Csaknem egy hónapos amerikai tanulmányutat szervezett szerbiai pályázók számára a Community Connections program keretében az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) meghívására és finanszírozásában a szerbiai és washingtoni World Learning (az USAID nemzetközi szakemberképzéssel foglalkozó irodája) a belgrádi amerikai nagykövetség támogatásával.
A program egyetlen vajdasági magyar részvevője a horgosi Mojzes Petar volt, aki a tanulmányút végére három pályázat cselekvési tervét dolgozta ki.
– Azért mentünk Amerikába, hogy tanuljunk. Már megérkezésünk napján megkaptuk az utasításokat az üzleti tervek kidolgozásához, kézhez kaptuk a hatályos törvényeket és mintegy szamárvezetőül, útmutatóul az üzleti terv modelljét. Én három pályázatot dolgoztam ki. Az első témája a Mezőgazdasági szövetkezetek Szerbiában. Amerikában a mezőgazdaságnak ipari jellege van, nem pedig szociális, mint nálunk. Ezért van szükség új, gazdasági szerveződésekre, együttműködve az oktatási és tudományos intézetekkel. Június 30-ig kell megnevezni azokat az intézményeket, amelyek részt vehetnek a projektumban. Augusztus végéig pedig az amerikai minta alapján összehasonlítani az ottani szerveződési formát a miénkkel, és megtenni a minisztériumok felé a javaslatot a korszerű hálózatépítésre – közölte a tanulmányút horgosi részvevője.
A másik témaköre Szerbia gyémántja címmel egy regionális gazdaság- és környezetvédelmi terv kidolgozása volt. Eszerint – amennyiben valóban sikerül idehozni a közép-kelet-európai úttörőprogramot – Szerbia modern környezetvédő ország lehet, és modellként szerepelhet. A mezőgazdaság állandó fenntartható fejlődését is szolgáló projektum az alternatív energiaforrások kitermelése és hasznosítása céljából egészség- és környezettudatos beruházásokat tervez. Amerikai szakértők vállalnák a kutatást, felméréseket, és 12 hónap alatt elkészülhet a tanulmány, megszerveződhetnek a munkacsoportok. Hat-hét szerbiai minisztérium bevonásával. Egytől három év alatt be kellene indulnia az üzemeltetetésnek. Az úgynevezett zöld technológia alkalmazása 500 ezer dolláros befektetést igényelne a biomassza előállítására.
– A fogyasztó már megvan: maga a termelő. Ugyanakkor sok, parlagon hagyott földterületet lehet hasznosítani, például a hatalmas bánáti földterületeket. Mégpedig kevés műtrágya és vegyszer alkalmazásával. Amerikában meglepődtek azon, mennyi műtrágyát használunk itthon – mondta Mojzes Petar.
Harmadik pályázata egy mikroprojektum volt a szövetkezeti fejlesztés témakörében, marketing kiépítése és hatékony weboldal készítése a szövetkezet számára. Az 55-60 százalékos önerőre 40-45 százalék az amerikai vissza nem térítendő támogatás.
– Voltaképpen ez az amerikai ajándék. Nagymértékű a segítő szándék, az amerikai szerb–magyar közösségek szerint azonban mi nem értékeljük kellőképpen ezt a szándékot. Az amerikai piac nyitott, mi azonban sehol sem vagyunk rajta. A washingtoni reptéren 2 dollárba kerül egy alma. Keresettek a szárítmányok, a fűszerek. Amerikában a forgalmazott árunak csak 3 százaléka amerikai, de amerikai beruházók termeltetnek külföldön a saját piacukra. Érdekük, hogy olcsó áruval lássák el a piacot, ezért szeretnének segíteni abban is, hogy olcsóbb legyen a szerbiai termelés – magyarázta Mojzes Petar.
Szerinte az amerikai program elsődleges célja az volt, hogy kiderüljön, mit lehet az ottani gyakorlatból átültetni a szerbiaiba. A munka korántsem fejeződött be azzal, hogy a szerbiai csoport hazatért Amerikából, sőt, a munka dandárja még hátravan, ehhez azonban a vendéglátók teljes szakmai segítséget kínáltak.
