Szó szerint gyilkos versenyfutás alakult ki néhány afrikai országban bizonyos nyersanyagokért, ércekért és fémekért. Fegyveres bandák, félkatonai szervezetek ölik egymást azért, hogy megszerezzenek egy-egy bányát, ígéretesnek tűnő területet, ahol ritka fémeket lehet felszínre hozni, illetve eladni.
A mobiltelefonokba, hordozható számítógépekbe vagy épp a villanyautókba egyre több kell belőlük, hiszen folyamatosan bővül az említett termékek gyártása, az élénk kereslet pedig szélsebesen hajtja fel a különleges hozzávalók árát a világpiacon.
A kobaltért tavaly már kétszer annyit kellett fizetni, mint az előző évben. A réz árfolyama is szépen kúszik felfelé. Nem véletlenül, hiszen az elektromos autókba négyszer több vörösrezet építenek be, mint a hagyományos járművekbe. Tekintettel arra, hogy az új megoldásokat alkalmazó személygépkocsik gyártása folyamatosan gyorsul, a következő években a réz iránti kereslet akár a tízszeresére növekedhet.
Követheti a ruténium példáját. A platinaszármazék ára ugyanis tavaly megnégyszereződött (2016-hoz képest). Egyetlen év alatt nem is olyan rossz teljesítmény. Sőt, a szédületes felíveléssel mindegyik nemesfémnél jobban drágult.
A hatalmas ugrást kizárólag annak köszönheti, hogy megnövekedett az elektronikai eszközök iránti kereslet, mivel a ruténium nélkülözhetetlen a különböző érintkezők gyártásához, szigeteléséhez.
Létezik azonban egy szuper anyag, amely – rengeteg előnyös tulajdonsága mellett – még a réznél is jobb elektromos vezető. Ez a grafén, amely valójában szénréteg, de nem bányásszák, hanem gyártják. Bár keményebb a gyémántnál, az acélnál pedig sokkal erősebb, még a guminál is rugalmasabb. Ezért nemcsak elektromosság vezetésére használhatják a jövőben (széles körben), hanem az összehajtható képernyők, mobil eszközök készítésére vagy az új típusú energiatároló rendszerek létrehozására is.
A villanyautó-gyártásnál használt ritka fémek közül a kobalt többnyire Kongóból érkezik. Az új típusú, korszerű akkumulátorokhoz nélkülözhetetlen lítium pedig főként dél-amerikai országokból (elsősorban Chiléből, Bolíviából) és máshonnan (például Ausztráliából) származik. A grafit nagy részét sokan Kínából szerzik be.
Az akkumulátorok előállításához használt anyagokból egyelőre van elegendő a világon, ám a növekvő kereslet miatt a fontosnak számító lítiumból és kobaltból hamarosan hiány léphet fel. Ez pedig komoly gondokat okozhat az érintett nagyvállalatoknak, amelyek egyre többet használnának fel belőlük. Az amerikai Tesla elektromosautó-gyártó cég csak az idén a – nemzetközi piacon értékesített – lítium mennyiségének legalább a 16 százalékára tart igényt.
Némely ritka fémből van bőven a földkéregben, másokból viszont nincs. Többségüket azonban nehéz kibányászni, ráadásul a kiaknázásuk olykor komoly környezeti ártalmakkal, károkkal jár. (Az oly sokat emlegetett lítium bányászata is károsíthatja a természetet.).
A készletek felszínre hozása bizonyos esetekben tehát nagy kockázattal jár. Arról nem is beszélve, hogy azokban az országokban, amelyekben mégis vállalkoznak a piszkos munkára, rengeteg helyen gyerekeket is alkalmaznak a bányákban, gyakran illegális és borzalmas körülmények között.
