Szerdán Zenta volt az újabb állomása annak a találkozónak, amelyen Juhász Bálint tartományi gazdasági titkárhelyettes a vállalkozásokat serkentő, gazdaságélénkítő tartományi programot ismertette a vállalkozókkal. Bár az ország igencsak siralmas gazdasági helyzetét is áttekintette – erről elegendő annyit elmondani, hogy Szerbia az egyetlen európai ország, amely az 1989-es termelési szintet sem érte el –, ezúttal inkább a fejlesztési elképzelésekből emelünk ki csupán néhányat, merthogy a stratégiai irányvonal tizenegy tételből áll össze.
Gyakran úgy gondoljuk, hogy a megújuló energiaforrások csupán egy elhanyagolható részét jelentik a gazdaságnak, pedig hatalmas lehetőségek rejlenek bennük a foglalkoztatás terén is. Az Európai Unió például az utóbbi öt évben 105 milliárd eurót fektetett a szél-, a nap-, a bioenergia felhasználásába, a geotermikus és egyéb hasonló energiaforrások kiaknázásába. 2030-ig mintegy 20 millió új „zöld” munkahely megnyitását tervezik – említette meg Juhász Bálint. Ezt az utat Vajdaságnak is követnie kell, hiszen jelentéktelen mértékben aknázzuk ki ezt a természet adta lehetőséget.
Az áruértékesítéshez köthető a gazdasági szereplők egyesítésének (pl. klaszterek létrehozásának) igénye, mert külön-külön alig van esélyük a külföldi piacon a jelentéktelen árumennyiség miatt; ugyanakkor nélkülözhetetlenek a minőségi tanúsítványok, mert a jelenlegi tapasztalatok szerint a kivitelben a problémák 40 százaléka a minőséghez kapcsolódik, abból ered, hogy a szabványok nincsenek összehangolva a külföldi követelményekkel.
Legfőképp a külfölddel való üzleti kapcsolatokat gátolja az a megdöbbentő tény is, hogy nálunk nincs elektronikus fizetési rendszer, így érthető, hogy a teljes elektronikus kommunikáció szintén komoly fejlesztést igényel.
Elsősorban a szemléletváltás miatt érdemes kitérni a programnak arra a részére, amely a szürkegazdaság „kifehérítését” tartalmazza. E szerint a szemlélet szerint ugyanis nem nagy büntetésekkel kellene rákényszeríteni a vállalkozót a törvények betartására, hiszen a kirótt büntetés akár a vállalkozás felszámolásához vezethet, hanem az a cél, hogy pl. a járulékok utólagos megfizettetésével rávegyék a vállalkozót a törvényes gazdálkodásra.
Hasonló a viszonyulás a rosszul magánosított vállalatokhoz is: ne az legyen a végkifejlet, hogy fölszámolják a céget, hanem a veszteség okainak elhárítása, ami lehetővé teszi a további működését.
Az egyik felszólaló a folyamatos képzés fontosságára hívta föl a figyelmet, mégpedig a nem formális képzés serkentésére, hiszen egy oktatási reformmal hosszú évek telnek el, miközben egy-egy tanfolyam, átképzés stb. magánszervezésben szinte azonnal idomulni tud az elvárásokhoz.
