kimaradása, gyakori-idő előtti, a kevés, a túl erős, illetve az elnyúló, 7 napon túl tartó vérzés.
Melyek a túl erős és a túl gyenge vérzés főbb következményei?
A túl erős vérzés fő következménye a vérszegénység, esetleg gyöngeség, fáradékonyság, gyulladásra való hajlam. A túl gyenge vérzésnek nincs különösebb következménye.
A két ciklus között eltelő idő a nagykönyv szerint 28 nap. Általánosnak tekinthető-e ez?
A leggyakoribb menstruációs ciklus (a vérzés első napjától a következő vérzés első napjáig) a 28 napos ciklus. Minden ciklus, ami nem rövidebb 21 napnál és nem hosszabb 35 napnál, normálisnak tekinthető. Más típusú vérzések esetén vizsgálatot kell végezni, de nem minden esetben kell kórosnak tekinteni és kezelni.
Mi okozhatja a két ciklus között jelentkező vérzést?
Ennek több oka lehet. Leginkább probléma rejlik mögötte. Ezért orvoshoz kell fordulni, kivéve a ciklus közepe táján, a peteérés idején jelentkező egynapos vérzést, ami élettani jelenség is lehet.
Gyakran hallani, hogy a fogamzásgátló tabletták már serdülőkorban is jó hatással vannak a menstruációra, „beszabályozzák” a ciklust.
A menstruációk serdülőkorban igen gyakran rendszertelenek. Az első vérzést (menarcha) követő öt évben fiziológiásan is lehetnek rendszertelenek és nem kell mindenáron „beszabályozni” őket. Fontos, hogy ne legyenek túl erősek, bőségesek és hosszúak, mert akkor vérszegénységhez vezethetnek. A fogamzásgátlók valóban „beszabályozzák” a ciklusokat, de ezek nem valódi menstruációk, ezért egyedi elbírálást igényelnek.
Normális-e, amennyiben – terhesség nélkül – egy hónapban kimarad a vérzés?
Amennyiben a két vérzés közötti eltelt idő több mint 60 nap, mindenképpen orvoshoz kell fordulni és kivizsgálni a kimaradás okát.
Mikor tekinthető a menstruációval járó fájdalom abnormálisnak?
A havi vérzés normálisan kisebb-nagyobb görcsös fájdalmakkal jár, leginkább a második-harmadik napon. A fájdalom időnként és esetenként túl erős lehet, amikor a nő képtelen a napi teendőit végezni. Ennek több oka lehet – gyakran gyulladás –, és ilyenkor orvoshoz kell fordulni.
Mit értünk premenstruális feszültség alatt, és miként lehet védekezni ellene?
Ez egy tünetcsoport, ami a menzesz előtt néhány nappal kezdődik, leginkább lelki és testi tünetekkel jár, feszültség, idegesség, fejfájás, álmatlanság, koncentrációs zavar, ingerlékenység, dühkitörés, agresszivitás formájában, de jelentkezhet hányinger, hányás, hasmenés is. Leginkább pszichoterápia és enyhe nyugtatók alkalmazása javasolt, de helyük van a kezelésben a gyógyteáknak, vitaminkúráknak is.
Miért kell tartózkodni a szexuális élettől a menstruáció idején?
Ilyenkor elsősorban a higiénás okok miatt nem tanácsos a nemi élet. Ugyanakkor nagyobb a lehetősége a gyulladásos megbetegedések és az endometriózis megjelenésének is.
Szülés után mennyi idő szükséges, hogy visszatérjenek a dolgok a megfelelő kerékvágásba? Mikor kell arra gyanakodni, hogy valamilyen problémavan?
A terhesség ideje alatt a menstruáció elmarad és csupán a szülés után, bizonyos idő elteltével kezdődik újra. Leghamarabb a szülés után 6-8 hétre jelentkezhet, de néha csak 10-12 hónap után. Igen gyakran amíg a kismama szoptat, nincs menstruációja, de ez nem szabály. Esetenként változó, sőt, ugyanazon nőnél nem minden szülés után ugyanannyi idő elteltével indul újra a vérzés. Panasz esetén orvoshoz kell fordulni. Nagyon fontos a rendszeres védekezés a nem kívánt terhesség ellen, vagy kéthavonta nőgyógyászhoz kell menni.
Miért kell azonnal orvoshoz fordulni a klimax lezajlása után tapasztalt bármilyen vérzéskor?
Amennyiben elmúlik egy év az utolsó menstruáció után, a generatív szakaszt befejezettnek tekinthetjük és ezt hívjuk menopauzának. Az ezt követő vérzéseket rendellenes vérzésnek kell tekinteni, nem „megkésett menstruációnak”. Ezt ugyanolyan rendellenes vérzésnek vehetjük, mintha vért köpne valaki, illetve a véres vizeletet vagy véres székletet, amivel sürgősen orvoshoz kell fordulni és okvetlenül kivizsgálni az okát!
Milyen vizsgálatokkal lehet megállapítani, mi áll a vérzési rendellenességek hátterében?
A vérzési rendellenességek okát alapos anamnézis, nőgyógyászati vizsgálat, laborvizsgálatok, ultrahangvizsgálat és esetenként próbakaparás alkalmazásával lehet megállapítani.
