– A fogantatás után a 15. napig a kis magzatkezdemény szüntelenül osztódik, készül arra, hogy emberré váljon, és még mindenre képes – ezek az őssejtek. A tizenötödik napon ebből lesznek az agysejtek, izomsejtek, csontsejtek stb. A tudomány eltanulta a természettől, hogyan kell az őssejtekből speciális sejteket előállítani. Martin Evans 2007-ben ezért kapott Nobel-díjat. Ez fantasztikus lehetőség, hiszen őssejtből már tudnak előállítani hasnyálmirigyet, így a cukorbetegnek nem kell inzulint adni, ha az őssejtből fogat lehet majd előállítani, akkor nem lesz szükség protézisre, és eljön az az idő is, amikor vesét és májat is tudnak előállítani. Kérdés azonban, hogyan lehet hozzájutni az őssejthez. Két fő lehetőség van, az egyik, ha a köldökzsinórból vesznek őssejteket, de az igazi és a hatékony az lenne, ha közvetlenül, a fogantatás után lehetne hozzájuk jutni. Ezt eddig a lombikbébi módszer tette lehetővé, valójában innen indult a kutatás. A szakemberek azonban felhívják a figyelmet, hogy nem szabad azért előállítani lombikbébit, hogy az őssejtjeit felhasználják. A tudósok azon törik a fejüket, hogyan lehet megoldani ezt az etikai kérdést – véli dr. Czeizel Endre genetikus.
Amerikai kutatók speciális klónozási eljárással hozták létre az embrionális őssejteket, mégpedig úgy, hogy az örökítőanyagot egy felnőtt bőrsejtjéből vették ki és tették át petesejtbe. Amíg egy ivarsejt és egy elinduló emberi élet óriási érték, ezzel szemben egy bőrsejt már nem tekinthető annak, hiszen még le is hámlik. Most mégis meglehetősen furcsa helyzet állt elő, ha a testi sejtet összehozzák az ivarsejttel, ebben az esetben talán nem vonatkoztatható rá az etikai kérdés. A gyakorlati életben az a kérdés, szabad-e létrehozni lombikbébit, hogy aztán kutatási célokra használják fel. Ha egy nőből kivesznek 10-15 petesejtet, megtermékenyítik, ezekből 2-3-at ültetnek be, a megmaradt petesejtek a jégszekrényben maradnak, mert a nő várandós lett. Magyarországon például ki kell dobni a megmaradt petesejtet, viszont a nyugat-európai országokban azt mondják, hogy a jégszekrényben maradt, feleslegessé vált megtermékenyített petesejtet célszerűbb kutatási célokra felhasználni. Valószínűleg ebben a kérdésben találnak megoldást, mivel óriási lehetőségek rejlenek az őssejtterápiában.
A tudomány isteni hatalmat ad a tudósok kezébe, kérdés azonban, hol van az a határ, amikor meghatározzuk, hogy mit szabad és mit nem, mire vagyunk képesek és mire képtelenek – figyelmeztet a genetikus.
Egészség
Az őssejtek hatalmas lehetőséget jelentenek az orvostudomány számára, hiszen a szervezetben található valamennyi sejttípussá át tudnak alakulni. A dél-koreai Hwang Woo-suk 2004 májusában arról számolt be, hogy a világon elsőként sikerült létrehozniuk emberi embrionális őssejtvonalat klónozással. 2005-ben pedig 11 olyan embrionális őssejtvonal előállításáról adtak hírt, amelyet különféle genetikai rendellenességgel rendelkező betegek testi sejtjeiből hoztak létre, ugyancsak klónozással. 2006 januárjában azonban kiderült, hogy mindkét tanulmány adatai hamisak voltak. A módszer humán sejtekkel nem működött. A napokban azonban felröppent a hír, hogy először hoztak létre klónozással humán embrionális őssejtet.