A nyári hónapok velejárója a szervezet meleg elleni vészreakciók. A bőr hajszálerei kitágulnak, ezzel növelik a hőleadást. Ha azonban a párologtatás mértéke nem elegendő, testünk hőmérséklete emelkedni kezd, s szervezetünk egyéb módon figyelmeztet. Ez következik be például akkor, ha a nagy melegben keveset iszunk, hisz a párologtatás során elfogy testünk „hűtővize”.
A szervezet meleg hatására bekövetkező működészavarát hipertermiának nevezzük. Ha a verejtékezés teljesen leáll, a testhőmérséklet olyan magasra emelkedhet, hogy agykárosodást és halált is okozhat. Melegártalomra fokozottan veszélyeztetettek azok, akik a melegben megterhelő izommunkát végeznek, az elhízottak, a keringési rendszer betegségeivel élők, általában az idős személyek és a csecsemők, kisgyermekek. A melegártalom enyhe formája az ájulás, mely a bőr ereinek kitágulása és a verejtékezés miatti alacsony vérnyomás következtében jön létre. Ha a verejtékezéssel elveszített ásványi anyagokat, elsősorban a nátriumot nem pótoljuk, fájdalmas izomgörcsök jelentkezhetnek. Később, beavatkozás nélkül hőkimerülés jelentkezik, mely már veszélyes szív és érrendszeri, valamint idegrendszeri szövődményekkel járhat.
Hogyan védekezzünk?
Életmódunkkal jelentősen csökkenthetjük a hőség okozta szövődményeket. Párologtatással, árnyékolással csökkentsük a külső hőmérsékletet. A nagy melegben ne főzzünk, ha nem muszáj, részesítsük előnyben a gyorsan elkészülő, könnyen emészthető ételeket. Legjobb, ha salátákat, gyümölcsöket fogyasztunk. Igyunk megfelelő mennyiségű, legalább kétliternyi folyadékot, főleg ásványvízet, szobahőmérsékletű, vagy hideg tea formájában. A szabadban dolgozók ennél nagyobb mennyiségű, 3-4 liter folyadékot fogyasszanak, védjék bőrüket, szemüket az erős ultraibolya-sugárzástól, viseljenek fehér fejfedőt, tartsanak gyakran pihenőt. Kerüljük a tömény szeszes italok fogyasztását. Ruházatunk legyen természetes alapanyagú, laza. A veszélyeztetett személyek lehetőleg tartózkodjanak hűvös helyen napközben, és ne tervezzenek erős testi megterheléssel járó programot ezekre a napokra.
Elsősegélynyújtás hőártalom esetén: bontsuk meg a ruházatát a rosszul lévő személynek, fektessük le árnyékos, hűvös helyen, fejét kissé emeljük meg. Itassunk vele gyakran, kis mennyiségű ásványvizet vagy hűtött teát. Láz, hányás, eszméletzavar, erős fejfájás esetén hívjunk orvost!
A hőguta
A hőgutának három jellegzetes tünete van: a verejtékezés hiánya, a test hőmérsékletének progresszív és jelentős emelkedése (39 fok fölé, de elérheti a 41 fokot is), eszméletvesztés. Ezen tünetek kialakulását jelezheti a koncentrálóképesség zavara, enyhe bódulat, majd a kifejezett kábultság. A beteg feje fájhat, szédülhet, hányinger és hányás jelentkezhet. Hőgutagyanús esetben azonnal hívjunk mentőt, mivel a beteg kezelése intenzív osztályos hátteret igényel! A kiváltó okokat, ha lehet, minél hamarabb szüntessük meg, vigyük hűvös helyre a beteget!
A napszúrás
A napszúrást – mint neve is mutatja – tartós, hosszabb ideig történő, tűző napon való tartózkodás okozza. Ilyenkor a napsütés melegítő hatása, a levegő felmelegedése miatt a szervezetben pozitív hőmérleg alakul ki, mely káros folyamatokat indít el a szervezetben. Ehhez járul hozzá a fedetlen fejet érő napsütés közvetlen hatása, és ezáltal a fej hőmérséklete jóval meghaladja a test hőmérsékletét. A napszúrás az egészséges embereknél is előfordulhat, ám egyes alapbetegségek és kóros állapotok nagyban hajlamosítanak kialakulására. A fokozott felmelegedésre hajlamosít az előrehaladott életkor, a túlöltözés, a folyadékpótlás nem kellő mértékű biztosítása, a fizikai megterhelés. Számos alapbetegség (pl. egyes pszichiátriai problémák, magas vérnyomás, generalizált érelmeszesedés) hajlamosít a napszúrás kifejlődésére, csakúgy, mint az egyéb hőártalmak. Több gyógyszer is rontja a hőtoleranciát ( ilyenek a pszichiátriában alkalmazott antipszichotikus szerek is).
A napszúrás legjellemzőbb tünetei fejfájás, szédülés, kábultság, émelygés, hányinger formájában jelentkeznek. A beteg kerüli a fényt, szívesebben tartózkodik hűvös, elsötétített helyiségben. Súlyos esetben a testhőmérséklet hirtelen, jelentős emelkedése következik be (akár 39-40°C is lehet). A nagyfokú fejfájás mellett a tarkó kötöttsége, merevsége alakul ki. A beteg tudata zavart lehet, eszméletét elveszítheti. Csecsemők esetében jellegzetesen visító sírás, a kutacs feszülése és elődomborodása észlelhető. A csecsemő enyhe fizikai ingerekre is erős védekező mozgásokkal reagál.
Mit tegyünk napszúrás esetén?
A legfontosabb teendő, hogy árnyékos helyre, célszerűen hűvös helyiségbe jusson a beteg. A tarkóra helyezett hideg vizes borogatás jó hatással van. A beteg 30 fokos szögben megemelt felsőtesttel feküdjön, s apró kortyokban fogyasszon hűvös folyadékot – lehetőleg vizet, és sosem alkoholtartalmú italt! Enyhe esetben otthoni, két-három napos ágynyugalom javasolt hűvös, fénytől védett, esetleg sötét szobában. Ha a tünetek nem javulnak vagy esetleg rosszabbodnak, mindenképpen kórházi kezelés szükséges. Súlyos esetben a fenti teendőkön túl mindenképpen a mentők vagy orvos értesítése szükséges, mivel a beteg intézeti megfigyelést igényel! Csecsemőket minden esetben lásson orvos el!
Fontos tudni!
Sokan elfelejtik, hogy egy ködös, felhős napon is le lehet égni. Az ultraibolya-sugárzás körülbelül 90 százaléka átjut a felhőkön. Az ultraibolya-sugárzás visszatükröződik a hóról, a jégről, a homokról, a vízről, így ezek is ugyan olyan súlyosan le tudják égetni a bőrt, mint a napfény. A napszúrás megelőzésével kapcsolatban legfontosabb, hogy fedetlen fővel ne tartózkodjunk a tűző napon! A kisgyermekeket, csecsemőket soha ne tegyük ki a közvetlen napfényre, játék közben viseljenek fehér (de legalább világos) kalapot, és gyakran kínáljuk őket folyadékkal! Erős nyári napsütés esetén soha ne tartózkodjanak hosszabb ideig az autóban, utazáskor mindenképpen rögzítsünk az ablakokra árnyékoló alkalmatosságot!
