Az elmúlt öt évben összesen 50 millió eurós profitot valósított meg a Szerbiai Filmipari Szövetség (SZFSZ) külföldi filmesek forgatásai, valamint reklám és sorozatprodukciók révén – írja az Akter hetilap. A cikk szerzője ugyanakkor azt a kérdést is boncolgatja, hogy rendelkezik-e Szerbia olyan potenciállal, hogy Magyarország és Csehország mellett Kelet-Európa egyik filmparadicsoma legyen.
Az SZFSZ 2009-ben alakult meg, fő célja éppen a szerbiai filmkészítés felvirágoztatása volt, amelynek egyik módszere a külföldi, „tehetősebb” forgatócsoportok idecsalogatása. Ez a független és nonprofit szervezet, amely produkciós csapatokat, szabadúszó filmkészítőket, szállodákat, éttermeket és ügyvédeket tömörít, azon fáradozik, hogy Szerbiát és városait minél vonzóbbá tegye a külföldi filmesek számára. Szerintük ezzel az idegenforgalomra is jó hatást gyakorolnának, hiszen Belgrádban, Újvidékben, Karlócán és több városban is egyedülálló a hangulat és a környezet, amelyek felvennék a versenyt Budapesttel a filmszínhelyeket illetően. Mindehhez csak az állam támogatása hiányzik, amely mint olyan, kezeskedne, hogy a külföldiek befektetése kifizetődő legyen.
Ana Ilić, a szövetség végrehajtó igazgatója az Akternek elmondta, hogy az SZFSZ létrejötte előtt az ország mindössze 2-3 millió euró profitot termelt a külföldi filmesek projektumaoból, valamint arra is rámutatott, hogy az ötvenmilliót is meg lehetne haladni, ha megfelelőek lennének a körülmények.
– Északi szomszédaink a Budapesten és Prágában forgatott filmekből évente megközelítőleg 100 millió eurónyi hasznot termelnek. A gazdasági válság előtt pedig ezek az értékek elérték a 240 millió eurót is – nyilatkozta Ilić.
BELGRÁD, A MODERN ÉS KLASSZIKUS
Az eddigi tapasztalatok alapján a főváros a filmesek legkedveltebb szerbiai helyszíne. Ilić szerint azért, mert Belgrád egyszerre testesíti meg a modern és a klasszikus város mintapéldáját.
– A városközpontban 15-20 percnyi távolságra vannak egymástól a modern épületek, amelyek Franciországot idézik, épületek, amelyek a kommunista időkre emlékeztetnek, villák, amelyek Anglia hangulatát tükrözik. Emellett itt van Újvidék és Karlóca is, minkét város szintén impozáns lehet a filmesek számára – jegyezte meg az SZFSZ végrehajtó igazgatója.
Ilić úgy véli, további előny a hazai filmes csapatok képzettsége, felszereltsége és nyelvtudása is.
Az egyetlen dolog ami hiányzik – húzza alá az igazgató –, az állami támogatás amit a magyar, cseh, horvát és macedón filmeseknek szavatolnak.
– Az országnak szavatolni kéne a külföldi forgatócsoportoknak a különböző kedvezményeket, kölcsönöket. Mi ez ügyben már több ízben is felkerestük a művelődési minisztériumot, de hiába. Akárhogy is nézzük, ez esetben is külföldi befektetésről van szó. Igaz, nem nyújt hosszú távú munkát polgárainknak, ám a bevétel pár hét alatt több tízmillió eurót hozhat. Ugyanakkor egész évben lehetne csinálni, hiszen a körülmények adva vannak – szögezte le az igazgatónő.
Egyébként egy filmen általában 200–500 ember dolgozik, és 16 hét alatt akár 2 millió eurós keresetet is elkönyvelhetnek, erre aztán jönnek a járulékok és az adók. A költségvetés negyven százalékát a csoportok itt költik el (szállás, étkezés, energiaellátás, berendezések stb.). Az országban évente 10 000 éjszakát töltenek a filmesek szállodákban, a forgatások során átlagosan 3600 statisztát foglalkoztatnak, a filmeken pedig 1500 hazai munkás dolgozik.
FILMPARADICSOM A SZOMSZÉDSÁGBAN
Hogyan is lett Magyarország filmparadicsom? Howard Ellis szervezési igazgató 2005-ben a NetHírlap.hu internets oldalnak úgy indokolta, hogy az ideális forgatási helyszínek és a képzett szakemberek mellett az is vonzó, hogy a külföldi filmek magyarországi forgatásakor 20 százalék adókedvezményt élvezhetnek a vállalkozások.
Emellett a közterület-használati díjak is kedvezőek a rendezők számára. Erzsébetváros képviselő-testülete tavalyelőtt felezte meg ezt a díjat 900-ról 450 forint/ négyzetméterre, emellett a forgatási engedély kiadásának időtartamát is lerövidítették.
Tavaly például a Die Hard ötödik részét forgatták Budapesten. A felvételek komoly bevételt hoztak a fővárosnak: a 150 napra vonatkozó filmforgatási engedélyből 500 ezer eurós közterület-használati díjat zsebelt be a városi önkormányzat.
A Sonline.hu internetes oldal szerint Magyarországon az adókedvezmény és profi stáb a vonzerő a külföldiek számára:
„Magyarország 2005 óta a külföldi filmesek adóparadicsoma, ugyanis ekkor kezdte el támogatni az állam a filmprojekteket. Mint már említettük, minden filmre fordított költség 20 százaléka visszaigényelhető. A sztárok koktéljával bezárólag minden, amit ott költenek el, magyar költségnek számít. Ennek a 20 százalékát kaphatja meg az adott filmprodukció. Tisztán magyar, koprodukciós és bérmunkafilm is élhet ezzel a lehetőséggel. Támogató partner is kell a kedvezményhez, ezért a multik és a nagy bankok valósággal rávetették magukat a filmesekre, vadászva a lehetőségre, hogy egy forgatócsoporttal karöltve adókedvezményhez jussanak. A stábokat vonzza a jól képzett és lelkes munkaerő is.”
MIT HOZHAT A JÖVŐ?
Egészen 2005-ig Csehország volt a térség vezetője a filmkészítést illetőleg, de amikor a magyar állam bevezette a fentebb említett kedvezményeket, átvette a filmprojektumok 80 százalékát.
– Ha a hazai illetékesek is bevezetnék az említett kedvezményeket, akár feltételeket is szabhatnának a forgatócsoportoknak. A forgatókönyvet hozzá lehetne illeszteni az adott város profiljához, amely mint olyan, reklámozná is a települést – nyilatkozta az Akternek Ana Ilić.
További lehetőség, ha az egész régióra kiterjedő együttműködésbe kezdenének a filmesek. Ilić elmondta, hogy szervezetüknek több ötlete is van arra, hogyan hozhatnának létre egy nemzetközi projektumot, amely elsősorban a Duna menti régiókat érintetné.
– Több vár, nemzeti park, rezervátum és tó található a folyó mentén, ám a Dunával kapcsolatba hozható filmek száma igen kevés. Szervezetünk úgy gondolja, hogy kár lenne kihasználatlanul hagyni ennyi lehetőséget – fejtette ki az SZFSZ igazgatónője.
