A világ legnagyobb részében huzamosabb ideje kiemelt odafigyeléssel kezelik a vállalkozói készségek fejlesztését, a vállalkozói szellem és az önfoglalkoztatás iránti nyitottság megerősítését, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) közvetett – vonzó üzleti környezet, kiszámítható szabályozás, bürokrácia csökkentése – és közvetlen – vissza nem térítendő támogatások, kedvezményes hitelek – segítését. Az EU-ban működő több mint 20 millió kkv adja az európai vállalkozások 99 százalékát, termeli meg az EU-ban a bruttó hozzáadott értéknek több mint a felét, és foglalkoztatja a magánszférában dolgozó munkavállalók kétharmadát. Bár a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság nemrégiben Szabadkán megtartott konferenciájának középpontjában a nők gazdasági szerepvállalásának a témája állt, a kkv-k kérdése is kiemelt témakörként jelent meg, hiszen a két terület között szorosak az összefüggések. Szalai Piroska, Magyarország Nemzetgazdasági Minisztériumának miniszteri tanácsadója előadásában egyebek mellett ezekre a kapcsolódási pontokra tért ki. Lapunk újságírójával beszélgetvén a kkv-k témáján kívül arról is szó volt, hogy miként tud az állam a nőknek segíteni a munkahelyi kötelezettségek és az anyaság összeegyeztetésében.
ÖNFOGLALKOZTATÓ MUNKAADÓK
A kkv-k különösen fontos szerepet töltenek be a GDP-termelésben, a foglalkoztatásban és az innovációban, így a gazdasági versenyképesség erősítése elképzelhetetlen nagyszámú stabil hátterű és innovatív kkv-szektor nélkül – emelte ki Szalai Piroska, hozzátéve: Magyarországon az európai uniós statisztikák szerint az üzleti innovációban még vannak fejleszthető területek, ezeket a fejlesztéseket pedig elsősorban a fiatal vállalkozások valósítják meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója szerint Magyarországon a negyven évnél fiatalabb vállalkozók köre tizenöt év alatt, 2000 és 2015 között, jelentősen lecsökkent. Nem azért, mert a 2000-es évek fiataljai lehúzták a rolót vállalkozásaikon, hanem azért, mert aki 2000-ben negyven évnél fiatalabb volt, az most jóval idősebb annál, a következő generációkból pedig kevesebben váltak önfoglalkoztatóvá.
– A gazdasági válságot követően Magyarországon jelentős gazdasági növekedés indult meg, így a magyar vezetés mindent megtesz azért, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások egyre inkább prosperálni tudjanak, nemcsak itthon, hanem a külföldi piacokon is. Magyarországon 2010 óta figyelnek jobban a kkv-re a gazdaságfejlesztésben. Ez azért fontos, mert a versenyszféra foglalkoztatottjainak a háromnegyed része Magyarországon ebben a szektorban dolgozik. Az önfoglalkoztatónak, vagyis magának a vállalkozónak is lehetnek foglalkoztatottjai. Ami azon önfoglalkoztatók arányát illeti, akiknek van foglalkoztatottja, az EU tagországai közül Magyarország vezető szerepet tölt be, az önfoglalkoztatók csaknem 40 százalékának vannak alkalmazottjai. Ha nem figyelünk oda rájuk, akkor a munkaerőpiacunk nehéz helyzetbe kerülhet. Azt is tudni kell, hogy a kkv-k jelentős mértékben – több mint 50 százalékban – járulnak hozzá a GDP-termeléshez. Az export szintén fontos mérce a versenyszféra elemzésének során. A kkv-k ezen a területen nem valósítanak meg kiemelkedően jelentős számokat, nagyjából az export 10-20 százaléka kerül ki ebből a szektorból. A kkv-k megfelelő fejlődése az említett három terület fejlesztésének a záloga – taglalta Szalai Piroska.
A női vállalkozások arányával, milyenségével kapcsolatban egyelőre nem készültek statisztikai kimutatások Magyarországon – emelte ki a beszélgetés folytatásában beszélgetőpartnerünk. Mint hozzátette, ezért Magyarországon inkább azt vizsgálják felül, hogy egy-egy vállalkozás tulajdonosi struktúrájában vagy döntéshozói körében van-e női önfoglalkoztató.
A BIZTONSÁGÉRZET MEGHATÁROZÓ
A folytatásban a munkahelyi kötelezettségek és a családi élet összeegyeztetésének témájára terelődött a beszélgetés. Magyarországon egyre több olyan intézkedést foganatosítanak, amelyek a kisgyermekes nők munkavállalói kvalitásainak megőrzésére irányulnak, illetve a család és a munka összehangolását segítik – mutatott rá Szalai Piroska.
– Magyarországon 2012–2013 óta a Nemzetgazdasági Minisztériumban és a többi minisztériumban folyamatosan figyelünk arra, hogy kisgyermekes családokat segítő intézkedések szülessenek. Nemcsak juttatásokkal segít az állam, hanem például a kisgyermekes édesanyákat alkalmazó munkaadókat járulékkedvezményekkel támogatja, vagy különböző foglalkoztatási programokat tesz számukra elérhetővé. Magyarországon a termékenységi ráta 2011-ben, közvetlenül a válságot követően, százéves minimumra zuhant, 1,23 volt. A zuhanás a középfokú végzettségű, tehát érettségi vizsgával rendelkező, de nem diplomás, ám javarészt foglalkoztatott nők körében volt a legjellemzőbb. Ennek a felmérésnek a nyomán kezdődtek olyan fejlesztések, amelyek arra irányultak, hogy azok a munkáltatók, akik biztosítani tudják a szóban forgó csoport foglalkoztatását, valamilyen plusz juttatásokban részesüljenek. Magyarországon a családoknak a gyermekek után adókedvezmények járnak a személyi jövedelemre. 2014 óta a GYED mellett az anyuka foglalkoztatott is lehet. Tavaly elindult a gyermekes családok lakáshoz jutását segítő program is. Ezeknek a programoknak köszönhetően tavaly a termékenységi ráta már majdnem elérte az 1,5 százalékot. Az általam vizsgált szerbiai mutatók szerint Szerbiában is 1,5 százalék környékén alakul a termékenységi ráta, itt is ugyanazokat a problémákat kell tehát megoldani. Szerbia és például a dél-alföldi régió mutatói számos esetben nagyon hasonlóak, a foglalkoztatás területén is, illetve a demográfia tekintetében is, ezért feltételezem, hogy hasonlóak lehetnek a problémák is – taglalta Szalai Piroska.
A minisztériumi tanácsadó szerint Magyarországon egyértelműen kimutatható, hogy a gyermekvállalási kedvet rendkívüli mértékben befolyásolja a munkahelyünk megtartásával kapcsolatos biztonságérzet, annak a tudata, hogy a gyermekvállalás miatt nem szorulunk ki a munkaerőpiacról. Arra vonatkozóan is felmérések készültek, hogy a kisgyermekes szülők, édesanyák a gyermek iskolakezdéséig különösen veszélyeztetettek a munkaerőpiacon – emelte ki beszélgetőpartnerünk, rámutatván: ez azzal magyarázható, hogy a magyar munkaerőpiacon még mindig a teljes munkaidős, heti negyvenórás munkahelyek a megszokottak.
– Az uniós kimutatások szerint az EU-ban minden ötödik nő részmunkaidőben dolgozik, vagyis heti 36 óránál kevesebbet, Magyarországon viszont nagyjából csak 5 százalék ezeknek a nőknek az aránya. Ausztriában például az is elfogadott, hogy az anyukák négy napot dolgoznak, pénteken viszont otthon vannak a gyerekkel, egészen addig, amíg el nem kezd iskolába járni. Magyarországon egyelőre nem kellőképpen rugalmas a munkaerőpiac ahhoz, hogy a családok nagyobb számban élhessenek ilyen és hasonló lehetőségekkel. Ezért főleg a kisebb településeken, ahol az utazás is problémás, az anyukák hosszabb ideig inaktív állományba kényszerülnek – részletezte Szalai Piroska.
