Ha dollárt szeretne váltani az ember Szerbiában, akkor meg kell adni személyes adatait is. Erre azért van szükség, mert a dollár sokkal könnyeben hamisítható, mint a többi, nálunk használatos valuta.
Branislav Brujić, a Szerbiai Pénzváltók Egyesületének elnöke a Blicnek azt nyilatkozta, hogy a személyi adatok megadása a valutaváltás alkalmával olyan előírás, amelyet a Szerbiai Nemzeti Bank vezetett be. A pénzváltók, illetve a bankok kötelesek megadni a bankó szériaszámát is, és a nem hivatalos előírás szerint a legkönnyebben hamisítható ötveneseket és százasokat szkennelniük is kell.
Ez a kötelezettség csak a dollár beváltása esetén áll fenn. Az euró esetében nincsenek ilyen biztonsági előírások, mert ennek a valutának a hamisítványai sokkal könnyebben kiszúrhatók.
A felmérések szerint Szerbiában a pénzhamisítók palettáján természetesen legnépszerűbb a dinár, főként az ezres bankó, de sűrűn találkozni hamis euróval és amerikai dollárral is, leginkább százasokkal.
Általában a hamis bankjegyeket az emberek távoli dologként kezelik, amiről sokat hallottak, mégsem tapasztalták meg, így meg sem fordul a fejükben, hogy akár ők maguk is áldozattá válhatnak. Nem ritka eset azonban, hogy valaki pórul járjon. Az alábbi történetet egy magát megnevezni nem kívánó személy mesélte el.
– Az eset régen, '98-ban történt, én akkor Szegedre jártam középiskolába, elsős voltam. Tudni kell, hogy akkoriban Magyarországon előszeretettel hamisították az ezer- és ötezer forintos címleteket, amelyeket leginkább a szabadkai árusok körében próbáltak elsütni a „gyártók”. Kaptam egy ismerőstől egy ötezres bankót, amely annak idején egyike volt a legnagyobb címleteknek, és egy bevásárlólistát az általam beszerzendő áruval, amelyeket a következő hétvégén hoztam volna vissza magammal az országba. Elérkezett az indulás előtti nap, és bementünk az egyik nagyobb bevásárlóközpontba, ahol megvettünk mindent, ami a listán szerepelt. A kasszánál fizetéskor elég gyanúsan néztek rám és társamra, majd megjelentek a biztonsági őrök, akik megkértek, hogy legyünk szívesek velük menni. Bevezettek bennünket egy kis szobába, ahol kérdéseket tettek fel a pénzzel kapcsolatban. Ekkor tudtuk meg, hogy a pénz hamis. Mivel kiskorúak voltunk, nem tehettek velünk semmit. Én legjobban attól féltem, hogy az ügy miatt esetleg eltanácsolnak az iskolából. Nem sokkal az eset lezajlása után felkerestem a kollégium igazgatóját, és elmondtam neki, hogy mi történt. Pár napon belül rendőrségi idézést kaptam, amelyen egy felnőtt tanúval kellett megjelennem. Velem jött a kollégium igazgatója is, és akkor ismét feltették ugyanazokat a kérdéseket, amelyekre én ugyanúgy válaszoltam. Itt is jegyzőkönyvet készítettek, és a végén közölték velem, hogy észre kellett volna vennem, hogy hamis pénzről van szó, hiszen lerí a minőségéről. Végül az ügynek nem lett komoly következménye, és a középiskolából sem menesztettek, viszont a huzavona és a rengeteg idegeskedés, ami ezzel járt pont elég volt.
A pénzhamisítás természetesen nemcsak Szerbiában jelent gondot. Az Európai Központi Bank a múlt év második felére vonatkozó adatai szerint összesen 280 000 darab hamis euróbankjegyet vontak ki a forgalomból. A hamis euró közül legnépszerűbb bankjegyek a húszas, ötvenes, majd a harmadik helyen a százas.
Az Origo honlapján több cikket is találni pénzhamisítással kapcsolatos tevékenységekről, egyes esetekben egészen banális dolgok okozzák egy-egy „sikeres akció” vesztét.
Bulgáriában 2004-ben például 200 ezer hamis dollárt foglaltak le egy illegális nyomdában, a bolgár rendőrség és az amerikai titkosszolgálatok közös akciójának eredményeként.
Vannak azonban mulatságos esetek is, például egy rhode island-i pénzhamisító rossz portrét másolt rá a százdolláros bankjegyre. Dana Leland egy Target szupermarketban akart fizetni a hamis pénzzel, de az eladónak feltűnt, hogy a bankjegyen Benjamin Franklin arcképe helyett Abraham Lincolné szerepelt. Az említett államfő arcmása amúgy az ötdolláros bankjegyet díszíti.
A Távol-Keleten is folyamatosan ténykednek a pénzhamisítók. Tavaly Kínában egy országos rendőrségi akció során 118 millió értékű hamis jüant foglaltak le, amely kb. egymilliárd dinárnak felel meg.
