Hiába alakult munkacsoport a múlt héten, a kormány Szociális-gazdasági Tanácsának tagjai ezúttal sem jutottak megállapodásra a munkaóra minimális díja kapcsán, ugyanis amíg a szakszervezetek a 121 dináros munkaóránkénti elszámolást 143,55 dinárra emelték volna, a vállalatok képviselői a bérek jelenlegi díjának megtartása mellett kardoskodtak. A kormány sem támogatta az órabérek minimális díjának emelését, de csak a napokban hozzák meg hivatalosan a döntést arról, hogy a 2016-os állami költségvetésben terveznek-e effajta emelést.
Ljubisav Orbović, az Önálló Szakszervezetek Szövetségének képviseletében a Szociális-gazdasági Tanács ülése után rámutatott, az a tény, hogy ezúttal sem sikerült a tanácsban helyet foglaló feleknek megállapodni, a pénzügyminisztérium hibája, ugyanis nem mutatott fel semmilyen érvet sem amellett, hogy miért kellene az órabéreket a jelenlegi 121 dináron tartani, illetve a követelt minimális órabér milyen következményekkel járna. Csupán a Nemzetközi Valutaalap által támasztott célokra hivatkoztak.
– A pénzügyminisztérium képviselői azt állították, a közszférában 61,5 ezer alkalmazott kap minimális munkabért. így az órabérek minimális díjának növelése az állami költségvetést további néhány milliárd dinárral terhelné meg. Azt viszont, hogy mennyi az a „néhány milliárd”, senki sem számolta ki a pénzügyminisztériumban. És azt sem mutatták ki, hogy a minimálbér növekedésével mennyivel növekedne a fizetések utáni járulékokból a költségvetésbe befolyó pénz összege – magyarázta a szakszervezet képviselője.
Nebojša Atanacković, Aleksandar Vulin és Ljubisav Orbović (Beta)
Nebojša Atanacković, a Szerbiai Vállalkozók Uniójának elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy bár az állam nekilátott a költségvetés konszolidációjához, és jobb eredményeket tudnak felmutatni az adómegfizettetés terén, a gazdaság ettől még nem épül fel. A különböző adók, járulékok leterhelik a vállalkozókat, ennél újabb terhet pedig már nem tudnának elviselni. Mint mondta, a jelenlegi konszolidációt kell inkább folytatni, és nem eltérni a korábbi megállapodásoktól.
– Az órabérek minimális díjának növelésére nemcsak a minimálbér lenne hatással, hanem mások fizetésének növelését is megkövetelné, ez pedig akkora terheket jelentene a vállalkozóknak, amiket ebben a nehéz gazdasági helyzetben már nem biztos, hogy el tudnának viselni – emelte ki Atanacković. Hozzátette, évek óta kérik az illetékes minisztériumokat, hogy csökkentsék a rájuk kirótt terheket, ugyanis az alkalmazottak bruttó fizetésének caknem a 60 százaléka a különböző járulékokra megy el. Ha ezt csökkentené az állam, már alacsonyabb lenne a feketén foglalkoztatottak száma, és a vállalatok is könnyebben tudnának működni.
Újságírói kérdésre, ha az állam tudja milyen nehezen viselik a vállalkozók a rájuk rótt terheket, miért nem csökkentik a fizetésekre számolt járulékokat, Aleksandar Vulin munkaügyi, foglalkoztatási és szociálisügyi miniszter kijelentette, hogy ez nem az ő hatáskörébe tartozik. Elmondta ugyanakkor, hogy nem azért nem sikerült megállapodásra jutniuk, mert a tanácsban arra alkalmatlan emberek ülnek, hanem mint mondta: – A felek mindegyikének igaza van, és érthetők az érvei. De ebben a pillanatban nem tudunk még egy terhet a magánvállalkozókra ráróni. A kormány azon munkálkodik, hogy növelje a nyugdíjakat és a közszférában dolgozók fizetését. Ha megemeljük a minimális órabért, a már említett emelés tarthatatlanná válna. A szakszervezetek és a vállalkozók ezen az ülésen nem jutottak közös nevezőre, a kormány azonban kifejtette az álláspontját, amelyet idejekorán közölni fogunk – mondta Vulin.
