Bár konkrétan nem mondta ki Dušan Vujović pénzügyminiszter, de a határidőket figyelembe véve ebben az évben sem a nyugdíjasok, sem pedig a közszférában dolgozók nem számíthatnak arra, hogy növekedni fog havi járandóságuk. Arról, hogy lehet-e fizetés-, illetve nyugdíjnövelést kieszközölni, illetve milyen mértékű lehet ez növelés, csak novemberben tárgyal a szerb kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – derült ki a tegnapi sajtótájékoztatón, amelynek témája a Szerbiának az év elején jóváhagyott készenléti hitelkeret második felülbírásának eredményei voltak.
(Fotó: Beta)
– Két hétig tartott, sikeres tárgyaláson vagyunk túl, amelynek során jó eredményeket tudunk felmutatni. A gazdaság fejlődik, Szerbiában ma sikerült rendezni a pénzügyi helyzetet, csökkentettük a költségvetési hiányt, és a megszorítások ellenére pozitív gazdasági növekedés tapasztalható – foglalta össze röviden Dušan Vujović miniszter, majd folytatta: – Nagyon sokat dolgoztunk, de a munka legnagyobb része még vár ránk, hiszen véghez kell vinni a Privatizációs Ügynökség listáján szereplő vállalatok magánosítását, a közvállalatokat hatékonyabbá kell tenni, és szükség van az egész ország reformjára, hogy az állam válaszolni tudjon korunk elvárásainak, és ellent tudjon állni a kockázatoknak – hangsúlyozta a miniszter.
James Roaf, a Nemzetközi Valutaalap missziójának szerbiai vezetője is azokra az eredményekre mutatott rá, amelyeket Szerbia az elmúlt hónapokban a megszorításoknak köszönhetően el tudott érni. Mint mondta, a küldöttség megállapodásra jutott a szerb kormánnyal, de az IMF végrehajtó bizottságának még jóvá kell hagynia, hogy lezáruljon a szóban forgó revízió. A bizottság októberben ül össze, és ezt követően további 147 millió euró áll majd Szerbia rendelkezésére, vagyis összesen 528 millió euró. Ám a kormány nem kívánja ezt a pénzt felhasználni.
– A program jó eredményeket hozott. Tartottunk attól, hogy a megszorítások gondot okoznak majd az állami költségvetésben, de gazdasági emelkedést tapasztalunk, hiszen növekszik a foglalkoztatottak száma és csökken a munkanélküliség. Így korrigáltunk a bruttó társadalmi össztermék (GDP) idei előrejelzésein is, amely becslésünk szerint az év végére plusz 0,5 százalék környékén zár. Az inflációt továbbra is sikerül alacsony szinten tartani. A középtávú tervek szerint várhatóan felgyorsul a gazdasági növekedés, ha Szerbia természetesen fenntartja az egészséges makrogazdasági politikát és a dinamikus rendszerbeli reformokat – emelte ki James Roaf.
|
Dušan Vujović, pénzügyminiszter arra az újságírói kérdésre, hogy a Vajdaság iránti kötelezettségek törlesztése hogyan hat ki az állami költségvetés konszolidációjára, válaszként elmondta, számos olyan törvényelőírás kidolgozásán tevékenykednek, amelyek javítani fognak az eddigi helyzeten. – Készül az önkormányzatok pénzeléséről szóló törvény, amely végső fázisában van, és hamarosan közvitán lesz, és terveink szerint még ebben az évben parlamenti eljárásba kerül. A másik törvény, amelynek a kidolgozása párhuzamosan történik, a közdíjakról szóló törvény. Ez a két törvény szabályozza majd az önkormányzatok bevételének forrásait és módját. Majd csak ez után, miután biztosítottuk az ország területén minden önkormányzat számára a biztos bevételt, láthatunk neki a Vajdaság Autonóm Tartomány pénzeléséről szóló előírások kidolgozásába. A témához való hozzáállásomat a világban jól működő példák vezérelték, ahol pontosan ki tudják mutatni, ki mennyivel járul hozzá az állami bevételhez, illetve mekkora felelősséggel tartozik a kiadásokért. Vagyis pontosan le kell fektetni, hogy a különböző szintű vezetőségnek milyen felelőssége van, hogy vitát kezdhessünk ebben a témában. Ebbe minden politikai pártot, civil szervezet, intézményt és külföldi szakembert be szeretnénk kapcsolni – mondta Vujović. |
Kitért a pénzügyi eredményekre is. Mint mondta, a bevételek növekedésétől függ, hogy a 2016-os állami költségvetésben sikerül-e növelni a kiadásokat. Erről novemberben tárgyal az IMF missziója a szerb kormánnyal.
– Novemberben látjuk majd, hogy meddig jutottunk a költségvetési hiány konszolidációjában. Várhatóan a költségvetési hiány a következő másfél évben növekedni fog, és csak 2017-ben kerül Szerbia abba a helyzetbe, amikor az államadósság csökkenéséről beszélhetünk. Vagyis még ha sor kerül a fizetések és a nyugdíjak növelésére, akkor sem lehet nagy növelésre számítani. El kell fogadni az új valóságot, és az elvárásokat is ehhez igazítani – emelte ki a valutaalap missziójának szerbiai vezetője.
– Rendkívül konstruktív tárgyalást folytatunk az IMF-fel, és nem szeretnénk olyan lépést tenni, ami veszélybe sodorná az eddig elért lényegbeli eredményeket. Továbbra is figyelemmel kísérjük a tervezett program megvalósítását, a fizetések és nyugdíjak struktúrájának alakulását, és a kötelező kiadások ütemét. Nem szeretnénk kiegyensúlyozatlanságot okozni az ország pénzügyeiben. Tehát várjuk meg az év utolsó negyedének eredményeit, és akkor megfogalmazhatjuk a nyugdíjak és a fizetések kismértékű emelését. Ahogy Roaf úr kiemelte, elvárásainkat a büdzsén belül szeretnénk megvalósítani, amelyek nem haladják majd meg az infláció mértékét – emelte ki Vujović arra az újságírói kérdésre válaszolva, amely arra vonatkozott, hogy ezek szerint a nyugdíjasok, illetve a közszférában dolgozók az idén már nem számíthatnak járandóságuk növelésére. Mint mondta: – Az IMF képviselőivel novemberben folytatjuk a tárgyalásokat, és amint megállapodunk, ezekben a témakörökben már megtehetjük a szüksége lépéseket, még ha a megállapodásról a valutaalap végrehajtó bizottsága csak esetleg decemberben dönt – igyekezett bővebb tájékoztatást adni a miniszter.
