A z Alzheimer-kór a 21 . század egyik legsúlyosabb egészségügyi és szociális problémája, ma a rák után a leginkább rettegett betegség. A 65 évesek közül minden huszonötödik, a 80 évesek közül minden ötödik, a 90 évesek közül majd minden második embert támadja meg. Jelenleg világszerte 36 millióan küzdenek e kórral. Hogy a betegség járványszerűen terjed, jól jelzi, hogy 7 másodpercenként regisztrálnak egy új beteget. Kétszer gyakoribb a nők körében, mint a férfiaknál.
A szakemberek szerint egyfajta globális Alzheimer-járvánnyal számolhatunk, miután a világ lakossága egyre idősebb lesz. Az elbutuló hajlott korú emberek száma drámai mértékben emelkedhet, 2050-re 110 milliónál is több Alzheimer-kórban és más demenciákban szenvedő beteg lehet világszerte. A fenti adatokat szeptember 21-e, az Alzheimer-kór világnapja alkalmából tették közzé. A világnap megrendezését 1994-ben kezdeményezte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával a Nemzetközi Alzheimer-társaság. Három éve pedig globális Alzheimer Chartát indított útjára, felszólítva a kormányokat: kiemelt közegészségügyi és szociális ellátásbeli prioritást adjanak ennek a szörnyű betegségnek és más eredetű demenciáknak.
Figyelmeztető tünetek
Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer betegsége, amelynek következményeként először a személyiség, majd a test is elpusztul. Kiváltó oka ma még ismeretlen, újabb kutatások szerint nagyrészt örökletes, genetikai tényezőkre vezethető vissza. Eddigi ismeretek szerint a betegség csak fékezhető, de nem gyógyítható, a folyamat vissza nem fordítható. A tünetek a kezdeti szakaszban bizonyos tevékenységek zavaraként jelentkeznek, mint a telefon vagy a közlekedési eszközök használatára való képtelenség, a gyógyszerszedés összevisszasága, az ötletszerű, indokolatlan bevásárlások stb. Ezek a riasztó jelzések figyelmeztethetik a családtagokat. A mindennapi tennivalók elfelejtése idővel a teljes magatehetetlenségig fokozódhat, a beteg végül már a legközelebbi hozzátartozókat, sőt saját tükörképét sem ismeri fel.
Az első tünetek már 45 és 50 év között jelentkezhetnek. A korai felismerésben a főszerep a háziorvosoké, de szükséges az is, hogy a beteg tudatosítsa magában a változásokat, és ne szégyelljen szakemberhez, orvoshoz fordulni.
Legújabb kutatások, vizsgálatok
Az Alzheimer-kór kialakulása az esetek több mint felében elkerülhető volna, ha változtatnánk életmódunkon, illetve jobban odafigyelnénk krónikus betegségeinkre – derült ki egy friss amerikai kutatásból, amelyet egy Párizsban megrendezett nemzetközi Alzheimer-konferencián mutattak be.
A kutatók világszerte több százezer Alzheimer-kórban szenvedő beteg adatait elemezve meghatározták a betegség kialakulását befolyásoló legfontosabb tényezőket. Ezek fontossági sorrendben az egész világra vetítve: az alacsony iskolázottság, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a depresszió, a magas vérnyomás és az elhízás. Az USA-ban ez a sorrend némiképp máshogy alakul, ott első helyen a mozgáshiány áll, aztán a depresszió, a dohányzás, a magas vérnyomás, az elhízás, az alacsony iskolázottság, majd a cukorbetegség következik.
A kutatás szerint az Alzheimer-kór kockázatára világviszonylatban a legnagyobb hatást az alacsony iskolázottság gyakorolja. Ennek hatása megmutatkozik az érintettek anyagi helyzetében, alultápláltságában, ami kihat az agyra is. Az alulképzettség azonban önmagában is veszélyes, hiszen az érintetteknek kevesebb a lehetőségük az agykapacitás növelésére, ami jól jöhet idős korban. Az idegsejtek ugyanis a tanulás során fejlődnek, illetve bővül a köztük levő kapcsolati hálózat.
A dohányzás és a mozgásszegény életmód ugyancsak meghatározó tényező a kórkép kialakulásában. A vizsgálat eredményei azt sugallják, hogy már csekély életmódbeli változtatással (némi mozgással vagy a dohányzásról való leszokással) jelentős lépést lehetne tenni az Alzheimer-kór megelőzése érdekében világszerte.
Új vérteszt
Ugyancsak a párizsi konferencián ausztrál kutatók kísérleti stádiumban levő vértesztről számoltak be. Az agyi képalkotó eljárással végzett szkennelés az Alzheimer-kórt jelző, béta-amiloid fehérjékből álló lerakódásokat (plakkokat) már a memóriaproblémák megjelenése előtt egy jó évtizeddel kimutatja, ám ez a módszer túl drága, és rutinszerű alkalmazásra, általános szűrésre nem alkalmas. Ezért az ausztrál tudományos ügynökség, a CSIRO munkatársai több egyetemmel együttműködve vérteszt kifejlesztésén dolgoznak.
A kutatók összefüggést találtak a koleszterinszint és az Alzheimer-kór között. Közismert, hogy a magas koleszterinszint károsítja az érrendszert, és jelentősen növeli számos szív- és érrendszeri betegség kialakulásának kockázatát, sőt egy friss tanulmány szerint az Alzheimer-kór kialakulásával is összefüggésbe hozható. A japán Kyushu Egyetem munkatársai megállapították, hogy a magas koleszterinszint és az Alzheimer-kórra jellemző rendellenes agyi lerakódások, más néven plakkok kialakulása között kapcsolat van. Elsősorban az Alzheimer-kór fő szövettani jellegzetességének számító agyi meszes plakkok és kötegek előfordulását vizsgálták. A plakkok az idegsejtek között kialakuló, beta-amiloid fehérjéből álló lerakódások, a kötegeket pedig a sejten belül felgyülemlő ún. taufehérje képezi. A kutatók a magas (a vizsgálat értelmezésében 5,8 mmol/L értéket meghaladó) koleszterinszintű páciensek 86 százalékánál találtak agyérrendszeri plakkokat, míg ez az arány az alacsony koleszterinszintűeknél 62 százalék volt. A szakemberek azt is megvizsgálták, hogy a koleszterinszint gyógyszeres csökkentésével vajon kezelhető-e az Alzheimer-kór, de kísérletüket nem koronázta siker. A kutatás vezetője hangsúlyozta: bár a mostani eredmények bebizonyították, hogy a magas koleszterinszint közvetett vagy közvetlen módon hozzájárul az agyi plakkok kialakulásához, pusztán a koleszterinszint csökkentésével azonban mégsem lehet megelőzni az Alzheimer-kórt.
Alzheimer-kóros hírességek Az Alzheimer-kór nem válogat, a statisztikák szerint társadalmi, gazdasági, etnikai hovatartozás nem befolyásolja a betegség gyakoriságát. A kórban szenvedett többek között Ronald Reagan, Margaret Thatcher, Winston Churchill, Peter Falk, Frank Sinatra, Stendhal és Kant is. A magyar áldozatok között pedig ott van Harsányi János Nobel-díjas közgazdászprofesszor, sőt ebben szenvedett Mészöly Miklós író és Puskás Ferenc is.
(fotó: Ótos András) A világnap alkalmából Újvidék központjában három szervezet aktivistái osztogattak reklám- és ismeretterjesztő anyagot. Az Alzheimer-egyesület, a Caritas és az EHO az idősekre való odafigyelés fontosságára hívta fel a figyelmet, és ismertették szolgáltatásaikat. A Caritas és az EHO szervezet, volontőrök segítségével, már néhány éve sikeresen végez házi ápolást, valamint napközi klubot is működtet az idősek részére. Az Alzheimer-egyesület a világnap alkalmából nyílt napokat tart a Stefan despotasugárút 6. alatti otthonban, amely ma 16 és 18 óra között várja az érintetteket. (kma) |
