Országos adatok szerint Szerbia területén évente megközelítőleg 30 ezer személynél jegyeznek a szakorvosok rákos megbetegedést. A férfiaknál a tüdőrák, a vastagbélrák, a gyomor- és a prosztatarák jelentkezik a leginkább, a nőknél pedig az emlőrákot, a vastagbél-, valamint a méhnyakrákot diagnosztizálják a leggyakrabban. A szív és érrendszeri betegségek után Szerbia területén az elhalálozások második leggyakoribb oka a rákos megbetegedés. Bár évek óta az állam jelentős összeget fordít a rákszűrésre, ezek a vizsgálatok nem fedik le az egész országot, ott pedig, ahol adott a lehetőség, a lakosságnak csupán a fele használja ki azt.
Szakemberek szerint amennyiben a rákos megbetegedést annak kezdeti stádiumában észreveszik, a betegség gyógyítható, kigyógyítható. Ezért is olyan fontosak a rákmegelőző szűrések. Mint azt Vickó Ferenc szakorvos, az egészségügyi minisztérium államtitkára elmondta, bár nemzeti szűrésekre is sor kerül, és az egészségházak is kiveszik a részüket az alkalomszerű vizsgálatok elvégeztetésében, sajnos a szűrés nem mutat teljes képet a lakosság egészségéről. Egyrészt mert nincsenek meg több helyen a szükséges műszaki eszközök, továbbá hiány van a szakorvosokból is, de a lakosság egészségügyi kultúrája is hézagos. Mint kiemelte, büszkeségnek számít, ha valaki tíz éve nem járt orvosnál, a személygépkocsinkat évente visszük műszaki vizsgára, az egészségünkkel azonban nem törődünk.
– Az ország területén háromfajta rákszűrés működik, decentralizáltan. Ami azt jelenti, hogy nem működik az egész ország területén, így például a mellrákszűrést 19 helyi önkormányzat területén végzik. Azok az egészségházak, ahol van mammográfia és radiológus, bekapcsolódhatnak a szűrésbe. Sajnos a mammográfiával csupán a nők 15 százalékát tudjuk megvizsgálni. Vagyis csupán ennyi nő számára érhető el ez a vizsgálat, hiszen nagyon kevés az az egészségház, amelyik rendelkezik ilyen berendezéssel. A jelenlegi eredmények szerint összesen 151 ezer nőnél végezték el a vizsgálatot. Egyik gond a felszerelés, a másik pedig a hozzáállás, az értesített nők mintegy 50 százaléka jelentkezett csak a szűrővizsgálatra – emelte ki az államtitkár. Hozzáfűzte, hogy az állam számára is megtérüljön a szűrővizsgálat megszervezése, az értesített nők legalább 75 százalékának meg kellene jelennie a vizsgálaton.
– A Dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet legújabb, 2012-es adatai szerint abban az évben 36,5 ezer új rákos megbetegedést diagnosztizáltak az ország területén, és 21 300 személy hunyt el ebben az évben rákban. Ha a világ országainak adatait nézzük, nem sokban maradunk el a fejlettebb országoktól, a megbetegedések és elhalálozások arányát tekintetbe véve körülbelül a középmezőnyben helyezkedik el Szerbia – mutatott rá Vickó Ferenc. Hozzátette: – Az össz daganatos betegségek közül a férfiaknál 31 százalékban a tüdőrák jelentkezett, 13 százalékban vastag- és végbélrák, 8,5 százalékban pedig prosztatarák. Az elhalálozások száma is az említett arányokat követi – mondta.
Rámutatott, ezeknek a betegségeknek a többsége idejekorán felismerhető, és azok korai stádiumában gyógyíthatók.
– A rákos megbetegedések akkor gyógyíthatók jó eredménnyel, ha azokat korai stádiumban fedezzük fel. A vastagbélrák esetében például először polip jelentkezik, amit ha nem kezelünk, illetve nem távolítunk el, jó tíz év elmúltával alakul át rákos megbetegedéssé. Ha azonban a polipot eltávolítjuk, primáris prevenciót hajtunk végre, meg tudjuk előzni a rák kialakulását. Amire már a mellráknál nincs lehetőség, ott már csak másodlagos kezelést tudunk végrehajtani, a daganatok eltávolításával. Ha a méhnyakrákot a nulladik stádiumban fedezzük fel, 100 százalékos gyógyulást érhetünk el, kezdeti stádiumban pedig 90 százalékos gyógyulást. Ehhez pedig rendszeres nőgyógyászati ellenőrzésre van szükség. Azokban az országokban, amelyekben bevezették a szűrővizsgálatokat, 18–30 százalékkal csökkent az elhalálozások száma is – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette, a gazdasági mutatók szerint a szűrésbe befektetett 1 dinár a kezelésben 8 dinárt takarít meg, a gyógykezelés ugyanis egyszerűbb és olcsóbb, a beteg is könnyebben átvészeli a kezdeti kezeléseket, és amputáció után protetikus eszközökre sincs szükség.
Megtudtuk azt is, hogy bár nem készültek felmérések az országon belül, nincs arra kimutatás, hogy mely területeken mely rákos megbetegedések jellemzőek, hasonló arányokban jelentkezik mindenhol a betegség. Földrajzi kimutatásokat figyelembe véve azonban megállapítható, hogy a nyugati fejlett országokban gyakrabban jelentkező betegség a rák, mint a keleti országokban, például Japánban. Ebből is kiderül, hogy az életmód gyakorol nagy hatást a betegségek kialakulásában.
– A környezet befolyásolja nagy mértékben a rákos daganatok megjelenését. Egészséges életmódot kell folytatni, hiszen az a legjobb módja a megelőzésnek, és persze rendszeresen kell szűrővizsgálatot végeztetni, hogy a betegséget meg tudjuk előzni – hangsúlyozta Vickó Ferenc.
