A hét végén a montenegrói Bečićiben a nyugat-balkáni országok: Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szlovénia, Montenegró, Macedónia, Albánia és Koszovó pénzügyminisztereinek és bankkormányzóinak a részvételével immár hatodik alkalommal megtartott csúcstalálkozón Dušan Vujović szerbiai pénzügyminiszter a régió pénzügyi gazdasági helyzetéről szólva elmondta, hogy Szerbia jól teljesített, és jelentős megtakarításokat sikerült elérni, de a gazdaságba való befektetések terén 1,5 százalékkal elmaradtunk a tervezettől.
– Igaz, hogy a vártnál kevesebbet költöttünk, és 7 milliárd dinárral több maradt az államkasszában, mégsem örülhetünk a megtakarításnak, mert a gazdaság élénkítését célzó beruházások terén alulteljesített az ország. Ha nem fejezünk be egy tervezett utat, akkor annak nincs gazdaságélénkítő hatása, nem növeli a foglalkoztatottságot, nem lesz több fizetés, és nem nő a fogyasztás, a termelés stagnál. A különböző projektumokra már jóváhagyott, rendelkezésre álló, de ki nem használt 3,5 milliárd dinár mellett mi újabb szerződéseket kötünk, ahelyett hogy nagyobb figyelmet fordítanánk a meglévő eszközök felhasználására, a megkezdett projektumok befejezésére.
Dušan Vujović szerbiai pénzügyminiszter (kép: Gergely József)
Szerbia gazdaságának finanszírozása, különösen a hosszú távra való lefedettsége a régió többi országához hasonlóan nagyon gyönge, nem tudunk valódi partneri viszonyt kialakítani a befektetőkkel. Jelentős befektetések történtek és vannak folyamatban jelenleg is, de ebben az ország részesedése igen szerény – emelte ki a pénzügyminiszter.
– A kormány programja három alappilléren nyugszik, az első a makrogazdaság stabilizálása, második az adórendszer, a harmadik pedig monetáris, tehát a pénzügyi stabilitás. A pénzügyi stabilitást rövid idő alatt elértük, ami akkor lesz tartós, ha a másik két pillért stabilizálni tudjuk. A pénzügyi szektor stabilizálása nem könnyű, a két évtizede bekövetkezett gazdasági összeomlás után a fő gondot továbbra is a problémás hitelek megfizettetése jelenti. A tőkepiac összeomlása után nem könnyű talpra állni. Az idén az első öt hónapban 44 milliárd dinárral nagyobb volt az állam bevétele a tervezettnél, a kiadások ezzel párhuzamosan 27 milliárd dinárral csökkentek. Május végén az államkassza többletjövedelme mintegy húszmilliárd dinárt tett ki.
Aki azt várja, hogy a többletbevétel nyomán növelhetők a keresetek, azok nem jó gazda módjára és rövidlátóan gondolkodnak, hiszen a kisebb kiadás nem jelenti azt, hogy a többlet a markunkban van, csak szét kell osztani. A megtakarítás az államadósság csökkenésében fog megmutatkozni, az államháztartás kiadásaira ennyivel is kevesebb hitelt kell felvenni, és értelemszerűen a kevesebb kölcsön után kevesebbet kell szánni a kamattörlesztésekre. Az állami szektor alkalmazottainak és a nyugdíjasok járandóságának a növelése majd csak a jövő évi költségvetés tervezésekor kerül terítékre, de már az új összetételű kormány asztalán – mondta az újságíróknak Bečićiben Dušan Vujović pénzügyminiszter.
