A köztársasági és a tartományi kormány között kialakult szorosabb együttműködés által várható, hogy az elkövetkező időszakban gyorsabb ütemben valósulnak majd meg a Vajdaság érdekeit szolgáló nagyberuházási projektumok. Az újvidéki Žeželj híd, a Fruška gorán áthaladó alagút és autópálya építése, a tiszai hajózás és a tartományi vasúthálózat körüli tervekről Kern Imre államtitkárt kérdeztük.
A két egyforma részből álló hídszerkezet szerémségi fele már elkészült (Ótos András felvétele)
Az idén hatalmas problémát jelent, hogy a Dunán már a hatodik árhullám vonul le, ezért az elmúlt hét és fél hónapból csak két hónapot lehetett dolgozni az újvidéki Žeželj híd építésén –, nyilatkozta napilapunknak Kern Imre, az építési, közlekedési és infrastrukturális minisztérium államtitkára. Elmondta, a péterváradi oldalon a hídelem gyakorlatilag teljesen elkészült, az újvidéki oldalon pedig befejeződött a hídelemek összeszerelése, összehegesztése. A napokban az ideiglenes tartószerkezetet eltávolítják, várhatóan megkezdik a festést és a tartóhuzalok felszerelését, hogy az egész hídelem, ugyanúgy mint a péterváradi részen, október végére, november elejére elkészüljön.
– Az a tény, hogy minden téren ugyanaz a koalíció van hatalmon, lényeges változást hozott a tartomány és a köztársasági kormány együttműködésében. Ez már az első tárgyaláson megmutatkozott, hiszen sok mindenben egyetértettünk, amit a korábbi időszakban nehéz volt elképzelni. Az elmúlt időszakban, ha csak a Žeželj hídról esett szó, olyan nézetkülönbségek, vagyis inkább politikai indíttatású különbségek merültek fel, amelyek miatt lehetetlenség volt a munkát kellőképpen elvégezni. Időközben az is közrejátszott, hogy a kivitelező 2014 márciusától 2015. június 19-éig leállt a munkálatokkal, ez a mulasztás pedig az államnak komoly pénzébe került – emelte ki Kern Imre. Rámutatott, a legnagyobb gondot a Žeželj híd kapcsán az okozta, hogy a tartomány a magára vállalt kötelezettségeket nem tudta teljesíteni, és emiatt állt az építkezés.
– A szerződéses kötelezettség szerint, a finanszírozó a tartomány és Újvidék városa. Mivel késtek a szerződéses kötelezettségek megvalósításával, az építkezés leállt. Habár a tartományi költségvetésben az idén is lényegesen kevesebb pénzt terveztek az építkezésre, mint amennyire szükség lenne, ugyanakkor erről nem értesítették sem a beruházót, a Szerbiai Vasutak közvállalatot, sem pedig a minisztériumot. Találkozásunkkor Igor Mirović, a tartományi kormány elnöke biztosított arról, hogy a költségvetésben előteremtik a mintegy 250 millió dinárt, ebből a pénzösszegből ki lehet majd fizetni a munkálatokat – mondta Kern Imre.
Az is újdonságnak számít, hogy a Vajdaság területén tervezett nagyberuházások figyelemmel követésére megalakul a tartományi kormány és a minisztérium által delegáltak alkotta munkacsoport.
– Ez tulajdonképpen az én javaslatom volt, és én igazából a Žeželj híd esetében ajánlottam, de abban egyetértettünk, hogy ez a munkacsoport minden beruházást figyelemmel kísér majd – mondta az államtitkár.
Bár a pénzügyi nehézségek elhárulni látszanak, a kivitelező arra vár, hogy a Duna vízszintje stabilizálódjon.
– A szűk garat most a Dunában épülő pillér. Az idén szinte egész évben az átlagos vízszinttől magasabb volt a vízállás. Ebben az esetben körülbelül februárra készülhet el a hídpillér, és a jövő év közepén tudnánk a hidat átadni a forgalomnak – mondta Kern.
Kern Imre (Ótos András felvétele)
ÚJ ÉS RÉGI UTAK
A köztársasági és tartományi illetékesek tárgyalást folytatnak a Vajdasági Rádió és Televízió 17 éve romokban heverő székházáról, vagyis egy új épület felépítéséről. Emellett folyamatban van a Fruška gorán átívelő autóút és a hegy gerincében húzódó alagút megépítéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése is.
– Készül a tervdokumentáció az építkezés első fázisára. Várhatóan az év végéig meglesznek az engedélyek, ami után továbbléphetünk a tervekkel, vagyis pénzügyi forrásokat kereshetünk a kivitelezéshez – magyarázta Kern Imre. Kérdésünkre válaszolva, hogy végeztek-e már értékbecslést, hogy ennek az útnak a kiépítésére mennyi pénzre lenne szükség, elmondta: – A beruházás pontos összegét az ötletterv kidolgozása után tudjuk megmondani.
A minisztérium és a tartományi kormány megegyezésre jutott a tartományi úthálózat karbantartása és útfelújítása kapcsán. A minisztérium munkatársai ismertették melyek azok az utak, amelyek felújítását és karbantartását a Világbank, illetve az európai bankok finanszíroznak: a Nagybecskerek–Zsablya útszakasz, a Szenttamás–Zombor útszakasz felújítását, illetve az autópálya Újvidéket elkerülő 4 kilométeres szakasza is felújításra kerül. A Tartományi Nagyberuházási Alap finanszírozza majd az utak felújításának tervét az elkövetkező időszakban, a Szerbia Utai Közvállalat pedig az állami költségvetés támogatásával irányozza elő a pénzösszeget az utak felújítására.
– Komoly lemaradás van a tartományi utak karbantartása terén, sok a probléma. De szeretnénk, ha végre befejeződne az Óbecse és Péterréve közötti út, felújításra kerülne a Topolya–Kishegyes–Szenttamás régi E5-ös út is. Az önkormányzatok képviselőinek véleményét is kikérjük, melyek azok az utak, amelyek prioritást élveznének – hangsúlyozta.
NEMZETKÖZI TISZA-TÚRA
Az érvényben levő, a tiszai hajózásról szóló szerződés még 1955-ben elkészült. Annak korszerűsítésén dolgozott korábbi mandátumban Magyarország és Szerbia kormánya.
– A magyar és a szerb munkacsoport befejezte a szerződés szövegezését. Egyedüli probléma, ami felmerült, hogy a Vajdasági Vize közvállalat megfizettette volna a hajóátemelést a Törökbecse és Óbecse közti gátnál. Ez ellentétben áll az európai előírásokkal, hiszen Európában a természetes vizeken sehol sem fizettetnek meg hajóátemelési költséget – mutatott rá Kern Imre. Elmondta, abban reménykednek, hogy a tartományi kormányfőnek sikerül meggyőzni a Vajdaság Vizei Közvállalatot, hogy álljon el ettől a követelésétől.
Szerbia és Magyarország közös törekvése, hogy a Tisza is belekerüljön abba a korridorrendszerbe, amelynek a Duna már része. Ugyanis így Magyarország jelentősen nagyobb pénzekre pályázhatna az EU-alapokból a Tisza vizének szabályozására, míg Szerbiának elsődleges célja, hogy megnövelje a hajóforgalmat.
VASUTAK ÖNKORMÁNYZATI KÉZBEN
A vasutakról szóló törvénynek megfelelően tartományi, illetve önkormányzati hatáskörbe kerülnek majd az egyes vasútvonalak, míg másokat felszámolnak.
– A szóban forgó vasútvonalak nagy részén már sajnos hosszabb ideje szünetel a közlekedés. Így a tartomány olyan tanulmányt készít, amelynek célja, hogy rámutasson melyek azok a fontos vasútvonalak, amelyeket le kell venni a felszámolásra várók listájáról. Illetve jó lenne, ha az augusztus 26-ai határidőt az év végéig kitolnánk. Sajnos még így is nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy az összes vasútvonalat le tudjuk majd venni a listáról – mondta Kern. Példaként emelte ki Nagykikinda–Törökbecse–Csóka–Zenta–Magyarkanizsa–Szabadka közötti szándéknyilatkozatot, amellyel több vonalon is meg lehetne oldani a személyszállítást, és a vasútvonalak megőrzését.
– Fontos, hogy a vasútvonalak a vasúti hálózatban maradjanak. Ennek viszont elengedhetetlen része, hogy az önkormányzatok végre a vasutakról szóló törvény értelmében részt vegyenek a szolgáltatások finanszírozásában. Például a diákok utaztatása esetében az önkormányzatok komoly összegeket fordítanak a buszközlekedésre. Ha ennek az összegnek egy részét a vasúti közlekedésre fordítanák, minőségesebb, hatékonyabb és olcsóbb lehetne az utasszállítás – mondta. Hozzátette: – A Világbankkal kötött hitelmegállapodás előírja, hogy milyen határértéket érhet el a vasutak állami, költségvetési támogatása. Ha ez a támogatás nem elég arra, hogy fenntartsa az infrastruktúrát, márpedig a vasúton leépítésre kerül sor, így a karbantartást sem tudja kellően elvégezni, ezért a vasútnak egyes ingatlanokat át kell adni az önkormányzatoknak, illetve a tartománynak – magyarázta az államtitkár.
