Bizonyára akad még olyan, aki emlékszik a 2006-os hisztislágerre, a madárinfluenzára, amelyet anno ugyanolyan vehemenciával turbózott fel a média, mint most a koronavírust. A repetitio est mater studiorum elvét szem előtt tartva azért emlékeztetnék néhány elemére.
Amikor 2003-ban megjelent a H5N1-es vírustörzs altípusa, madarak millióit pusztították el (teljesen értelmetlenül és feleslegesen), a gyógyszeripari óriások védőoltást fejlesztettek ki (teljesen értelmetlenül és feleslegesen). Mivel a H5N1-es alapvetően állategészségügyi probléma volt, az emberek ugyanis nem terjesztették a madárinfluenzát, tömeges immunizálásuk – még az ötlet szintjén is – eszement volt, a madaraktól való rettegés szintúgy. Ennek dacára a hírügynökségek hónapokon át naponta ontották a kór veszélyeit túllihegő híráradatot, anélkül, hogy bármelyikük is utánajárt volna a tényeknek.
Amikor végre abbamaradt a pánikcsiholás, megvonhattuk a végső mérleget: három év alatt világszerte összesen 124-en haltak meg a H5N1-es fertőzéssel összefüggésbe hozhatóan. Észbontó és döbbenetes, hogy ekkora feneket kerítettek neki, hisz mondjuk alultápláltság és éhezés következtében világszerte naponta (!) 18 ezer gyerek hal meg. Erre rá sem ránt senki?!
2009-ben aztán megjelent a H1N1-es típusú kórokozó (alias sertésinfluenza), amelyet a WHO nagy sietve pandémiának minősített. Az ismételten nagy hírpumpolás ellenére enyhe lefolyásúnak bizonyult, a gyógyszerkonszernek ellenben újfent nagyot kaszáltak (helyesbítek: inkasszáltak), mivel oltóanyagot és gyógyszereket fejlesztettek ki (akárcsak a madárinfluenza során), és azokat – a tömeghisztériát meglovagolva – jól eladták. (Ad notam: a globális gyógyszerpiac évi 100 milliárd dolláros standard növekedéssel – az előző évtizedhez mérten megduplázódva –1300 milliárd dollárra nőtt.)
És most itt vagyunk nyakig a koronavírusban, amelytől nagyon kell ám félni, mert olyan szörnyű, hogy csak na.
Mennyire is? A COVID-19-es jelzésű vírussal két hónap alatt 80 ezren fertőződtek meg és a következtében fellépő szövődmények miatt 2700-an haltak meg, ami napi átlagban 45 embert jelent. Roppant aggasztó?!
A Lancet medical journal 1999 és 2015 között, 185 országból begyűjtött, rendszerezett és feldolgozott adatai szerint a közönséges szezonális influenza számlájára évi szinten – járványintenzitástól függően – 291 ezer–646 ezer áldozat írható... ami napi szinten 797-1769 olyan halottat ad, akikkel az influenzához köthető légzőszervi és egyéb betegségek valamelyike végzett. Eszerint egy átlagos influenza két hónap alatt – a legkedvezőbb esetben: 47820, komolyabb járványév esetén 106.140 emberrel végez.
A szimpla statisztika – ebben az esetben is – „kíméletlen”; egyértelműen leleplezi, demisztifikálja a valósnak mutatkozó veszélyt, ha ugyanis a COVID-19-es két hónapos mérlege 2700 halott, a közönséges influenzáé pedig ennek több mint tizennyolcszorosa (ha a legenyhébb járványévvel számolunk), akkor gorombán tolakodik a kérdés: miről beszélünk itt?
Ha egy átlagos influenzajárvány minimum tizennyolcszorosan több fertőzöttet és életet követel a koronavírus-járványnál, akkor megkerülhetetlen a kérdés; miért nem rendelnek el minden standard grippe-járvány idején mindenütt vesztegzárat, törölnek repülőjáratokat, mondanak le sport- és más rendezvényeket, illetve (ha az előzőre „mert felesleges” a válasz), mire való most e nagy harangkongatás, ha tudott az is, hogy a COVID-19-es estében sem lényegesen rosszabb a gyógyulási arány, mint a standard influenzánál, ha tudott, hogy ennek letalitása is elsősorban az idősebb és más, súlyos krónikus betegségben szenvedőkre (az esetek kétharmadában idős férfiakra) jellemző, azaz alapvetően csak annyi az extra benne, hogy új vírustörzsről van szó.
Egyelőre nehéz e hevenyészve és rosszul rendezett hollywoodi katasztrófafilmre emlékeztető történet színfalai mögé látni, folyományaként következtetni, de annyi bizonyos, hogy perfidebb a „játék”, mint a H5N1-es és H1N1-es idején volt. A mediális támogatás és a pánik ismét adott (a közösségi portálok felfutási görbéjével arányosan, még inkább), az igazi profitőrök kiléte azonban még ismeretlen.
