A balneológia az orvostudomány egyik ágazata, amely a természeti kincseknek, az ásványvíznek, termálvíznek, gyógyiszapoknak, gyógygázoknak és az éghajlati változásoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatását tanulmányozza.
Vajdaságban 78 termálvízfuratunk van, a Pannon-síkság gazdag termálvizekben. Balneológiai szakképzés csak a belgrádi orvostudományi egyetemen folyik, az élettani tanszéken. Szerbiában 28 szakorvos, balneológus dolgozik, Vajdaságban csak dr. Klímó Attila foglalkozik ezzel a tevékenységgel. Vele beszélgettünk a balneológiáról és jótékony hatásairól.
– A balneológia olyan szakterület, amely több orvosi diszciplínát érint, tehát nemcsak a fizikoterápiát, a rehabilitációt, hanem más szakterületen dolgozó orvosok is csatlakoznak a munkához, például belgyógyászok, gyermekgyógyászok, ortopéd szakorvosok, nőgyógyászok és pulmológusok is.
Mióta tanulmányozzák ezt az orvosi szakterületet?
– Magyarországon 1892 óta a második legidősebb orvosi egyesület a balneológiai egyesület. Patinás társaság. Nyolc éve én is a tagja vagyok. A magyarkanizsai rehabilitációs szakkórház tavaly ünnepelte fennállásának a századik évfordulóját, eddig nem dolgozott ott balneológus. Amikor 2003-ban az orvosi csapat tagja lettem, nagy érdeklődést tanúsítottam a gyógyvíz és az iszap iránt.
Hogyan lett balneológus?
– Lassan-lassan sikerült Belgrádban befejeznem a továbbképzést, és mai napig megjelentetek szakdolgozatokat, szaktanulmányokat.
Hogyan jut kifejezésre a balneológia a rehabilitáció során?
– Abban az egészségügyi intézményben, ahol leggyakrabban mozgásszervi rehabilitációt végeznek, és létezik természeti potenciál (valamilyen gyógyforrás, -iszap, -gáz), ott kihasználjuk ezeket a természet adta kincseket a gyógykezelésben. A mozgásszervi megbetegedések, pl. reumatológiai kórképek esetén, a sérülések utáni utókezelésben, egyes idegrendszeri megbetegedésekből való felépülésben kiegészítő elemként szerepelnek természeti kincsek.
Hogyan hatnak a szervezetre?
– 1892 óta a balneológiát tudományként is elismerik Európában, nagyon sok szaktanulmány alátámasztotta a gyógyító tényezők hatásosságát. Főleg külsőleg hatnak, vagy egyes ásványvizeket ivókúrák során visszük be a szervezetbe. Teljesen külön hatnak a szervezetre, azok, amelyek külsőleg hatnak, főleg az egész testre fejtik ki hatásukat. A víz, illetve az iszap, minőségétől függően, javítja a vérkeringést, az izom ellazítását, ezért a korlátozott ízületi mozgás fellazul, csökken a gyulladás. A rehabilitáció során a gyógytornásznak a munkáját nagymértékben megkönnyítjük.
Miből áll egy terápia?
– A szakorvosi vizsgálat után felmérjük, hogy a beteg vagy a sérült egyénnek milyen gyógykezelést írunk elő az esetleges gyógyszeres kezelés mellett. A fizikoterápiának a legszélesebb palettáját alkalmazzuk, pl. az elektroterápiát, a mágneses kezelést, a fény- és a hang általi kezeléseket, az ultrahangot. Ekkor épülnek be a rehabilitációba az egész testre vagy a részleges testrészekre alkalmazott rekeszes kádak, kádfürdők és úszómedencék. Akkor beszélünk balneológiáról, hogyha ezekben a kapacitásokban valamilyen gyógyhatású vizeket alkalmazunk. Abban az esetben, ha egyszerű csapvizet használunk, akkor csak hidroterápiáról van szó. Ez nagyon fontos, mert valójában a közvélemény nem ismeri ezeket a fogalmakat, sokan összetévesztik a kettőt. Emellett az ízületekre részleges iszapos pakolásokat alkalmazunk: ekkor valójában az iszap az ásványvízzel vegyítve az ásványtartalmát bejuttatja a szervezetbe a bőrpórusokon keresztül, és kifejti a gyógyhatását: gyulladásgátló, izomlazító, bőrminőség-javító, és csökkenti az ízületi merevséget. Ezek mind előkészítő terápiák, amelyek a tornateremben a gyógytornászok munkáját megelőzik és megkönnyítik. Ahogyan az atlétika a sport királynője, úgy a rehabilitációban a gyógytorna a legfontosabb. A mozgás és csak a mozgás az, ami bennünket újra talpra állíthat. Ez a legfájóbb, mert aktív szerepvállalást kíván az egyéntől. Itt tudunk a legnagyobb eredményeket elérni, azokkal az esetekkel szemben, amelyekben nincsenek ilyen természeti adottságok, amelyekben száraz kezeléseket végeznek, pl. elektroterápiát vagy hanghullámos kezkelést.
Milyen javulást eredményeznek ezek a terápiák?
– Konkrétan a kanizsai gyógyfürdőben található nátrium-hidrokarbonátos alkáli termálvíz, amelynek magas a fluor-, jód-, bróm-, metaborsav- és metakovasav-tartalma, a degeneratív kopásos ízületi betegségeknél, gyulladásos ízületi kórképeknél, ízületen kívüli gyulladásos betegségeknél, egyes központi és perifériás idegrendszeri problémáknál, valamint a gyermekek esetében egyes veleszületett betegségeknél is ajánlott. Ha kizárólag pl. elektroterápiás kezeléseket alkalmazunk, azok nem tudják azt a javulást elérni, mint az ásványvizes, gyógyiszapos terápiák, amelyek megrövidítik a felépülési időszakot, akár hetekkel is. Az ásványok behatolnak a bőrtakarón keresztül a szervezetbe, és kifejtik jótékony hatásukat – magyarázta dr. Klímó Attila.
