A múlt század egyik nagy felfedezése, csodaszere kétségkívül az antibiotikum volt. Az elsőt, a penicillint 1928-ban Fleming a Penicillium notatum nevű penészgombából állította elő. Azóta bővült a kör és a félszintetikus antibiotikumok mellett szintetikus úton előállított szerek is megjelentek. Ezek a készítmények az emberi szervezetben zajló, különböz ő kórokozók által okozott fertőzések kezelésében játszanak fontos szerepet.
A baktériumok elleni küzdelem lehetőségét az adja, hogy a baktériumokban bizonyos, az életműködéshez szükséges folyamatok másképp játszódnak le, mint az emlős szervezetben. Ezek a más típusú folyamatok blokkolása teszi lehetővé, hogy célzottan a baktériumot pusztítsuk el. A jelenleg alkalmazott szerek alapvegyületeit a múlt században fejlesztették ki, és ezekből az anyavegyületekből alakították ki a származékokat. Teljesen új antibiotikumcsaládot már egy ideje nem hoztak létre. A baktériumok célja a túlélés. A kezelés során a baktériumpopuláció nagy része elpusztul, de fennmaradhat egy kis rész, mely valamilyen mechanizmussal ellenáll a gyógyszer hatásának.
Négymillió beteget érint
A lakosság körében elterjedt gyakorlat, hogy orvosi felügyelet nélkül történik az antibiotikumok szedése. Ezzel fennáll annak a veszélye, hogy feleslegesen terhelik a szervezetet gyógyszerrel, mert az nem hatékony. Napjainkra, a helytelen és felelőtlen antibiotikumhasználat miatt, megjelentek olyan kórokozó törzsek is, melyek ellen nincs gyógyszerünk. Ez felhívja a világ figyelmét arra a tényre, hogy ezeket a gyógyszereket nem lehet korlátlanul alkalmazni.
„Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota” – fogalmazta meg 1946-ban az Egészségügyi Világszervezet, amely 1948. április 7-én az ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését. Erre az eseményre emlékezünk minden évben az egészségügyi világnapon. Ennek kapcsán a WHO az idén az antimikróbás szerekkel szembeni rezisztenciára és világméretű terjedésének következményeire hívja fel a figyelmet.
– Az antimikróbás szerekkel szembeni népegészségügyi veszélyforrás meghosszabbíthatja a betegség időtartamát, egészségügyi többletkiadáshoz vezet – uniós viszonylatban ez az összeg mintegy 15 milliárd euróra tehető – , és gazdasági következményei kihatnak a társadalomra. Éppen ezért több országban az antibiotikumok ésszerűbb alkalmazásával igyekeznek gátat vetni az antibiotikumrezisztencia kialakulásának. A probléma az Európai Unióban hozzávetőleg4 millió beteget érint, mivel a kórokozók egyre kevésbé vagy egyáltalán nem reagálnak a készítményekre. Ezzel pedig évente mintegy 25 ezer halál hozható összefüggésbe – mondja dr. Zora Jelesić,a Vajdasági Közegészségügyi Intézet mikrobiológiai központjának vezetője.
Szerbiai helyzetkép
Számos oka van annak, hogy egyre nagyobb gond az antibiotikum rezisztencia. Az, hogy a kórokozók nem reagálnak az antibiotikumokra vagy megtanulták kivédeni őket, összefügg egyrészt azzal, hogy túl gyakran és nem célzottan használjuk ezeket a készítményeket, valamint azzal is, hogy az állategészségügyben is egyre elterjedtebbek az antibiotikumok.
Ezért a szakemberek szükségesnektartották, hogy ne csak az Európai Unió dolgozzon ki stratégiát és cselekvési tervet a probléma kezelésére, hanem egyes országok külön is készítsék el a saját koncepciójukat. 2001-ben az országok egészségügyi miniszterei elfogadták az európai bizottság ajánlását a baktériumrezisztencia szisztematikus követésére vonatkozóan. Abban az évben 6 ország rendelkezett nemzeti stratégiával, ma 15 országnak van akcióterve, 23 országos kampányt folytat az antibiotikum helyes használata céljából, 27-ben pedig figyelemmel kísérik az antibiotikumok ésszerű fogyasztását. E téren a skandináv államok járnak az élen, és esetükben a legalacsonyabb a rezisztens baktériumok számának előfordulási aránya.
És mi a helyzet nálunk? Szerbia fehér folt Európa térképén, mivel eddig nem készült átfogó felmérés – mondja dr. Jelesić. 2009-ben felkértek mintegy 40 laboratóriumot az országban, hogy juttassák el a baktériumrezisztenciára vonatkozó adataikat, csupán 16 tett eleget a kérésnek. Vajdaságból mindegyik, tartományon kívül pedig mindössze 6, közülük is 4 kisebb fővárosi jelentkezett. A legnagyobb, a belgrádi klinikai központ azonban nem tett eleget a felhívásnak.
Az antibiotikum kincs, megőrzése valamennyiünk kezében van, ezért rendkívül fontos, hogy csak az orvos által előírt gyógyszert szedjük és úgy, ahogyan azt ő mondja – figyelmeztetnek a szakemberek.
Ha szaggat a fejünk, eldugul az orrunk, levertek vagyunk, semmihez sincsen kedvünk, és egész nap
csak ágyban maradnánk... Valószínűleg egy közönséges nátha vagy az influenza a bűnös ebben. De ha arra gondolunk, hogy egy antibiotikum segítene abban, hogy gyorsan megszabaduljunk ettől a kellemetlen állapottól, ne az első gyógyszertárba menjünkorvosságért, inkább újra fontoljuk meg, hogy mit tegyünk!
