A belgrádi sajtóban a napokban láttak napvilágot az állítások, hogy a németországi vállalatok továbbra is túlságosan bizonytalannak tartják a szerbiai üzleti légkört, ezért inkább a régió más országaiban üzletelnek. A közelmúltban állítólag három német vállalat is felülvizsgálta a szerbiai helyzetet, azt követően pedig úgy határoztak, hogy Macedóniában jobb feltételek mellett fektethetik be pénzüket és egyszerűbben, bonyodalommentesebben alapíthatnak céget. Ezeket az állításokat Martin Knap, a Szerbiai Német Gazdasági Delegáció (AHK) igazgatója is megerősítette, mondván, hogy a gazdasági válság közepette a befektetőkért valóságos küzdelem folyik, és a kelet-európai országok igencsak sikeresek ebben a küzdelemben. Ami a Balkánt illeti, a német beruházók számára Szerbiánál például sokkal vonzóbb Macedónia, nyomatékosította Knap.
Viszonylag kevés német cég volt eddig elég bátor ahhoz, hogy belefogjon egy szerbiai kalandba (Fotó: Molnár Edvárd)
Heinz Wilhelm, Németország belgrádi nagykövete szerint a szerb kormány reformintézkedései elismerésre méltóak, ugyanakkor egyelőre nem hozták meg a várt eredményt. Wilhelm szerint mindez nem ad okot a csüggedésre, hiszen Szerbia az európai csatlakozás útján jár és az országban előbb, vagy utóbb meghonosodnak az európai mércék.
– A negatívumok ellenére Szerbia vonzó beruházási célország és a szerb kormány valóban fontos lépéseket tett meg a helyzet jobbá tételének érdekében. Ahhoz, hogy a reformintézkedések meghozzák a várt eredményt, időnek kell eltelnie. Szerbia azért vonzó célország, mivel jól képzett és motivált, alacsony bérrel jutalmazott munkaerővel rendelkezik, valamint földrajzi helyzetéből adódóan kiváló az összeköttetése Közép-Európával. Ha német vállalkozók azt kérdezik, hogy hol alapítsanak vállalatot, mindig Szerbiát ajánlom először – taglalta a nagykövet.
HIÁNYZÓ JOGBIZTONSÁG, IDŐIGÉNYES ÜGYINTÉZÉS
Az értékeléseket, hogy Szerbiában az üzleti légkör nem a legideálisabb, a Német–Szerb Gazdasági Egyesület (DSW) aktuális felmérése is megerősíti. A felmérés résztvevőinek, vagyis a társaság tagsága egy részének a szerbiai üzleti légkört kellett értékelniük a folyó évre vonatkozóan. A megkérdezett száz német vállalat vezetőjének kétharmada azt mondta, hogy a gazdaság általános helyzete és az üzleti légkör a korábbi évekhez képest semmit nem változott. Csupán a megkérdezettek tíz százaléka mondta azt, hogy idén jobb a helyzet az országban. A megkérdezettek többsége 2015-ben nem számít jelentősebb gazdasági növekedésre. Fontos nyomatékosítani, hogy a vállalatvezetők saját cégük működésével elégedettek, az országban jellemző helyzetet és lehetőségeket értékelik negatívan.
A megkérdezettek legtöbbjének a hivatalok munkájával, az ügyintézéssel, az állam gazdasági politikájával, a jogbiztonsággal, a versenypályázatok átláthatóságával és a korrupció ellenes küzdelemmel kapcsolatban voltak negatív észrevételei. Ezen a téren a korábbi évekhez képest szintén nem történt változás. A dolgozókkal, azok hozzáállásával, munkamoráljával és szorgalmával a megkérdezettek legtöbbje elégedett.
Dr. Ronald Seeliger, a DSW elnöke a felmérésről nyilatkozván kifejtette: a rossz eredmények ellenére jó, hogy a vállalatvezetők legtöbbje saját cégének működését kielégítőnek tartja.
– Egy kihívásokkal teli gazdasági légkörben – nem csak Szerbiában – kiemelkedően fontos, hogy a vállalatvezetők elégedettek legyenek saját vállalatuk működésével, biztosak legyenek üzletük jövőjében. Ami viszont az általánosságokat, az országban uralkodó üzleti légkört, a gazdasági perspektívát illeti, vitathatatlan, hogy a vállalatok legtöbbje nem érzi a megkezdett reformok hatását és eredményét. Ez talán jó kiindulópontja lehet a megkezdett reformok elemzésének. Az eredmények ellenére bátorítónak tartom a tényt, hogy a megkérdezettek kilencven százaléka azt mondta, újból beruházna Szerbiában. Egyesületünk készen áll segíteni a szerb kormánynak a reformok végrehajtásában, hiszen meg vagyunk róla győződve, hogy kizárólag partneri viszony által lehet tartósan jobbá tenni az üzleti légkört. A jobb légkör pedig új beruházásokat hoz az országnak – fogalmazott Seeliger.
Nem csak a német üzletemberek, hanem Macedónia is kész segíteni Szerbiának, hogy jobbá tegye a beruházási légkört az országban. Koče Trajanovski, Skopje polgármestere felajánlotta, hogy szívesen megosztaná a szerbiai illetékesekkel az elektronikus építési engedélyek rendszerének felállításával kapcsolatos macedón tapasztalatokat. Macedóniában a fővárosban alakították ki a kormánnyal együttműködve az elektronikus rendszert, amelynek köszönhetően a korábbiakhoz képest sokkal gyorsabbá vált az építési engedélyek kiadása.
– Macedónia egyike azon kevés európai országnak, ahol kialakították ezt az elektronikus rendszert, amelyet az ország összes helyi önkormányzata – a legkisebbek és a legnagyobbak egyaránt –, alkalmaz. A rendszer nem csak gyorsabbá teszi az eljárást, hanem átláthatóvá és követhetővé is. Az építési engedélyért folyamodók saját maguk is figyelemmel kísérhetik, hogy kérvényük feldolgozása éppen mely szakaszig érkezett el. Ezzel útját lehet állni a korrupciónak is, hiszen a kérvényezőknek egyetlen hivatalnokkal sem kell találkozniuk. Kezdetben voltak gondok a rendszerrel, mostanra azonban sikerült ezeket megoldanunk, így minden gördülékenyen működik – taglalta Trajanovski.
ÍGÉRETEK, VALÓRA VÁLTÁS NÉLKÜL
Az egyik oldalon tehát ott vannak a reformokkal elégedetlen külföldi beruházók – ebben az esetben a németországiak –, a másikon pedig a szerb kormány tisztségviselői, akik egyetlen alkalmat sem mulasztanak el, hogy ne méltassák a tavaly megkezdett reformok eredményét. Aleksandar Vučić miniszterelnök az utóbbi néhány hónap során nem egy alkalommal kifejtette: a reformok annyira eredményesek, hogy neki az már kellemetlen.
Milan Ćulibrk gazdasági újságíró, a NIN hetilap fő- és felelős szerkesztője inkább a vállalkozókkal ért egyet. A német beruházók kritikája teljes mértékben helyénvaló, szögezte le Ćulibrk, mondván, hogy a kifogásolnivalók listájának első helyén szerinte a nem kellőképpen hatékony és lassú ügykezelés áll.
– Az ügykezelés az esetek többségében lassú és ezzel még inkább elriasztjuk a külföldi beruházókat. Mintha az illetékesek nem értenék meg, hogy napjainkban mindent meg kell tenni azért, hogy egy-egy vállalkozó éppen a mi országunkat válassza. Szerbiában az a gyakorlat, hogy a költségvetésből költenek pénzt állami támogatásokra, amelyet azok kapják, akik vállalatot alapítanak az országban. Vagyis Szerbia fizet azért, hogy külföldi beruházók érkezzenek az országba, ahelyett hogy normális üzleti légkört és lehetőségeket teremtene számukra, hiszen abban az esetben érdekükben állna Szerbiában üzletelni. A versenypályázatok is vitathatatlanul problémásak. Nem egy alkalommal értesülhettünk arról, hogy szinte már a versenypályázat kiírásakor tudni lehetett, hogy ki fogja azt megnyerni, vagyis nem igazságos feltételek mellett folyik a versengés – magyarázta Ćulibrk.
Ami a régió többi országát illeti, azok Szerbiánál sokkal sikeresebben versengenek a külföldi beruházók „kegyeiért”, jegyezte meg az újságíró, mondván: akkor, amikor a beruházók kétszer is meggondolják, hogy hol és mire fordítsák pénzüket, Szerbiának mindent meg kell tennie versenyképessége fokozásának érdekében. Napjainkban nemcsak a régió, hanem a világ minden országára konkurenciaként kell tekinteni, emelte ki Ćulibrk.
Arról, hogy az ügyintézésnek hatékonyabbá és gördülékenyebbé kell válnia, évek óta rendszeresen nyilatkozik a szerb államvezetés és folyamatosan ígéretet tesz arra, hogy ez mikor történik meg. Ćulibrk értékelése szerint a megvalósítást a pártkatonák akadályozzák.
– A hivatalokban, közvállalatokban nem a szakmaiság, hanem a párthovatartozás alapján foglalkoztatják az embereket. Nemcsak ez, hanem a korábbi összetételű kormányok is megígérték, hogy „pártmentesítik” az állami vállalatokat, hivatalokat. Nem vettem észre, hogy ez megtörtént volna, nagyjából mindenki a helyén maradt. Azt sem vettem észre, hogy a közvállalatok igazgatóit pályázatokon választják meg – taglalta Ćulibrk.
Az újságíró nem tartja lesújtónak a szerb kormányra nézve, hogy a Német–Szerb Gazdasági Egyesület elnöke felajánlotta segítségét a reformok végrehajtásában, mert mint mondta: ez bizonyítja, hogy a vállalkozók mennyire elégedetlenek a reformok végrehajtásának ütemével. Egyébként is, a végrehajtó hatalom és az üzleti szféra közötti párbeszéd az országok többségében teljesen normális, magyarázta Ćulibrk, Németországot említve példaként, ahol Angela Merkel kancellár rendszeresen párbeszédet folytat a német üzletemberekkel és meghallgatja problémáikat.
– Ennek kellene gyakorlattá válnia Szerbiában is, ahol pillanatnyilag nem jellemző ez a normális kommunikáció. A szerb államvezetés ehelyett ígérget, ám ígéreteit csak nehezen váltja valóra – fogalmazott az újságíró.
Nyitókép: Viszonylag kevés német cég volt eddig elég bátor ahhoz, hogy belefogjon egy szerbiai kalandba (Fotó: Molnár Edvárd)
