Pár hónappal ezelőtt a Szerbiai Rákellenes Társaság elnöke azt nyilatkozta, hogy 2014-ben a rákban megbetegedettek számának robbánásszerű emelkedésével kell számolni. A Vajdasági Onkológiai Intézet viszont már jelenleg sem képes fogadni az összes daganatos beteget, így sokszor 350 kilométert kell megtenniük a terápiáért. Dr. Miloš Lučićot, a Kamenicai Onkológiai Intézet igazgatóját arról kérdeztük, mi a jelenlegi helyzet a rákos megbetegedések terén, melyek a leggyakoribb típusok, és emelkedik-e a betegek száma.
– A rosszindulatú daganatok vajdasági adatbázisát a Kamenicai Onkológiai Intézet vezeti immár fél évszázada. Az utolsó teljes feldolgozottságú mérések 25 évet vizsgálnak, a 1986 és 2010 közötti időszakot ölelik fel. Ebben az időszakban a daganatos megbetegedések előfordulása a férfiaknál 0,93 százalékos, a nőknél pedig 1,18 százalékos növekedést mutat.
Vajdaságban a rosszindulatú daganatos megbetegedések terjedésének mutatói nem különböznek nagymértékben a környező országok adataitól, mindenhol hasonló a megbetegedések aránya. Ezek az adatok eltérnek az Egészségügyi Világszervezet tervezett értékeitől, a fejlett országokban viszont csökkenőben van a rákos esetek száma. Az Onkológiai Intézet adatai szerint Szerbiában a férfiak leggyakrabban tüdő-, vastagbél- vagy prosztatarákban betegszenek meg, a nők viszont mell-, vastagbél- és tüdőrákban. Vajdaságban 2010-ben összesen 10 999 daganatos beteget tartottak nyilván, ezek közül 5989-en meghaltak. A megbetegedések aránya a férfiaknál 375:100 000, míg a nőknél 268:100 000. Az elhalálozások aránya a férfiaknál 224:100 000, a hölgyeknél pedig 127:100 000. Ezek az adatok hasonló tendenciát mutatnak a régió országaiban is.
Milyen mértékben alkalmazza az onkológiai intézet a legújabb gyógykezelési módszereket a rosszindulatú megbetegedések terén?
– A Vajdasági Onkológiai Intézet több évtizede az egyik legsikeresebb intézmény Szerbiában és a régióban, a legújabb diagnosztikai és gyógykezelési módszereket alkalmazza a rosszindulatú daganatok kezelésében, ilyen a mágneses rezonanciás képalkotás, a hibrid pozitronemissziós tomográfia (számítógépes tomográfia), a rákbetegség célzott biológiai és kemoterápiás gyógyítása, továbbá a 3D-s konformális sugárterápia, amely lehetővé teszi a rosszindulatú daganat maximális besugárzását az egészséges sejtek megóvásával. Szeretném hangsúlyozni, hogy minden páciens személyre szabott gyógykezelésben részesül, ezt az intézetben nagyon fontosnak tartjuk.
Másfelől az orvosaink világhírű konferenciákra járnak, és előadásokat tartanak, ami nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a legújabb módszereket alkalmazhassuk. Mindezek mellett a Vajdasági Onkológiai Intézet évente több jelentős konferenciát szervez, amelyen a rákkutatás legújabb vívmányait vitatják meg jeles szakemberek. A legutóbbi ilyen tanácskozást, amelyet a mellráknak szenteltünk, márciusban tartottuk meg a francia és a szerb onkológiai gyesület együttműködésével, több neves szakember részvételével Izraelből, Franciaországból, Görögországból és hazánkból.
Hányan várakoznak jelenleg sugárkezelésre, és minek alapján állítják össze a prioritási listákat?
– A Vajdasági Onkológiai Intézetben évente 2500 pácienst kezelnek sugárterápiával. Ebből 70 százalékuk 3D-s sugárzáson esik keresztül, a fejlett országokban is ez számít a legjobb módszernek. Jelenleg két ilyen berendezésünk van, folyamatosan működnek, három váltásban dolgozunk. A sugárterápia minden páciensnél más időszakban történik, általában hat hétig tart (ötször hetente). Jelenleg 838 páciens van a várólistán: a 3D-s sugárzásra 660-an várnak (160 páciensnél használunk először kemoterápiát, és 500-an készek a 3D-s sugárzásra), a hagyományos sugárkezelésre pedig 178 páciens várakozik. A konformális radioterápiára azokat a pácienseket hívjuk, akik 2013 októberében kerültek fel a várólistára, illetve azokat, akik akkor fejezték be a kemoterápiát. A hagyományos radioterápiára jelenleg azokat hívjuk, akik 2014 januárjában kerültek fel a listára. Annak érdekében, hogy csökkentsük a várakozást, megállapodtunk az egészségügyi biztosítóval és az egészségügyi intézményekkel, hogy pácienseink más kórházakban is terápiában részesülhessenek. A belgrádi Katonai Orvostudományi Akadémián tíz sugárzást szavatoltunk havonta, Kragujevacon szintén tízet, Kladovóban pedig havonta húsz sugárzási terminusunk van. Sajnos máshol is hasonló a helyzet, mint nálunk, meghibásodások történnek folyamatosan, így sokszor kiesik egy-két hét más kórházakban is.
A radioterápiás kezeléseknél a prioritást nemzetközi szabványok határozzák meg, ide tartoznak a daganatos megbetegedésben szenvedő gyermekek, a profúz vérzések, illetve azok a vérzések, amelyeket nem lehet hagyományos úton megállítani.
A Vajdasági Onkológiai Intézetben nagy gondok vannak, két sugárzó berendezésünk van, amelyek közül az egyiket 2004-ben gyártották, a másikat pedig 2007-ben, és mint említettem, három váltásban működnek, ami az ajánlott üzemeltetés többszörösét teszi ki. Ez természetesen azt vonja maga után, hogy a sugárzóberendezések gyakran meghibásodnak. Ami a radioterápiát illeti, egész Vajdaságból fogadjuk a pácienseinket, az orvosok is három váltásban dolgoznak, egyszerűen nincsenek meg a műszaki feltételek ahhoz, hogy várakozás nélkül fogadjunk mindenkit. Az intézet nem képes önállóan megoldani ezt a problémát, segítségre van szükségünk az állami szervek részéről.
Mikor kaphatnak újabb sugárterápiás készülékeket, és ha megérkeznek, akkor az megoldaná a problémát?
– A tartományi kormány segítségével most szerzünk be három új készüléket, ezek közül kettő az onkológiai intézeté lesz, a harmadik pedig a Vajdasági Tüdőgondozó Intézeté. Ha sikeres lesz a vásárlás, akkor a berendezéseket az év vége felé vagy a jövő év elején üzembe helyezzük.
Milyen aktivitásokat szerveznek a rákmegelőzés céljából?
– A Vajdasági Onkológiai Intézet a közelmúltban több ismeretterjesztő rendezvényt tartott a rákbetegség megelőzése érdekében, civilszervezetekkel, az újvidéki önkormányzattal és a tartományi kormánnyal együttműködve. Ezenkívül, az idén is megtartottuk a Francia–szerb Onkológiai Napok elnevezésű tudományos tanácskozást, amelynek ezúttal a mellrák volt a fő témája. A rendezvényen több izraeli, franciaországi, görögországi szakértő vett részt.
Az onkológiai intézet örömest működik együtt a médiával és a civil szervezetekkel is annak érdekében, hogy minél többen értesüljenek a rákbetegség veszélyeiről, és arról, hogyan lehet megelőzni ezt a kórt – mondta dr. Miloš Lučić, a Vajdasági Onkológiai Intézet igazgatója.
