2015-re vonatkozóan a bruttó hazai termék 0,8 százalékos emelkedésérése lehet számítani a tavalyi évhez képest, ami a fogyasztási árak stabilitásának köszönhető, emelte ki Miladin Kovačević, a Köztársasági Statisztikai Hivatal igazgatója az ország elmúlt évi gazdasági mozgásait analizálva. Mint rámutatott, az össz ipari termelés 8,2 százalékos emelkedést mutatott, ami elsősorban az építőiparnak köszönhető, hiszen a szárazság miatt az idén a múlt évhez képest a mezőgazdasági termelésben értékcsökkenés érzékelhető.
A mögöttünk álló év nem kedvezett a mezőgazdaságnak (Ótos András felvétele)
Miladin Kovačević elemezve az elmúlt év 11 hónapját, elmondta, a legnagyobb termelési emelkedés az építőiparban figyelhető meg, ahol a termelés mintegy 20,5 százalékkal nőtt.
– Elsősorban a közlekedési folyosókon történő építkezések, az autópálya szakaszainak folytatása, a vasút felújítása, vagyis elsősorban a közlekedési infrastruktúrába fektetett beruházásoknak köszönhető az emelkedés, de a 2015-ös évben más építkezési területeken is folyt a munka, több beruházásra került sor az idén, mint tavaly, amikor az állam elsősorban az árvíz okozta gondok elhárításával volt elfoglalva – mutatott rá a hivatal igazgatója. Hozzátette, amíg egyes szektorokban emelkedés észlelhető, a mögöttünk álló év nem kedvezett a mezőgazdaságnak, ott 8 százalékos csökkenést jegyeztek a tavalyi évhez képest, ami elsősorban a szárazsággal magyarázható.
Kiemelte, csökkent a reális átlagfizetés is a múlt évhez képest, ami Kovačević szavai szerint annak köszönhető, hogy a fiskális konszolidáció miatt csökkentek a bérek a közszférában. A bérek csökkenése ellenére nőtt a kiskereskedelmi fogyasztás, ami viszont az utóbbi években figyelemmel kísérhető, stabilabb árakkal magyarázható.
Az év harmadik negyedében 16,7 százalékos volt a munkanélküliség.
Kovačević elmondta, nőtt a kivitel, de így is mintegy 53,1 százalékban elsősorban nyersanyagot szállítunk külföldre, ami megítélése szerint nem túl jó mutató. Az viszont, hogy a beszállításnál is elsősorban, mintegy 58 százalékban nyersanyagot szállítunk be, az ipari termelés életképességére utal. A legtöbb árut Olaszországba (1810,5 millió euró értékben), Németországba (1394,2 millió euró), Bosznia-Hercegovinába (968,7 millió euró), Romániába (629,7 millió euró), valamint Oroszországba (591,8 millió euró értékben) szállítunk ki, és elsősorban Németországból (1852,4 millió euró értékű árut), Olaszországból (1581,3 millió euró), Oroszországból (1463,3 millió euró), Kínából (1250,9 millió euró) és Magyarországból (719 millió euró értékű árut) szállítunk be. Vagyis Szerbia számára az árucsere szempontjából a legfőbb partner mindenekelőtt az Európai Unió, hiszen a kiszállított áru 66 százaléka az EU országaiba kerül, 62,6 százalékban pedig onnan származik. Régiókra bontva a legtöbb árut a belgrádi régió (43,5 százalékot) szállította be, majd 28,1 százalékban Vajdaságba került a beszállított áru. Ám ami a külföldre szállított árut illeti, annak legnagyobb hányada Vajdaságból származik.
A kisvállalatoknál is fejlődés figyelhető meg, elsősorban a feldolgozóiparban, ugyanis a kisvállalatok, amelyek legfeljebb 50 főt alkalmaznak, a rendszerben tartózkodó vállalatok adatai alapján novemberben 16,2 százalékkal növelték a termelést, amíg a nagyobb feldolgozóipari cégek 11,2 százalékkal.
– A statisztikai adatok alapján, az idegenforgalom folyamatos emelkedést mutat. A 2015-ös év első tizenegy hónapjában, ami az elszállásolást és az étkeztetést illeti, 1,4 százalékos emelkedés figyelhető meg a 2014-es évhez képest, míg a szállodákban és más szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 8,8 százalékkal nőtt – hangsúlyozta ki az igazgató.
