Emberek milliói használják az internetet mindennapi tevékenységük során, nem jelentenek kivételt ez alól a fiatalok sem, akik képesek akár heti 40 órát is eltölteni a komputer előtt. Az ember éppúgy válhat komputerfüggővé, mint alkohol-, drog- vagy játékautomata-függővé. A kérdés az, mikor lépi át azt a bizonyos határt, ami elválasztja a függőségtől, és miképpen lehet elérni, hogy más, ennél hasznosabb időtöltést válasszon.
Akkor válik károssá a komputerezés, ha a gyerek hozzá menekül a valós élet elől, s ha az igazi dolgok már nem érdeklik. Bár ma még nem határozták meg valódi függőségként, sokan szenvednek a világháló iránti megszállottság következményeitől (a legérintettebbek a 17 és 30 év közöttiek).
Számítógépfüggőnek tekinthető az, aki eufóriát érez a gép mellett, képtelen otthagyni, egyre több időre vágyik, amit a gép mellett tölthet, elhanyagolja a barátait, ha nincs a gép közelében, üresnek, depressziósnak vagy ingerlékenynek érzi magát, hazudik a szüleinek a géphasználatát illetően, problémái vannak az iskolában.
A fentiek a pszichés tünetek, fellépnek azonban fizikai tünetek is: kéz, ujjak zsibbadása, szemszárazság, fej-, hát- és derékfájás, étkezési rendellenességek, étkezések kihagyása, a személyes higiénia elhanyagolása, alvászavarok vagy az alvásszokások megváltozása – mondja Aleksandra Jovanović Magyar családterapeuta.
A számítógép a gyermekeink számára már teljesen „természetes szerkezet”, vele nőnek fel, kezelését sokkal
könnyebben elsajátítják, mint a felnőttek. Bizony sok gyerek ügyesebben tud e-mailt küldeni, mint kézzel írni.
És persze játszhatnak rajta... ezerféle számítógépes játékot: a legegyszerűbb mesefigurástól a városalapítóson, sakkozóson és a kártyázóson át egész a lövöldözősig. A számítógépes játékok megállíthatatlanul terjednek és fejlődnek tovább, maguk után vonva a gyerek elmagányosodását vagy „átköltözését” egyfajta más: virtuális világba. A gyerek normális testi és lelki fejlődése érdekében szükség van a mozgásra és a kortársak társaságára. A számítógép mellett egy helyben ülve, magányosan eltöltött hosszú órák egyértelműen nem szolgálják lelki-testi épségét.
Ha teljesen megtiltani nem is lehet a számítógépezést, legalább igyekezzünk korlátozni az előtte eltöltött órák számát. A napi 45 perc, illetve a heti 10 óra a megengedett.
Tanítsuk csemetéinket mértéktartásra, mert könnyen függőkké válhatnak, ha más szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget nem kínálunk nekik! Mindenekelőtt a kisebbeknek inkább meséljünk, beszélgessünk velük, sétáljunk, szórakozzunk közösen! A nagyobbacskákkal pedig próbáljunk társasjátékokat játszani, vagy vonjuk be őket a ház körüli munkákba, ismertessük meg velük hobbijainkat (ez utóbbi megszerettetésével természetesen ne erőszakoskodjunk)! Egyszerűen ne hagyjuk, hogy a gép uralkodjon felettünk! – tanácsolja a pszichológus.
Az SMS és az e-mail megszállottjai
Skóciában egy 19 éves fiút kezelnek, mert naponta több száz sms-t és elektronikus levelet küldözgetett. A fiatalember, aki névtelen akart maradni, elmondta: olyan neki a levelezés és az üzenetküldés, akár a pingpongozás. Amikor Steven már négy és fél ezer fontot levelezett el, és a munkahelyén is az e-mailek miatt mondtak fel neki, orvoshoz fordult. Heti 700 sms-t, valamint egy hónap alatt nyolcezer e-mailt küldött. Elmondta: megnyugtatta, hogy tudja, hol jár épp a barátnője, és amikor valakitől szöveges üzenetet kapott, különös kíváncsiság fogta el, vajon ki írhat neki.
A Stevent kezelő szakember szerint ilyen eset még nem fordult elő, ám egyre többtől tarthatunk. Az új technológia új veszélyekkel jár, és a fiatalok a legtöbb esetben nem is tudják, van hova fordulniuk. Steven esetében, aki naponta 300 sms-t küldött a barátnőjének, kapcsolati gondok álltak a probléma hátterében. Ez nem ritka a szenvedélybetegek körében, mindig munkahelyi vagy kapcsolati nehézségekről, önértékelési zavarokról, stresszről vagy a mentális egészséget veszélyeztető más tényezőkről van szó.
Detoxikáló a számítógépes játékok megszállotjainak
Hollandiában megnyitották az első elvonót, ahol játékfüggőket kezelnek ki szenvedélybetegségükből. Keith Bakker az amszterdami Smith & Jones nevű, szenvedélybetegséggel foglalkozó tanácsadó cég igazgatójaként már húsz – 13 és 30 év közötti – játékfüggőt gyógyított meg. Közülük néhánynak konkrét elvonási tünetei voltak: izzadni és remegni kezdtek, amikor megláttak egy számítógépet. Az elvonókúra négytől nyolc hétig tart. Ez magában foglal beszélgetéseket terapeutákkal, illetve olyan foglalkozásokat, amelyeknek célja, hogy felkeltsék a páciensek érdeklődését egyéb tevékenységek iránt.
– Olyan gyerekek is vannak a pácienseink között, akik egész egyszerűen nem tudják, hogyan kommunikáljanak szemtől szemben más emberekkel, az elmúlt három évben ugyanis kizárólag számítógépen beszélgettek másokkal – magyarázta Bakker.
Saját bevallása szerint már nyolcéveseken is látta a szenvedélybetegség első jeleit. Egyik páciense, a most 28 éves Hyke van der Heijden nyolc évvel ezelőtt kezdett videojátékokat játszani. Egyetemi évei során akár napi 14 órát is eltöltött a képernyő előtt, s különféle stimulánsokat használt, hogy hosszabb ideig ébren tudjon maradni. Ebből kifolyólag végül tavaly októberben felkeresett egy kábítószer-elvonót, de hamar rájött: az igazi problémát a számítógépes játékok jelentik. Amióta sikerrel átesett a kúrán, azóta nem játszott és a drogokkal is leállt.
Bakker szerint a többi szenvedélybeteghez hasonlóan a játékosok is valós életbeli problémáik elől menekülnek. Amikor játszanak, az agyuk endorfint termel, így hasonló állapotba kerülnek, mint a szerencsejáték megszállottjai vagy a drogfüggők. A játékfüggő gyerekek szülei gyakran ugyanazt a hibát követik el, mint a kábítószerfüggőké. Tudják, hogy valami nincs rendben, de nem jönnek rá, mi az. Ilyenkor kell elbeszélgetni a gyerekkel, hogy idejében fény derüljön a problémára.
