2024. július 16., kedd

Testünket-lelkünket fenyegető ártalmak

A városiasodás veszélyeire hívja fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet

A WHO az ENSZ szakosított nemzetközi intézményeként 1948. április 7-én kezdte meg működését, ennek évfordulóján tartják az egészség világnapját, melynek idei témája az urbanizáció és az egészség kapcsolata. A tegnap kezdődött világméretű kampány a városiasodásnak az egészséget fenyegető ártalmaira irányítja a figyelmet.

Nem ok nélkül. Jelenleg a világ lakosságának több mint fele, vagyis 3 milliárdnál több ember él városban. A történelem során először 2007-ben haladta meg a városlakók aránya a Föld népességének 50 százalékát. A becslések szerint 20 év múlva minden tizedik lakos közül 6, 2050-ben pedig 7 városlakó lesz. Az urbanizáció tehát visszafordíthatatlan folyamat, amely számos egészségügyi kérdést tesz egyre időszerűbbé.

A népesedő városok számos „fenyegetést” hordoznak, ide sorolható a többi között a lég- és vízszennyezettség, a hulladékfelhalmozódás és a szemét nem megfelelő tárolása, az ivóvízhiány, a fertőző betegségek, a bűnözés, az erőszak, a közúti balesetek, a sérülések terjedése. A mind stresszesebb városi életmód a mozgáshiány, az egészségtelen táplálkozás, a drog, a dohányzás, az alkoholizmus terjedését vonja maga után, ami olyan betegségek melegágya, mint a diabétesz, a rák, a légúti, valamint a szív- és érrendszeri betegségek. Megdöbbentő adat, miszerint Vajdaság lakosságának 40 százaléka dohányzik, a elhalálozások 55 százalékát szív- és érrendszeri, 22 százalékát pedig daganatos megbetegedések okozzák – hangzott el egyebek között azon az összejövetelen, melyet az Európa Iroda szervezett az egészség világnapja alkalmából. Tette ezt abból a megfontolásból, hogy lehetőségeihez mérten minél több uniós támogatást eszközöljön ki az egészségügy számára.

A pénzre pedig fölöttébb szükség van és lesz a jövőben is. Amint azt dr. Ivan Levakov, a Vajdasági Klinikai Központ igazgatóhelyettese elmondta, a tartományi kórház Vajdaság legnagyobb egészségügyi intézménye. Noha mintegy 2 millió lakos ellátásáról kell gondoskodnia – a gondot tetőzi, hogy Újvidéknek nincs városi kórháza –, 1990 óta nem fejlesztették, bővítették. Három évvel ezelőtt kezdődött meg a jelentősebb beruházás, tavaly a tartomány tetemes összeggel támogatta az intézményt, ennek köszönhetően több korszerű felszerelést vásároltak. A sürgősségi szolgálat egy fedél alá került, s ezzel Európa egyik legkorszerűbb ilyen jellegű létesítményévé vált. Nem mellékes az információs rendszer bevezetése sem.

A városiasodás a Közegészségügyi Intézetet és a Vöröskeresztet is komoly feladatok elé állítja. A lakosság koncentrációja többek között megköveteli az elsősegélynyújtás alapismereteinek elsajátítását is. A Vöröskereszt ez irányú akciója jelenleg 3000–5000 fiatalt ölel fel, de ennél jóval több személyt kellene felkészíteni.

Az urbanizáció és egészség témára tegnap kezdődött világméretű kampányban 1000 város „nyitja meg közösségi tereit az egészség előtt”. Utcákat zárnak le a forgalom elől, bátorítják a parkokban való mozgást, népszerűsítik az egészséges táplálkozást, felhívják a figyelmet a takarítás fontosságára. A kampány célja, hogy mozgósítsa a városok vezetőit és közösségeit, rámutasson az egészségvédő programok fontosságára.

Újvidék is bekapcsolódik a mozgalomba. Igor Pavličić polgármester körüljárja a Szabadság téren levő Egészségutcát. Ezen bemutatkozik számos közvállalat, kormányon kívüli szervezet, a szervezők műhelymunkákról és ismeretterjesztő tevékenységekről is gondoskodnak.

A köztisztasági vállalat például 10 és 16 óra között népszerűsíti a PET göngyöleganyag gyűjtését, a legfiatalabbakkal pedig megismerteti, hogyan lehet újrahasznosítani a műanyag palackokat, mi minden készíthető belőlük.

Az Egészséges város – egészséges városiak témára április 1-jén pályázat jelent meg, amelyre június 5-éig, a környezetvédelem világnapjáig várják a fotókat.