Kinek kedvez a földtörvény?

Aggodalmukat fejezték ki a parlamenti képviselők a mezőgazdasági földtörvénnyel kapcsolatban, miszerint az állami tulajdonban levő mezőgazdasági földterületek mintegy egyharmadát a befektetők 30 évre vehetik majd bérbe. Több képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat lehetőséget ad arra is, hogy külföldiek mezőgazdasági területek tulajdonosává váljanak. Ezt Snežana Bogosavljević Bošković mezőgazdasági miniszter cáfolta, mint mondta, a törvényjavaslat nem ad lehetőséget, hogy külföldiek mezőgazdasági területeket vásárolhassanak, a törvény erre csak a mezőgazdasági gazdaságoknak, valamint kis- és közepes termelőknek ad lehetőséget. Ám az alapvető célja a mezőgazdasági törvénynek, hogy befektetőket vonzzon Szerbiába.

A parlament tizedik rendes ülése hétfőn az ügyészek megválasztásával kezdődött. Kora este a parlament meg is szavazta minden község felső és alapfokú ügyészének kinevezését, illetve a képviselők megválasztották a szervezett bűnözéssel megbízott ügyészt, aki Mladen Nenadić čačaki ügyvéd lett, ám a háborús bűnökkel megbízott ügyészjelöltek egyike sem kapott elég szavazatot arra, hogy megválasszák. A szavazást követően a képviselők késő estig folytatták a munkát, amely során a napirenden szereplő törvényjavaslatok, illetve törvénymódosításokra benyújtott módosítási indítványokat vitatták meg. Így sor került például a tévé-előfizetésre, a gazdasági kamarákról szóló törvényre, de az adókról, a járulékokról, illetve a tudományos kutatásokról szóló törvénytervezetről is tanácskoztak.

A BÁCSKAI KÖZSÉGEK BÁCSKÁBAN MARADJANAK 

Régóta léteznek körzeti vagy regionális körzeti kamarák a köztársasági és a tartományi gazdasági kamara mellett. Az elmúlt években a gazdasági kamarákról szóló törvény úgy rendezte a regionális gazdasági kamarák kérdését, hogy felsorolásra került, mely önkormányzatokban bejegyzett cégek mely kamarákhoz tartoznak. Sajnos 2009-ig az adai, magyarkanizsai, zentai székhelyű cégek a nagykikindai, észak-bánáti körzeti vagy regionális gazdasági kamarához tartoztak. Ezt a helyzetet változtattuk meg 2009-ben, az ekkor elfogadott módosítási indítványunk értelmében, eltérve a körzethatároktól, az ebben a három Tisza menti községben működő cégek visszakerültek a szabadkai székhelyű regionális kamarához. Ez gyakorlati szempontból is fontos, hiszen a gazdasági kamarák szerepe a többi között, hogy segítséget nyújtsanak a tagjaiknak. És nyilván a bácskai, Tisza menti cégek semmilyen szállal nem kötődtek Észak-Bánáthoz, illetve Nagykikindához. A kormány által benyújtott új törvényjavaslat másként rendelkezik erről kérdésről, hiszen hosszú évek után nem úgy kerül felsorolásra, hogy mely községek mely gazdasági kamarához tartoznak, hanem automatikusan a közigazgatási körzetekről szóló kormányrendeletből indulnak ki. Sajnos a közigazgatási rendeletekről szóló kormányrendelet Adát, Magyarkanizsát és Zentát még mindig az észak-bánáti körzethez sorolja, és ha nem reagáltunk volna módosítási indítvánnyal, akkor a hat évvel ezelőtt kiharcolt eredmény törlődött volna – magyarázta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a napirenden szereplő gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. – A hétvége folyamán tárgyalásokat folytattunk a Szerbiai Gazdasági Kamara elnökével, Marko Čadežzsal és a gazdasági minisztérium képviselőjével is. Ezek a tárgyalások eredményeképpen elfogadásra kerül majd a mi módosítási indítványunk is, amely szerint a Szerbiai Gazdasági Kamara egy saját belső aktussal meghatározza, hogy mely körzeti gazdasági kamara mely önkormányzatokat öleli fel, ekkor eltérnek majd a körzeti besorolástól, és így a magyarkanizsai, zentai, adai cégek a szabadkai székhelyű gazdasági kamaránál maradnak majd. Folyamatos a küzdelem a körzethatárok módosításáért, hogy az, ami Bácskához tartozik, az oda tartozzon az élet minden területén. Sajnos ezt egy tollvonással nem lehet megváltoztatni, hiszen számos jogszabály alkalmazza a közigazgatási körzetek logikáját, az egyik ilyen volt a gazdasági kamarákról szóló törvény, és az egyszerűség kedvéért most is visszatértek volna erre. A módosítási indítvány eredményeképpen az egyedül elfogadható gazdasági és földrajzi logika érvényesül majd a gazdasági kamarák rendszerében – mondta.

TUDOMÁNYOS ETIKAI KÓDEX

Napirenden szerepel a többi között a tudományos kutatásokról szóló törvényjavaslat is, amely ugyan közvetlenül nem tér ki a nemzeti kisebbségekre, mégis jobb feltételei lesznek a kutatómunkának, tudtuk meg Vicsek Annamáriától, a VMSZ képviselőnőjétől.

– Erre a törvényjavaslatra elsősorban azért volt szükség, hogy a 2015-ben lejáró tudományos és technológiai fejlesztési stratégia után az új stratégiájához jó alapot adjon, illetve megalapozza a minőségi tudományos kutatómunkát, a tudományos eredmények alkalmazásának javítását, valamint a tudományos kutatással és technológiai fejlesztéssel foglalkozó szervek, bizottságok és más szervezetek munkáját hatékonyabbá, sikeresebbé tegye. Eddig öt évre szólt a stratégia, most pedig az új javaslat értelmében 5–10 évre szól majd. A törvény elfogadása után 90 napon belül el kell hogy készüljön az új stratégia is – elemezte az újdonságokat a törvényben Vicsek Annamária. – Az országos tudományügyi és technológia fejlesztési tanács tagjainak számát 17-ről 14-re csökkenti a hatékony működés céljából. A tanácstagok kinevezésekor a tanácstag-javaslattevők három-három tagot javasolhatnak, közülük a kormány választja ki azokat, akiket a legmegfelelőbbnek tart. Ezentúl bővítették ennek a tanácsnak a feladatköreit, hatásköreit, így a tudományos kutatási programok kiválasztásának és értékelésének, valamint a finanszírozásának a kapcsán a tanács előzetes véleményt ad. Ehhez a tanácshoz a kisebbségi nemzeti tanácsok nem adnak tagot – tudtuk meg a képviselőnőtől. Hozzátette, a tudományos kutatásokról szóló törvényjavaslat meghatározza a kiemelt jelentőségű kutatóközpontok státusmeghatározásának kritériumait, illetve azt is, hogy milyen feltételek mellett lehet valaki kutató, kutatógyakornok, munkatárs vagy vezető kutatómunkatárs. Újdonságnak számít a tudományügyi etikai bizottság létrehozása, amely után meghozzák majd a tudományos etikai illemtani kódexet, amely az etikai, erkölcsi értékeket tartja majd szem előtt.

A FÖLD TERMÉSZETI KINCS

Tegnap már reggel 9-kor folytatták a munkát a képviselők, és az egyik legnagyobb vitát a mezőgazdasági földtörvény váltotta ki. A képviselők egyrészt felhívták a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaság jelenti az ország egyik legfontosabb gazdasági ágazatát, másrészt pedig aggodalmukat fejezték ki, hogy a törvény számos lehetőséget ad a politikai túlkapásra, arra hogy első osztályú földterületek külföldiek vagy illetéktelen beruházók kezébe kerüljön. A mezőgazdasági földtörvényre a VMSZ frakciója is több módosítási indítványt is benyújtott.

– Az önkormányzati tulajdonban levő termőföldek 30 százalékát 30 évre befektetők vehetik bérbe. Erre mi módosítási indítványt nyújtottunk be, miszerint csak azokat a földterületeket lehessen ily módon bérbe adni, amelyeket az elmúlt években nem adtak ki bérbe. Vagyis az indítványukkal ily módon megpróbáljuk csökkenteni a bérbe adandó területmennyiséget, illetve az érdeklődők számát is, amennyiben van fogadókészség. Lényegében azt szeretnénk, ha a minisztérium és a kormány azokat a földterületeket kínálná fel a befektetőknek, amelyek évekre visszamenőleg nem kerültek bérbeadásra. Ne azokat az önkormányzatokat büntessük, amelyek bérbe adták az állami földterületek legnagyobb hányadát, hanem azokat az önkormányzatokat, amelyek területén nem adták bérbe az állami földterületeket. Kezdeményeztük azt is, hogy a felkínált földterületeket ne egy befektető vehesse bérbe 30 évre, hanem több szereplő is részt vehessen ebben a folyamatban, és így több kistermelő – akár összefogva – lehetőséget kapjon a bérbevételre – emelte ki lapunknak Fremond Árpád, a VMSZ parlamenti képviselője. A vagyon-visszaszármaztatást érintő földterületek kapcsán benyújtott módosítási indítványukkal folytatta: – A mezőgazdasági földtörvény meghatározza, hogy nem lehet olyan földterületet vásárolni, amely a vagyon-visszaszármaztatás tárgyát képezi. Mi azt szeretnénk, hogy a bérbevételnél ez szintén magától értetődő legyen. És a vagyon-visszaszármaztatási folyamatban, amennyiben visszakapják a tulajdonosok a földterületeket, a bérleti díj is őket illesse meg – mondta.

Fremond rámutatott, indítványozták, hogy a törvény korlátozza az állattenyésztők azon földmennyiségét, amelyet előbérleti jog alapján megkaphatnak.

– Sok esetben a jószágtenyésztők a növénytermesztőket teljesen kiszorították a bérlési lehetőségből. Fontos az állattenyésztés, de a növénytermelés is – hangsúlyozta a képviselő. A törvény pozitívumaként emelte ki, hogy: – A jövőben a nagy cégek esetében a saját tulajdonú, megművelhető területtel rendelkező parcellákat is be fogják számítani, amikor a jószágállomány alapján előbérleti jog szerint bérbe vehetik. Eddig a saját tulajdonban levő földterületeket nem vették figyelembe – mondta.

A képviselő kiemelte, indítványt nyújtottak be arra is, hogy az, aki állami tulajdonba levő földterületet szeretne vásárolni, legalább 5 éven keresztül az adott önkormányzat területén kell élnie.

– A stabilizációs és társulási megállapodás alapján 2017. szeptember 1-től külföldi, azaz európai uniós állampolgárok ugyanolyan feltételek mellett vehetnek termőföldet, mint a szerbiai állampolgárok. Abban az esetben, ha a módosítási indítványunkat elfogadja a kormány, ahhoz, hogy valaki termőföldhöz jusson, legalább 5 évet itt kell élnie, és bejegyzett mezőgazdasági termelőnek kell lennie – hívta fel a figyelmet.

Módosítási indítványt nyújtottak be a határ mentén található, állami tulajdonba levő földterületek megvásárlásának lehetősége kapcsán is.

– A törvény ezt most nem teszi lehetővé, vagyis Zombor, Bajmok, Szabadka, Horgos, Magyarkanizsa, Csóka, Törökkanizsa mezőgazdasági termelői vásároljanak termőföldet. Kezdeményeztük, hogy a meghatározott kilométersávokat módosítsák, de ha ez nem lehetséges, akkor a kormány külön rendelkezéssel tegye lehetővé a vásárlást. Az állami termőföld lefizetése kapcsán bár 5 éves határidőt szabott meg a törvény, mi legalább 10 éves lefizetési határidőt kezdeményeztünk – tudtuk meg Fremond Árpádtól. Mint mondta, a kistermelőknek kedvez az állami földterületek megvásárlásáról szóló rendelkezés, mivel azok a termelők vehetnek állami tulajdonban levő termőföldet, akik legfeljebb 30 hektár saját termőfölddel rendelkeznek és legtöbb 20 hektár területet vásárolhatnak meg.

– A kormány és a minisztérium is nyitott a módosítási indítványukkal kapcsolatban – mutatott rá.

A napirenden szereplő törvényjavaslatok és törvénymódosítások kapcsán egyesített vita után a képviselők megkezdik azok részletes vitáját is, erre az előrejelzések szerint a hét végén vagy a jövő hét elején kerül majd sor. Ezt követi majd a szavazás.