Kiválóan teljesített az idén a globális gazdaság, és persze rengeteg országban is dinamikus növekedést jegyeztek fel. Sokan elégedetten dörzsölik a tenyerüket, hiszen a fellendülésből olyan jól profitáltak, hogy már a milliomosok klubjába is bekerültek. Mások meg még feljebb.
Nem tudni, hányan lehetnek, mert 2017-ről még az előzetes becslések sem készültek el. Annyi azért sejthető, hogy legalább egymillió embert érhetett az a szerencse, hogy vagyonának értéke elérte vagy jócskán meg is haladta az egymillió dolláros álomhatárt. A becslés azonban igen szerénynek tűnik, ha abból indulunk ki, hogy tavaly 8 százalékkal, vagyis 1,15 millió fővel nőtt a dollármilliomosok egyre gyarapodó tábora.
A felmérések szerint 2017 elején a világon csaknem 16,5 millió ember büszkélkedhetett azzal, hogy egymillió amerikai dollárnál is nagyobb összeg fölött rendelkezik. A népes közösség összvagyonát 63,5 billió dollárra becsülik a szakértők.
A milliomosok többsége (csaknem kétharmada) az Egyesült Államokban, Japánban, Kínában és Németországban él. Az USA-ban tavaly mintegy 340 ezer, Kínában pedig 130 ezer ember került be ebbe az elit közösségbe.
Miközben néhol már-már tömegek özönlenek a milliomosok klubjába, a dollármilliárdosok köre korántsem tágul olyan gyorsan. Sőt legjobb esetben is csak néhány százzal emelkedik a számuk évente, de ők is egyre többen vannak.
A svájci UBS bankház és a brit PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló és elemzőcég szerint a világ legtehetősebb emberei Amerikában, Ázsiában és Európában élnek. A két intézmény tanulmányából ugyanakkor az is kiderül, hogy a legtöbb szupergazdag lakhelye immár valamelyik ázsiai országban található.
Ázsiában csak tavaly 117 személy avanzsált dollármilliárdossá, akiknek a közössége ennek eredményeként 2017 kezdetén már 637 tagot számlált. Az Egyesült Államokban sokkal szerényebb mértékben (mindössze huszonöttel) emelkedett a milliárdosok száma 2016-ban, Európában meg éppen hogy csak (hárommal). Az USA-ban 563-an mondhatták magukat dúsgazdagnak az idei év elején, az ókontinensen pedig 342-en.
A svájci–brit elemzés arra is rávilágít, hogy Ázsiában, az Egyesült Államokban és Európában a legvagyonosabbak klubjának tagjai összesen 6 billió dollárt birtokolnak. Az összeg majdnem felét, csaknem 2,8 billió dollárt az amerikaiak ellenőrzik, a maradék nagyobb részét (2 billió dollárt) meg az ázsiaiak. Az ottani újgazdagok háromnegyede kínai és indiai állampolgár.
A milliárdosoknak gyakran a szemére vetik, hogy élősködők, kizsákmányolók és csak a saját érdekeikkel, hasznukkal törődnek, miközben a szegények, s a lecsúszottak száma egyre növekszik. Mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a több mint ezerötszáz csúcsgazdag által birtokolt cégek közvetlenül csaknem 28 millió embert foglalkoztatnak világszerte. A nyereségükből pedig rengeteg programot, szervezetet és intézményt támogatnak, hogy ily módon a kevésbé jól szituált embertársaikon segítsenek.
Persze másra is költenek. Például olyan dolgokra, amelyek a saját kedvtelésüket szolgálják. Hogy csak az értékes műtárgyakat, méregdrága ékszereket, luxusjachtokat vagy épp a sportklubokat említsük.
