Azt követően, hogy Magyarország kormánya 2015 novemberében meghozta a határozatot, hogy 50 milliárd forinttal támogatja a vajdasági gazdaságfejlesztési stratégiát, a támogatási rendszer működtetésével megbízott Prosperitati Alapítvány néhány hónap leforgása alatt felépítette a rendszert, amely megfelel a szerbiai, a magyarországi és az európai uniós törvénykezés elveinek, alkalmas a pályázatok kiírására, fogadására és feldolgozására. Juhász Bálint, az alapítvány ügyvezetője szerint ha felülvizsgálják az első év eredményét, bizonyítást nyer, hogy a stratégia és a kormányhatározat teremtette lehetőségből sikerült valóságot csiholni. Azért lett ebből valóság, mert a 2016-ban megjelentetett két pályázati kör összesen 15 pályázatán csaknem 3 ezren pályáztak, és köszönhetően a támogatónak, illetve a programban részt vevő döntéshozóknak, a sikerességi mutató 2500 támogatottal csaknem 80 százalékos – emelte ki Juhász Bálint. Szavai szerint ez rendkívüli eredmény, hiszen sem szerbiai, sem magyarországi vagy európai uniós programokban nem jellemzőek ilyen arányok.
Mik az első év tapasztalatai?
– Az volt a tervünk, hogy a vajdasági magyar közösség minél szélesebb körét érjük el, ezért a kis összegű támogatásokra összpontosítottunk. Ez azt jelenti, hogy néhány pályázat kivételével – például földvásárlás, idegenforgalom, kamattámogatás – egy támogatott átlagban nyolcszázezer és egymillió dinár közötti összeget nyerhetett el. Így jutottunk el azokhoz, akik a legfontosabbak, a kisgazdákhoz és a kisebb vállalkozásokhoz, egyéni vállalkozókhoz. Ezáltal az idén csaknem 14 millió euró friss tőke érkezett Vajdaság gazdaságába és mezőgazdaságába. A 15 kiírás közül 8 a mezőgazdaság területét fedte, 6 a vállalkozásfejlesztést, 1 pedig fiatal párok számára tette lehetővé a házvásárlást. A most elérhető 5 pályázati kiírásban már megjelenik a hitelkonstrukciós támogatás, valamint megismételtük legsikeresebb pályázatainkat. Fontosnak tartom, hogy kivétel nélkül tartani tudtuk magunkat az ígéreteinkhez, minden úgy történt, ahogyan beharangoztuk, ez biztosítja a rendszer kiszámíthatóságát.
Hogyan alakul a sikeres pályázatok területi eloszlása?
– Vajdaság 45 helyi önkormányzata közül 38-nak a területén volt sikeres pályázónk. Összesen 137 településre jutottunk el, és ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag egy-egy önkormányzat összes magyarlakta településére eljutott az alapítvány kínálta lehetőség. Olyan önkormányzatokban nem volt sikeres pályázónk, amelyekben már nincsen magyar közösség vagy magyar vállalkozói, esetleg földműveléssel foglalkozó réteg. Ilyen települések például Mitrovica, Ópáva (Opovo), Ópazova (Stara Pazova), Karlóca. Másrészt például olyan községekben mint Titel, Ürög, Ruma, Palánka, Kúla, Antalfalva (Kovačica), Apatin, Hódság, Fehértemplom, Inđija, Belcsény (Beočin), Bács voltak sikeres pályázóink. A szórvány térségben fekvő községekbe megközelítőleg 800 sikeres pályázat – 500 millió dinár – került. Ez nagyjából a kiosztott összegnek a 25 százaléka, miközben a szóban forgó térségben a magyar közösség 15 százaléka él. Egyébként számbelileg Magyarkanizsa, Szabadka, Zenta, Topolya, Óbecse, Ada és Zombor helyi önkormányzatok vezetnek a sikeres pályázatok tekintetében.
Mikor lesz mérhető a rendszer sikeressége?
– Ha kiragadjuk csak a mezőgazdasági gépekre és kapcsolható eszközökre kiírt pályázatot, csaknem ezer sikeres pályázónk van. Ők nyilvánvalóan nagyon örülnek a támogatásnak. Ne feledkezzünk meg azonban arról sem, hogy a számukra megítélt támogatás milyen hatást fejtett ki a néhány vajdasági, mezőgépgyártással és -forgalmazással foglalkozó, javarészt magyar tulajdonú vállalkozásban. Ezeknek a vállalatoknak a forgalma 30-40 százalékkal növekedett meg. Vagy vegyünk egy másik példát: társfinanszírozásban 400 hektár termőföld megvásárlását támogattuk. Ez a tény már most kézzel fogható eredményt jelképez, hiszen érvényesül a legnagyobb természeti kincs, a termőföld megőrzésének elve. A sikeresség tekintetében sokat várunk a következő évtől. Meghirdettük a hitelkonstrukciós pályázatokat, és arra számítunk, hogy a mezőgazdaság területén a legtöbb növénykultúra tekintetében meg tudjuk találni a megfelelő integrátorokat, amelyeknek már van piacuk, eleget tesznek a minőségi elvárásoknak, a termeltetés területén rendelkeznek a megfelelő tudással, képesek összegyűjteni a termelőket és egyúttal szakképzést, tanácsadást tudnak felkínálni számukra. Célunk megerősíteni ezeket az integrátorokat, hogy ezáltal biztosítsanak új munkahelyeket, végül pedig több száz, esetleg több ezer vajdasági mezőgazdasági termelőt karoljanak fel. Az az elképzelés, hogy gazdáink a nagy táblás termeléstől inkább a gyümölcs-, zöldség-, fűszernövény-, gyógynövénytermesztés felé forduljanak. A szóban forgó munkaigényes növénykultúrák esetében a hektáronkénti jövedelem jóval magasabb, mint például a búzához, árpához, vagy a kukoricához hasonló kultúráké. Megpróbálunk olyan feltételeket biztosítani, amelyek lehetővé tennék gazdáink számára, hogy vállalják az eddig ismeretlen növényi kultúrák termesztését, cserébe pedig nagyobb jövedelemre és biztos piacra számíthatnának.
A második kör startup vállalkozások számára kiírt pályázatában a feltételek között már megjelent a képzés eleme. Milyen mértékben lesz a jövőben jelen a Prosperitati rendszerében a pályázók képzése?
– Az előbb említett integrátorok egyik feladata éppen a tudás átadása lenne. Nemcsak új tudást adnának át a gazdáknak, hanem folyamatosan felügyelnék a termelést, onnantól kezdve, hogy meghatározzák a termelendő fajtát, biztosítják a vetőmagot, elmondják, hogy mikor kell elvetni, később azt, hogy mikor, mennyit kell locsolni, permetezni a növényt – vagy éppen miért nem kell permetezni, hiszen biotermesztés esetében ez ki van zárva. Az integrátoroknak az lesz a céljuk, hogy minél jobb minőségű nyersanyagot kapjanak, hogy a végtermékkel nyugodtan megjelenhessenek a nemzetközi piacon. A hagyományos képzés is része marad a Prosperitati programjainak. Abban gondolkodunk, hogy szakemberekkel együttműködve a mezőgazdasági termelők számára egész évben képzéseket szervezzünk. Ezekkel bejárnánk Vajdaságot, egyúttal népszerűsítve a munkaigényes növénykultúrákat.
Megtörtént-e, és ha igen, miért, hogy a támogatottól vissza kellett igényelni a támogatást?
– Eddig nem mutatkozott szükség támogatás visszafizettetésére. Az előfordult, hogy a támogatás kifizetése előtt felmerült annak a gyanúja, hogy a támogatott nem felel meg minden követelménynek, illetve pályázati beadványában nem minden volt egyértelmű. Ebben a szóban forgó esetben a további felülvizsgálatot követően olyan döntés született, hogy a pályázó mégsem jogosult a támogatásra, így nem fizettük ki az összeget. Bár a megvásárolandó eszközök beszállítójának a megválasztása a pályázót terheli, a Prosperitati Alapítvány mégis eljárt érdekükben, amikor néhány esetben kétségessé vált a megvásárolt eszköz leszállítása, vagy csúsztak a határidőkkel. Ha bizonyos esetekben csúszással is, de eddig mindig sikerült elérnünk, hogy megérkezzen a vásárolt eszköz. Éppen ezek az esetek miatt arra kérnék mindenkit, hogy körültekintően válassza meg majdani beszállítóját.
Milyen tervekkel néznek a 2017-es év elé?
– Megnövekedett a jövő évi pályázati keret, így nagy reményekkel kezdjük el a munkát. Év elején zárjuk a harmadik kört. Ezt követően új pályázatokat írunk ki. Ház- és földvásárlásra ismét pályázatot írnánk ki, azzal, hogy ezek a mostani elképzelések szerint egész évben nyitva lennének, a döntéshozatali mechanizmus pedig gyorsabbá válna. A kisebb léptékű – jövőre támogatottanként néhány tízezer eurós – támogatások, mezőgazdasági és gazdasági fejlesztések tekintetében kombinált, hitelkonstrukciós pályázat kiírásában gondolkodunk. Amikor meghatározásra kerülnek az integrátorok, kis összegű támogatásra szeretnénk kiírni pályázatot, az integrátorok majdani termelői számára. Ami a jövő évi keretösszeget illeti, a magyar kormány a napokban ezt 7,5 milliárd forintról 9 milliárd forintra növelte. A hitelkeret 100 millió euró, ebből a kamattámogatási rész a jelenlegi számítások szerint 6,8 milliárd forint. Vissza nem térítendő támogatás formájában pedig 53,5 millió euró áll majd rendelkezésre.
