Az aranyat nagyon régóta, több mint hatezer éve bányásszák. Pénzként, érme formájában i. e. 550 körül, Krőzus király idején, a kisázsiai Lüdia tartományban, a mai Törökország területén készítették. Az arany megbízható fizetőeszköznek számít ma is, de inkább fedezeti biztosítékként tekintenek rá. Már régóta foglalkoztatja az embereket a kérdés, hogy mennyi ideig bányászhatunk aranyat, mikor fogynak ki a tartalékok.
Az Arany Világtanács (WGC) egy eminens, aranyiparral foglalkozó piackutató nagy-brittaniai székhelyű szervezet, amelyben a világ legnagyobb aranybányái képviseltetik magukat.
A felszíni aranykészlet mennyisége ma 163 ezer tonna körül van a világon, s még nagyjából tíz évig van mit bányászni – hangzott el az WGC térségi vezetőjének 2009-es sanghaji előadásán. Albert L.H. Cseng, a WGC távol-keleti régiót felügyelő vezérigazgatója szerint az aranypiacon eddig mintegy 83 600 tonna aranyat használtak fel ékszerkészítésre, egyéni befektetők kezében pedig 27 300 tonna van. A szervezet statisztikája szerint a különböző országok aranytartaléka csaknem 28 700 tonna, ami az eddig kibányászott aranynak nagyjából a 17 százaléka. Ipari feldolgozásra 19 700 tonna került, vagy más területen hasznosult. Becslések szerint körülbelül 26 000 tonna arany még nincs feltárva, a források pedig, a kitermelés mai ütemét tekintve, tíz év múlva kiapadhatnak – mondta akkor Cseng.
A 439 BÁNYA KÖZÜL 189-BEN FOLYIK KITERMELÉS
A távol-keleti véleményekkel szöges ellentétben állnak a közel-keleti vélemények. A Natural Resource Holdings nemesfémek forgalmazásával foglalkozó tel avivi székhelyű vállalat 2012-ben jelentést készített. Ebben megkísérelték föltérképezni a Föld még kiaknázatlan lelőhelyeit. Kutatásaikba bevonták a világ 50 legnagyobb bányavállalatát, és arra a következtetésre jutottak, hogy a gazdaságosan kitermelhető aranykészletek hamarosan elapadnak.
„Világszerte csupán 439 olyan lelőhelyről tudunk, ahol a gazdaságosságot biztosító kritikus mennyiségnél, minimum 1 millió kitermelhető unciánál (1 uncia 31,1035 gramm) több van a földben” – írták a jelentés szerzői.
A 439 bánya vagy még kiaknázatlan lelőhely közül most csupán 189-en folyik termelés. Meglepő, hogy az utóbbi időben a kutatásfeltárásba fektetett nagy mennyiségű pénz ellenére sem nőtt az ismert, kitermelhető aranykészletek nagysága. A kitermelésre váró lelőhelyeken talált arany egyébként nem annyira könnyen bányászható, mint az a régebbi lelőhelyeknél megszokott volt. Több energia és pénz ráfordításával lehet majd hozzájuk férni, nem beszélve arról, hogy a bányászattal kapcsolatos engedélyezési és szabályozási környezet is sokkal nehezebbé vált. Az iparág legnagyobb játékosai közül a jelentés szerzői megemlítették a Pebble, Reko Diq, Donlin, KSM és Rosia Montana vállalatokat, amelyek a kiaknázás előtt álló területek mintegy 20 százalékát birtokolják. E cégek úgy nyilatkoztak, hogy a kitermelés előtt álló területeik zömén még jó tíz évig nem tudják beindítani a bányászatot.
HIÁNYZIK AZ INFRASTRUKTÚRA
Szerte a világon a földben még jelentős aranykészletek rejlenek, a bizonyított készletek jó része azonban olyan területen van, ahol a bányászathoz szükséges infrastruktúra szinte teljesen hiányzik, vagy ahol a geopolitikai környezet egyáltalán nem támogató. A jelentés a világ még földben lévő és ismert aranykészleteit 3 015 542 164 unciára teszi (93 796 tonna). A kitermelés különböző sajátosságai miatt az elérhető mennyiség azonban kevesebb, pl. amiatt, hogy a terület aranykészleteinek átlagosan 20 százalékát nem tudják kitermelni, valamint a gazdasági-politikai feltételek sem mindenhol adottak erre. Így az elérhető készleteket 2 171 190 358 unciára, azaz 67 533 tonnára tehetjük. Számításba kell vennünk azt is, hogy ekkora mennyiségű arany kitermeléséhez 81 milliárd tonna földet és kőzetet kell megmozgatni, ezt el kell szállítani, fel kell dolgozni, majd valahova újra el kell helyezni. Ahhoz, hogy megbecsülhessük a jövő aranykínálatának alakulását, a bányászat szempontjól még ki nem aknázott területekre kell koncentrálnunk. Valós számítások szerint a most ismert készletek jó részét még 25 év múlva sem kezdik el kibányászni, így nem lehet arra sem számítani, hogy az arany piacán túlkínálat jelentkezzen. Becslések szerint az aranykitermelés 2022 és 2025 között érheti el a csúcsát, akkor a jelenlegi éves mennyiségnél (2 800 tonna) csaknem 40 százalékkal fognak többet kitermelni, ezt követően pedig fokozatos visszaesés várható.