A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2003-ban a munkahelyi biztonság és egészségvédelem világnapjává nyilvánította április 28-át. Világszerte évente több mint 200 ezer munkavállaló hal meg munkahelyi balesetben. A világnapon a földkerekség több mint 70 országában emlékeznek meg a rossz munkakörülmények áldozatairól, sérültjeiről, számos eseményt rendeznek azért, hogy felhívják a figyelmet a veszélyes munka „emberi tragédiájára”.
Az utóbbi években Szerbiában is megemlékezéseket tartanak azok tiszteletére, akik munkájuk következtében megbetegedtek, megsérültek vagy elhunytak. Az idén a megemlékezés színhelyén, az Újvidéki Műszaki Főiskolán a Köztársasági Munkavédelmi Igazgatóság, a főiskola, a szakszervezetek és a Munkáltatók Uniója szaktanácskozást tartott a munkaegészségügy és a munkavédelmi világnap és köztársasági nap kapcsán. Vera Božić Trefal, a Köztársasági Munkavédelmi Igazgatóság igazgatója és Božo Nikolić, a főiskola dékánja volt az elnöklő. A szaktanácskozáson képviseltette magát a Tartományi Munkaügyi és Szociális- Titkárság, a Köztársasági Munkaügyi Minisztérium, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a Munkaügyi Intézet, a Köztársasági Munkaügyi és Szociálpolitikai Felügyelőség, az Szerbiai Önálló Szakszervezet és a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezet.
A statisztikai adatok szerint a köztársaság területén évente mintegy 40 ember veszíti el életét a munkahelyén, 1000-en pedig súlyos sérülést szenvednek. A legtöbb balesetet az előírások be nem tartása és a munkavédelmi felszerelés hiánya okozza. A szakemberek kérik az egészségügyi rendszer átszervezését. Sajnos Szerbiában nincsenek külön regiszterek, amelyek pontos adatokat nyújtanának a valós alapotokról. A kimutatások sem pontosak, mert nem tudni, hogy mely munkahelyeken leggyakoribbak a sérülések. Csak feltételezések léteznek, melyek szerint az építőipar jár a dicstelen lista élen, ám a sugárveszélyre és a vegyi veszélyeztetettségre még mindig nincsenek kimutatások. Az uniós elvárások folytán fokozódó ellenőrzések hatására azonban a munkáltatók és a munkavállalók a jövőben rákényszerülnek a munkavédelmi eszközök beszerzésére és használatára. A Nemzetközi MOR Konvenció 148 cikkelye közül 20 vonatkozik a munkavédelemre és a munkaegészségügyre. E konvenció aláírói között van Szerbia is.
A környezetkímélő, úgynevezett zöld gazdaságban dolgozók munkafeltételei sem minden esetben nevezhetők „zöldnek”, azaz a munkaegészségügy szempontjából megfelelőnek.
Megfontolandó, hogy a megelőzésre fordított pénz befektetésnek számít, a következmények szanálására elköltött pénzt viszont kiadásként kell elkönyvelni. A következő években új technológiák bevezetése várható, és ez feltételezhetően egészségesebb munkavégzést eredményez. A munkáltatók többsége sajnos még a régi, elavult technológiákat alkalmazza nálunk, ezért a munkavállalók többsége – a meglévő előírások ellenére – ki van téve munkahelyi baleseteknek, sérüléseknek és vegyi ártalmaknak, amelyek nem egy esetben környezetszennyezéssel is járnak.
Az utóbbi időben köztársasági szinten csökkent a munkahelyi balesetek száma, és azoknak a száma is, akik munkavégzés közben megsérülnek. Legveszélyesebb volt a 2004-es esztendő, az utána következőkben azonban folyamatosan csökkent a sérülések száma. Ennek nem a jobb munkavédelmi föltételek és nem a felügyelőség fokozott munkája, hanem a gazdasági aktivitás, a termelés csökkenése lehet az oka, de erre nincs pontos kimutatás – mondta Predrag Peruničić, a Munkaügyi Felügyelőség igazgatója a munkaegészségügyi és munkavédelmi világnap kapcsán megtartott újvidéki szaktanácskozáson.
