Egy hónappal ezelőtt jelentették be hivatalosan, hogy állandó folyami határátkelőhely nyílik a Tiszán Szegednél, s hogy az uniós támogatással megvalósuló fejlesztéstől a személy- és a teherforgalom erősödését, az idegenforgalom fejlődését várják. A magyar és szerb oldalon összesen 1,592 millió euróból megvalósuló fejlesztések révén augusztus 1-jén három állandó folyami átkelő nyílik a Tiszán: Szegeden a belvárosban, illetve a medencés kikötőben, valamint Magyarkanizsa központjában.
A tiszai magyar–szerb átkelők kialakításával foglalkozó projektummal kapcsán egyeztettek az illetékes hazai és anyaországi intézmények képviselői tegnap a Tartományi Képviselőházban. Az összejövetelen részt vett Branislav Bugarski tartományi régióközi együttműködési és helyi önkormányzati titkár is. Az együttes ülésre voltaképpen a Tisza nemzetközi hajózási útvonallá nyilvánítása alkalmából került most sor. Megjelentek a köztársasági építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium, a szerbiai hajózási útvonalakkal foglalkozó igazgatóság, a Vajdaság Vizei Közvállalat, a tartományi gazdasági, munkaügyi és nemek egyenjogúságával foglalkozó titkárság, a településrendezési, építkezési és környezetvédelmi titkárság, a határőrség és a Tisza menti önkormányzatok képviselői.
Bugarski kifejtette: az illetékes tartományi titkárság a DKMT Nonprofit Közhasznú Kft.-vel karöltve olyan projektumot hozott létre, melynek feladata megteremteni az előfeltételeket a Tisza megnyitására a nemzetközi forgalom számára. A projektum megvalósítása még 2013-ban kezdődött el, és ebben a hónapban fejeződik be.
Branislav Bugarski a konferencia megnyitóján (Fotó: Ótos András)
– Most mindenekelőtt azokat az intézkedéseket kell meghatároznunk, amelyeket a közeljövőben végrehajtunk. Az eddigiekben a magyarországi és a szerbiai határ- és vámőrség képviselői számára szerveztünk nyelvoktatást, létrehoztuk az infrastruktúrát annak érdekében, hogy a megfelelő ellenőrzéseket az illetékes szervek a folyón el tudják végezni. A cél természetesen az idegenforgalom továbbfejlesztése és a gazdasági mutatók javítása – fogalmazott Bugarski.
Oskó Erika, a DKMT képviselője mutatta be a résztvevőknek a szóban forgó projektum részleteit, Ljubiša Mihajlović, a hajózási útvonalakkal megbízott igazgatóság vezetője pedig a Száva nemzetközi hajózási útvonallá nyilvánításának előnyeiről, pozitív tapasztalatairól beszélt. Bemutatásra került az a hazai akcióterv is, melyben a 2015 és 2025 közötti időszakra vonatkozó, a folyami közlekedés fejlesztéséhez szükséges részletek szerepelnek. Ezekről Ivana Kunc, a közlekedési és infrastrukturális tárca munkatársa beszélt.
Szerbia 2013 decemberében írta alá a nemzetközi jelentőséggel bíró folyami útvonalak európai szerződését (AGN), s akkor hozta meg a szerződésbe foglaltak elfogadásáról szóló törvényt. A szerződés értelmében 2014 óta van érvényben a szabad nemzetközi hajózás a Tisza hazai szakaszán is. Az előttünk álló feladatok egyike a még 1955-ben aláírt magyar–szerb államközi szerződés összehangolása az AGN-szerződéssel, de az idejétmúlt szerződés hatályon kívül helyezése is a lehetséges opciók egyike.
A hamarosan véget érő projektum keretében még Magyarkanizsán is tartanak egy konferenciát a tiszai teherszállításról, a projektum zárókonferenciáját pedig július 30-án rendezik meg, ismét Újvidéken. Nem sokkal e megbeszélés előtt a kezdeményezés résztvevői Szegeden az idegenforgalmi lehetőségekről tartanak tájékoztató jellegű konferenciát.
