A Köztársasági Statisztikai Intézet nemrég felmérést készített, arra keresve a választ, hogy mely szerbiai városokban a legmagasabb és melyekben a legalacsonyabb az életszínvonal. Összesen tizenöt város lakóit vették górcső alá. A tanulmány szerint legmagasabb átlagkeresettel a belgrádi és a pancsovai lakosok dicsekedhetnek, a legkedvezőtlenebb helyzetben pedig Valjevo, Szabadka, Mitrovica, Nagybecskerek és Újvidék lakosai vannak.
Valjevóban például a havi költségek fedezésére átlagosan két teljes fizetésre van szükség, Szabadkán, Mitrovicán és Nagybecskereken pedig 1,7 fizetésre. A Statisztikai Intézet adatai szerint az elmúlt egy évben a szerbiai családok havi fogyasztói kosara átlagosan hétezer dinárral drágult meg, az átlagfizetés azonban mindössze 1379 dinárral növekedett.
A legutóbbi kimutatások szerint Szerbiában az átlagbér 42 ezer dinár körül alakul. Arra azonban, hogy egy átlagpolgár fedezze havi összköltségét, megvegye az alapvető termékeket, és hogy kifizesse a számláit, még 22 ezer dinárra van szüksége, csaknem másfél fizetésre.
Miroslav Prokopijević gazdasági elemző felmérései szerint a vajdasági városok nehéz helyzete a gazdasági termelékenység csökkenésével hozható összefüggésbe, és gyakorlatilag emiatt szerepelnek a szerbiai átlag alatt.
Kevés az olyan város, amely átlag feletti pénzforgalommal dicsekedhet. Belgrád mellett Belcsény (Beočin) az egyik, és ez a községben üzemelő cementgyárnak köszönhető.
Az elemző kitér arra is, hogy ezek a különbségek nem csak Szerbiára jellemzőek, hanem világszerte tapasztalhatók. Szerinte ez mindennapi jelenség az Európai Unióban és Amerikában is, tulajdonképpen a magasabb életszínvonal nagyobb vásárlóerőt von maga után. A szakértő példaként megemlíti, hogy Londonban, Európa egyik legfejlettebb városában legnagyobb a polgárok vásárlóereje, és sokkal alacsonyabb más tagállamok, például Románia és Bulgária egyes kevésbé fejlett vidékein. Ezzel magyarázható a belgrádi és a valjevói, valamint a vajdasági települések lakosainak életszínvonala közötti különbség is.
