A Vajdasági Magyar Szövetség a vajdasági magyar közösségek számára elkészítette a Vajdasági Magyar Közösségek Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiáját. Az európai uniós csatlakozási folyamatok keretében lehetővé vált, hogy jelentős támogatásokat kapjunk Magyarországról, viszont ez a stratégia nemcsak a magyarországi alapokat célozza meg, hanem az uniós forrásokat is.
Dr. Nagy Imre rendes egyetemi tanár, a vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiájának a koordinátora elmondta lapunknak, az volt a céljuk, hogy a forrásokhoz való pályázási lehetőségeket megfelelő stratégiai alapokhoz kössék.
– Ma már minden pályázati forrás stratégiához kötődik, ha nincs leírva, hogy egy községnek valahol mire van szüksége, akkor egyszerűen nem kap támogatást. Ha például rögzítjük, hogy a közcsatorna fejlesztéséhez kérünk pénzeszközöket, mert már kiépült egy része, akkor az uniós alapoknál odaítélik a támogatást, mert elkészült a technikai dokumentáció, a kivitelezési terv.
Dr. Nagy Imre rendes egyetemi tanár, a vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiájának a koordinátora (Fotó: Ótos András)
A stratégia alapvető célja a fiatalok helyben tartása, hiszen erős népvándorlás indult Nyugat-Európa felé, főleg fiatalok költöznek nagy számban, és ez komoly demográfiai problémával jár majd az elkövetkező évtizedekben. Nagyon komoly gond a magyarságra nézve is. Az elvándorlás problémája az egész országot érinti, és ha így folytatódik, akkor elöregedik a lakosság ebben a régióban, a gazdaság fejlődése pedig még jobban lelassul.
Mi a helyzet az elnéptelenedett bánáti településekkel, hogyan lehetne rajtuk segíteni?
– A stratégia nyilván ezeket a szórványtelepüléseket is megcélozza, például Tordát, Tóbát, Begaszentgyörgyöt... Az ottani lakosságot kellene rábírni arra, próbáljon vállalkozásokba kezdeni, más megoldás nincs nagyon. A stratégia a vajdasági magyar közösség számára készült, de azt hangsúlyoznám, hogy ha egy magyar nemzetiségű vállalkozó szerb nemzetiségű dolgozókat foglalkoztat, természetesen ugyanolyan támogatásban részesül.
Milyen szempontból segítene a vajdasági magyarokon a VMSZ által elkészített stratégia?
– Mivel kapitalista társadalomban élünk, itt valamit csinálni kell. Az, hogy elmegyünk az önkormányzati hivatalba dolgozni, nem munka, vállalkozni kell. A stratégia különböző gazdasági ágazatokat javasol a vállalkozások megkezdéséhez. A VMSZ által készített stratégiának több fontos célja van. Az első és a legfontosabb a magas, hozzáadott értékű élelmiszer-termelés szervezése. Ez azt jelenti, hogy ne csak búzát meg kukoricát termeljünk, vagy ne csupán sertéseket tartsunk, hanem olyan élelmiszerekre összpontosítsunk, amit be is csomagolunk, meg aztán a nyugati piacokon árusítunk. A szlovénok például a kendermagból sajtolják az olajat, és nagy sikere van Németországban, sokan vásárolják. Vagy ott van a bezdáni paprika, itt nem is lehet nagyon kapni, mert külföldön értékesítik. Ezek mind olyan értékű élelmiszerek, amelyeket külföldön is lehet forgalmazni. Ezekből kellene több. Amikor Pásztor Istvánnal végigjártuk az észak-bácskai vállalkozásokat, sok érdekes ötlettel találkoztunk, egy helyen például, valahol Palics közelében, egy vállalkozó csak piros gerberákat termeszt. A földeken 12 000 piros gerbera nyílt már ki. Megkérdeztem, hogyan tudja virágokat értékesíteni, mikor már kinyíltak? A vállalkozó elmesélte, gyorsan levágják őket, összecsomagolják, speciális hűtőházba helyezik, és éjjel viszik szét a piacokra. Itt nem családi vállalkozásról van szó, hanem nagyobb méretű vállalatról, több dolgozót foglalkoztatnak. Ha ilyenekből lenne mondjuk 1000, akkor ez működne. Fontos megszervezni az élelmiszerfeldolgozó-hálózatok egyesülését, hogy együtt dolgozhassanak. Rendkívül fontos az eladás és a szabványosítás is, mert szükséges a piacokon való érvényesüléshez. Vegyük példának a lekvárt, hiszen Vajdaságban nagyon jó lekvárt készítenek. A lekvárnak viszont olyan élelmiszer-biztonsága, technológiai biztonsága és csomagolása kell hogy legyen, amely megfelel a nyugat-európai szabványoknak. Egy bánáti kisközösségben sajnos nincs marketing, nincs közgazdász, vagy olasz nyelven beszélő személy, ha pl. Olaszországban szeretnék értékesíteni terméküket. Erre kíván a stratégia megoldásokat nyújtani, amely egyrészt az európai módszerekre épül, de figyelembe veszi a szerbiai, vajdasági és az önkormányzati területfejlesztési terveket is. Ezek a területfejlesztési tervek kellene hogy leképződjenek a községi területfejlesztési stratégiáknál.
Elkészültek ezek a területfejlesztési stratégiák?
– A stratégiák kidolgozásának a kezdetén nagyon sok rossz terv született, olyanok voltak, mint a kívánságlisták, ezer dolgot felsoroltak. Most már látszik például Magyarkanizsán, Temerinben vagy Újvidéken, hogy a stratégiákat az európai szabványok alapján készítik, de ezeket a stratégiákat most már meg kell valósítani.
Hogyan lehet megvalósítani őket?
– Az inkubátorházakat abból a célból alakítják ki, hogy a fiatal, kezdő vállalkozóknak az első két évben segítségüre legyenek a titkárságok, a jogászok meg a közgazdászok, nem kell saját zsebből fizetni őket. A startup vállalkozásokat fontos támogatni, mert magas innovációs kapacitással rendelkeznek és képesek a nemzetközi piacokon fennmaradni. A stratégia tartalmazza a versenyképes tudás biztosítását, ebből a célból szeretnénk bevezetni választható tantárgyként a vállalkozási ismereteket a középiskolákba és a felsőoktatási intézményekbe. Ebből látszik, hogy a stratégia keretet teremt a kezdő vállalkozók számára. Ezenkívül az önkormányzatoknak meg kell tanulniuk, hogyan kell lehívni az uniós alapok pénzeszközeit, sajnos sok helyütt nem érdekeltek.
Hogyan lehetséges ez?
– Az e-közigazgatás alkalmazására sok pénz áll rendelkezésre, de pl. a temerini községházán sem érdekel senkit, mert átláthatóvá teszi az önkormányzat munkáját, azonnal kiderülne, mennyi ideig dolgoznak, mit tesznek a munkaidejük alatt. Kúlán és Inđijában kiválóan működik amióta bevezették. Temerinben is próbáltuk, de eszük ágában sincs bevezetni. Nagy előnnyel járna például a kataszter digitalizálása és a föld alatti infrastruktúra digitalizálása is. Itt azonban nem hajlandók ilyesmiről gondolkozni. Pancsován elkészítették a földrajzi információs rendszert, mivel azonban az informatikusok jó fizetésért dolgoznak, máshol többet ajánlottak fel nekik, így otthagyták az önkormányzatot, és most nem tudják működtetni a rendszert. Nem könnyű alkalmazni a fejlesztéseket.
Mi a következő lépés a stratégia megvalósítása terén?
– Az a legfontosabb, hogy kialakítsuk az intézményrendszert, amelynek keretében működik majd az egész stratégia. Meg lesz határozva pontosan, ki pályázhat, ki értékelhet, ki dönt a pályázatokról stb., ez a következő 3-4 hónapban eldől. A vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiáját a Vajdasági Magyar Gazdaságfejlesztési Központ koordinálja majd, miután megalapítják.
