A májunk termeli a koleszterint, amely egyben testünk egyik elemi építőanyaga. Olyan vegyület, amely az emberi és az állati sejtekben egyaránt fellelhető, de főleg az idegrendszerben és a mellékvesében található meg nagyobb mennyiségben. A laborvizsgálat során megállapított szintjéből a testünkben végbemenő (olykor kóros, vagyis patológiás, máskor még betegséget nem okozó, úgynevezett szubpatológiás) folyamatokról nyerhetünk információt.
Amikor a vérben magas a koleszterin, az a máj állapotát is tükrözi, de utalhat a pajzsmirigy csökkent működésére, az erek meszesedésére, egyes vese- és más betegségekre is.
Az összkoleszterin-szinten belül vizsgáljuk a HDL (High Density Lipoprotein), vagyis a hasznos, és az LDL (Low Density Lipoprotein), azaz ártó koleszterin, valamint a triglicerid értékét. Ezek az eredmények nagyon fontos jelzői és kísérői lehetnek számos súlyos betegségnek, többek között a szívinfarktusnak, az érszűkületnek és a trombózisnak.
Miért vizsgáljuk külön-külön a koleszterinértékeket? Miért fontos, hogy a HDL – a jó, vagyis hasznos koleszterin – magas legyen?
Az összetevők önálló eredményeinek, értékeinek mérése azért szükséges, mert a hasznos koleszterin dolga „összeszedni” és magával vinni a májba az ártó vagy rossz (LDL) koleszterineket, itt aztán a máj „elbánik” velük. Ezért ha egy kissé meg is növekedett a vérben a rossz koleszterin, nem akkora probléma, ha mellette elég magas a jónak az aránya is.
Talán mindenki egyetért abban, hogy szimbólumokban gondolkodva a vér az élet, az életerő, a lélek jelképe. Így, ha ezeknek a lakóhelye, az érrendszer rugalmatlanná válik a meszesedések, lerakódások, helytelen életmód és táplálkozás, valamint a mozgáshiány miatt, akkor a kátyús utakhoz hasonlóan, csak „zötyögve” lesznek képesek továbbítani az élet folyadékát. Ennek következtében a testünkben lesznek olyan területek, ahová csak lassan és a szükségesnél jóval kevesebb életerő jut, amely tovább rontja a helyzetet, és a lassú haladású folyókhoz hasonlóan sok helyen sok hordalékot pakol le, melyekkel tovább romlik a rugalmasság és az áteresztő képesség.
Fiatalok, vigyázat!
Nemcsak az idősebb korosztályra, hanem a húszas éveikben járókra is komoly veszélyt jelent a magas koleszterinszint, amely már egészen fiatal korban is károsíthatja az artériákat. A viszonylag fiatal korban jelentkező magas koleszterinszint növeli a szívbetegség és az agyvérzés kialakulásának kockázatát. Amíg középkorúak vagyunk, általában nem aggódunk túlságosan a szívbetegség kockázata miatt, hiszen ritkán történik meg, hogy valaki fiatal felnőttkorban kapjon szívrohamot. A fiatal felnőttkor azonban fontos időszak. Az a károsodás, amelynek ilyenkor kitesszük a koszorúereinket, valószínűleg komoly problémákat okoz az idő előrehaladtával. A szakemberek szerint ez nem azt jelenti, hogy a fiatal felnőtteknek mindenképpen gyógyszerekkel kell alacsonyan tartaniuk a koleszterinszintet, hanem azt, hogy több figyelmet kell fordítaniuk az egészséges táplálkozásra és a mozgásban gazdag életmódra. A fiatal felnőttek esetében a magas vérnyomás is megnöveli a koszorúér-betegség kialakulásának kockázatát a későbbi életkorban. Az Amerikai Szív Szövetség (AHA) azt javasolja minden húszéves, illetve ennél idősebb fiatalnak, hogy legalább ötévente ellenőriztesse a koleszterinszintjét.
Vitaminnal fenntartható a jó koleszterinszint
A korábbi kutatások kimutatták, hogy a niacin megelőzi a magas sűrűségű lipoprotein, a HDL kiürülését a szervezetből, és ezáltal növeli az anyag koncentrációját. Az emberi sejteken végzett legújabb kutatás azonban azt mutatja, hogy a niacin ennél sokkal nagyobb szerepet játszik. Nemcsak megelőzi a kiürülést, hanem serkenti a HDL termelését a májban és a vékonybélben. A szervezet a nikotinsavat a szénhidrátok energiává alakítására használja. A nikotinsav számos vény nélkül kapható multivitamin-készítményben előfordul, és gyakran önmagában is felírják a trigliceridszint csökkentésére és a jó koleszterin növelésére. A kutatók azonban eddig nem tudták pontosan, hogy a niacin ténylegesen megnöveli a jó koleszterin szintjét. Most kimutatták, hogy a nikotinsav fokozza az apolipoprotein A1 fehérjét termelő gén aktivitását. Ez a fehérje pedig a jó koleszterin egyik fő összetevője.
Kímélő étrend
Az eddigi kutatások azt mutatták, hogy a szója azon emberek koleszterinszintjét csökkenti, akiknek a szervezete képes azt az ösztrogénhez hasonló equol nevű összetevővé átalakítani. A szójába gazdag étrend tehát igen sok ember szervezetében csökkenti az úgynevezett „rossz koleszterin”, vagyis az LDL szintjét. A szója azonban csak egy része az egészséges táplálkozásnak. Mit fogyasszunk még?
Ez az olaj telítetlen zsírsavakban és antioxidánsokban, vitaminban, ásványi anyagokban rendkívül gazdag, tápanyagtartalma nem károsodik, és nem csökken a feldolgozás során, hiszen sem oldószereket, sem hőt nem alkalmaznak, semmilyen tartósítószert és adalékot nem tesznek hozzá. Fogyasztása javasolt és ajánlott szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére.
Ismeretes a mélytengeri halakban található omega–3 zsírsav érvédő hatása: csökkenti a vér trigliceridszintjét, az oxidatív és a gyulladásos folyamatok érfalkárosító hatását, ezáltal a plakkok kialakulásának a veszélyét. Megfigyelték, hogy kisebb mértékben fordul elő koszorúér-megbetegedés azoknál, akik rendszeresen fogyasztanak halat.
A zab gazdag vitaminokban (B1, E) és ásványi anyagokban (vas, mangán, kálium, magnézium). Jótékony hatása van az erekre: csökkenti a LDL szintjét a szervezetben.
Az olajos magvak, mint a dió, a mandula, a mogyoró, a pisztácia, a szezámmag, a tökmag, a napraforgómag, a fenyőmag egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag élelmiszerek. Fogyasztásuk jó hatással van a szívre és az érrendszerre, de vigyázat: magas kalóriatartalmuk elhízáshoz vezethet!
Étrendünkben feltétlenül szerepelni kell gyümölcsöknek, különösen a vitaminokban és antioxidánsokban gazdag bogyós gyümölcsök fogyasztása ajánlott.
Minél nagyobb mennyiségben fogyasztjuk őket, annál jobb: a bennük lévő rostok a vér koleszterinszintjére csökkentő hatással vannak, de alacsony kalóriatartalmuk is hasznos, hiszen segíthetnek a súlyfeleslegünktől megszabadulni. Jó hatású a borsó, hagyma, fokhagyma, bab.
A legjobb választás a nem zsírban sült, inkább párolt vagy főtt csirke- és pulykahús.
A szakértők a főként folyékony olajból készült (sajtolt vagy ülepített) margarinok fogyasztását ajánlják. Ezek kevesebb telített zsírt tartalmaznak, mint a vaj, nincs bennük koleszterin, transz-zsírsavtartalmuk is kisebb. A növényi szanolt vagy szterolt tartalmazó margarinok csökkenthetik mind a teljes, mind az LDL-koleszterinszintet.
A sovány tejtermékek fogyasztása javasolt: az alacsony zsírtartalmú vagy 0–1,5% -os joghurt, tejföl, fehér sajtok. Kalciumot és proteineket szolgáltatnak a szervezet számára, telített zsírok hozzáadása nélkül.
A koleszterinszint-csökkentő diéta felállításához érdemes orvos vagy dietetikus segítségét kérni, aki a szükséges életmódváltással kapcsolatban is tud információkat adni. Fontos, hogy a diétás előírások betartása mellett rendszeresen ellenőriztessük, illetve mérjük az elért eredményeket.
