Régi fényében a jódfürdő

Az újvidéki Reumatológiai Szakkórház, ismertebb nevén a jódfürdő jelenleg Vajdaság egyetlen olyan egészségügyi intézménye, amely a reumás betegségek gyógyítására szakosodott. A Futaki úti parkban lévő kastélyszerű épület évekig gondozatlanul állt, most azonban visszanyerte egykori patináját.

Pillantás a múltba
A jódfürdő története a 19. század utolsó éveire nyúlik vissza. A város ivóvízzel történő ellátása céljából 1898 tavaszán a parkban artézi kútat fúrtak 195 méter mélységben, és 24 Celsius-fokos vízre bukkantak, amelynek jótékony hatására sokan felfigyeltek. A víz első vegyi elemzését Budapesten végezték el 1898-ban, ugyanott 1914-ben megismételték, majd 1930-ban a Belgrádban elvégzett vizsgálat során is megállapították, hogy összetétele gyógyhatású.

A fürdő építését dr. Vilt Vilmos kezdeményezte – ő volt az intézmény első vezetője is –, a munkálatok pedig Francsek Imre tervei alapján 1908-ban kezdődtek meg. A fürdő szerveztt egészségügyi létesítményként 1910-ben kapta meg a működési engedélyt. A nagy érdeklődésre való tekintettel az épület mellett 1931-ben felépült az a kétemeletes szálloda, amely ma kórházként működik. Abban az időben naponta mintegy 1500-an látogattak a fürdőbe az ország minden részéből. A második világháború után a létesítményt nacionalizálták, 1963-ig egészségügyi és vendéglátó-ipari létesítményként működött. 1977-ben bezárták a gyógyvizes medencét, 1985-ben pedig a kádfürdőt is. 1991-ben Reumatológiai Intézet néven önállósult, és mivel már nagyon megrongálódott állapotban volt, valamelyest felújították, a gyógyvizes medencét azonban nem helyezték üzembe, több berendezést pedig az elavultság miatt el kellett távolítani.Felismerve az objektum jelentőségét 2003-ban a tartományi egészségügyi titkárság anyagilag hozzájárult a jobb munkafeltételek megteremtéséhez, elvégezték az épület részbeni szanálását és új terápiás részleg nyílt. Ezzel azonban korántsem oldódtak meg az évek óta felgyülemlett problémák, hiszen a több mint 100 évvel ezelőtt épült létesítmény alapos felújításra szorult. Ezt valójában már harminc évvel ezelőtt meg kellett volna tenni. A jódfürdő vezetősége igyekezett ugyan javítani a helyzeten, a szolgáltatások minőségén, ám ahhoz, hogy a létesítmény visszanyerje egykori fényét, szélesebb összefogásra, nagyobb támogatásra volt szükség.

A Tartományi Nagyberuházási Alapnak köszönhetően ez most megtörtént. A 2010 decemberében megkezdődött és a napokban befejeződött munkálatok voltak a legátfogóbbak a jódfürdő felépítése óta. A beruházás értéke meghaladta a 146 millió dinárt. A munkálatok idején a kórház nem zárta be kapuját, folyamatosan fogadta a betegeket.
Az épület kívül-belül megszépült, felújult, kicserélték az ajtókat és az ablakokat, a padlózatot, a tetőszerkezetet, a víz- és hővezetéket, a szigetelést. Jobb feltételeket teremtettek mind a betegek, mind az itt dolgozók számára, és megakadályozták e gyönyörű épület állapotának további romlását.

Csontsűrűségmérés és egyéb vizsgálatok
A kórházi részleg jelenleg 70 fekvőbeteg befogadására alkalmas. Amikor azonban az össz kapacitásról beszélünk, jóval nagyobb számú betegre kell gondolnunk. A gyógykezelés folyamatának kiegészítése céljából szükség van a fizikális medicinára és a rehabilitációra. A gyógyulás érdekében ugyanis a gyógyszeres kezelést folytatni kell a fiziko- és hidroterápiával – mondja dr. Milijanka Lazarević igazgatónő.
A kórházban tizennégy szakorvos dolgozik, és az egyedüli vajdasági reumatológiai intézet, ahol biológiai gyógyszereket is alkalmaznak a reumás ízületi gyulladás gyógykezelése során, és a gyógykezelésen kívül diagnosztikával is foglalkoznak. Korszerű digitális röntgenkészülékkel és az egyik legmodernebb, utolsó generációs digitális csontdenzitometriás berendezéssel is rendelkeznek, amely alkalmas a teljes test csontsűrűségének és ásványianyag-tartalmának mérésére, illetve a töréskockázat kiszámítására. A DEXA-vizsgálat már akkor figyelmeztet a csontritkulás veszélyére, mielőtt az komoly panaszokat okozna, így a megfelelő orvosi kezelés idejében megkezdhető. Ez a vizsgálat a legelterjedtebb, szakmailag javasolt standard eljárás nemcsak a csontritkulás megállapítására, hanem a gondozásbavétel után a kezelés eredményességének vagy a betegség súlyosbodásának megítélésében is. A teljes test csontsűrűségének és ásványianyag-tartalmának mérése mellett a lágyszövetet is vizsgálni tudják. A korszerű laboratóriumnak köszönhetően a súlyos betegeknek nem kell többé Belgrádba utazniuk egy-egy összetettebb vizsgálatra.
A reumatológiai betegségek ugyanis rendkívül elterjedtek, a lakosságnak mintegy a 20–25 százalékát érintik, és szinte alig akad olyan ember, akinek ne lett volna valamilyen – mozgásszervet érintő –, többnyire csupán fájdalommal járó panasza. Nem meglepő, hogy minden harmadik-negyedik személy mozgásszervi panaszokkal keresi fel a kezelőorvost. Szinte nincs is olyan páciens a reumatológián, aki betegségének egy adott szakaszában ne szorulna rehabilitációs kezelésre.
A reumás betegségek elterjedésével egyre nagyobb volt a tumultus a jódfürdő várótermeiben, és a terápiás kezelésre várók listája is egyre bővült. Nemegyszer előfordult, hogy időszűke miatt nem került sorra minden páciens. Megtörtént, hogy a betegek már hajnalban „sort fogtak” a kapu előtt.
A páciensek szempontjából igen lényeges, hogy csökkentették a várakozási időt, az igazgatónő szerint a betegek egy hónapon belül sorra kerülnek, de ha az állapotuk szükségessé teszi, akkor ennél hamarabb is. Naponta átlagosan száz, évente pedig mintegy húzezer betegek vizsgálnak meg a szakorvosok.
Visszatérve a felújítási munkálatokra, az első szakaszból még hátravan az épület környékének rendezése, a másodiknak a megvalósítása pedig összefügg a Nikola Tesla utca rendezésével. Nagyobb esőzésekkor ugyanis gond a felszíni víz elvezetése, és ha ezt a problémát elhárítják, akkor fognak hozzá a gyógymedence felújításához is.