A nicaraguai parlament a napokban elfogadta azt az ajánlatot, amelyet egy hongkongi székhelyű kínai cég tett egy óceánközi csatorna megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére: vízi út megépítésére és 50 évre szóló koncessziós üzemeltetésére.
Az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő nicaraguai csatorna ötlete nem új keletű, már felmerült száz évvel ezelőtt, a pénzügyi visszaélések miatt fogalommá vált Panama-csatorna megépítése előtt is. A 130 ezer négyzetkilométeres, hatmilliós országban fekszik Latin-Amerika legnagyobb tava, a Nicaragua-tó, amely nyolcezer négyzetkilométeres felülete révén megkönnyítené a csatorna építését.
A Karib-tengert a Csendes-óceánnal összekötő, Nicaragua közepén keresztülhaladó csatornára vonatkozó ajánlatot a parlament gyors eljárásban hagyta jóvá, és tagjainak nagy többsége támogatta. A tervre ugyanakkor kétkedően tekint sok hajózási szakember, a környezetvédők körében azonban aggodalmat vált ki.
A gyanakvás egyik oka, hogy a Hong Kong Nicaragua Canal Development Investment (HKND) csoportnak eddig feltehetőleg csak a távközlésben van kivitelezési tapasztalata.
A megvalósítás összköltségét egyes becslők 40 milliárd dollárra teszik, az összeg fedezésére viszont nemzetközi befektetőket kellene bevonni. Az összeg Nicaragua éves GDP-jének másfélszeresét teszi ki.
A parlamentben a Daniel Ortega elnök vezette baloldali Sandinista Front rendelkezik többséggel.
Ortega hívei azt állítják, hogy a Panama-csatornának konkurenciát támasztó vízi út megépítésével a térség legszegényebb államának évszázados álma valósulna meg. Több tízezer állást teremtenének és gazdasági növekedést indítanának el, és ez csökkentené a lemaradást Panamához képest.
Környezetvédők szerint ugyanakkor a megépült csatorna felmérhetetlen károkat okozna a Nicaragua-tónak és élővilágának, az édesvíz beszennyezésével pedig elveszne az ország egyik fő víznyerőhelye. Hajózási szakértők szerint ráadásul nem lenne elegendő hajó, mely kihasználná az útvonalat. Emellett pedig a globális gazdasági lassulás következtében kevesebb konténerszállító hajó használja a hajózási útvonalakat, illetve a felmelegedéssel megnyíló útvonalak is alternatívákat kínálnak a teherszállító hajók számára.
Egyesek szerint a gazdasági szempontok nem játszanak szerepet, Kína pusztán globális hegemóniáját igyekszik ezáltal is növelni. Latin-Amerikában mellesleg nem ez az első hatalmas kínai bevásárlás: márciusban Ecuador 8,1 millió hektárnyi amazóniai őserdejéből 3 millió hektárt eladott kínai olajvállalatoknak.
A tervezetnek azonban kifejezett ellenzői is vannak, például egyes civil szervezetek, „Nicaragua nem eladó” üzenettel. A dél-amerikai országok elemzői közleményeikben lakonikusan kijelentették, hogy általában akkor történnek ilyen jellegű támadások, amikor az Egyesült Államok nem üti bele az orrát az ilyen jellegű munkálatokba.
Az ország elnöke egyébként ismertette tervét Barack Obamával, az Egyesült Államok elnökével, majd felkínálta az amerikai cégeknek, hogy vegyenek részt az építkezésben, ám Washington elutasította a javaslatokat, és közleményt adott ki, amely szerint a csatorna kiépítéséről meghozott döntés valójában nincs összhangban az alkotmánnyal, tehát érvénytelen.
Ez magyarázható azzal is, hogy az USA nem szeretné elveszíteni abszolút dominanciáját a már 100 éve működő és leterhelt Panama-csatornával, amelyre már régóta ráfér befogadóképességének növelése. Geopolitikai szemszögből Kína számára hatalmas győzelemnek számít, hogy az Egyesült Államokat „hazai terepen verte meg”, vagyis kitúrta felségterületéről, hiszen az egész program tulajdonképpen a kínaiak nevét fémjelzi, ugyanis ők biztosítják a pénzt, a munkálatok kivitelezését és a szakembereket.
A csatorna kiépítése elsősorban Kína piaci helyzetének megerősödését fogja maga után vonni. Emellett, egyes szakemberek szerint, ez a világ második gazdasági ereje részéről inkább egy nagyobb terv része, amellyel első számú világhatalommá szeretne válni, egy abszolút hatalommá, amely nem elégszik meg a gazdasági hegemóniával. A csatorna létrehozásával ugyanis Kínának nem kell majd akadályokba ütköznie egy lehetséges katonai összetűzés esetén.
Egyébként az új csatorna háromszor lenne hosszabb a nyolcvankilométeres panamainál,
azzal, hogy a 80 kilométernyi hajóút a tavon keresztül húzódna, és a kínai cégnek még 190 kilométeres hajózható utat kell kiépítenie. A projektum 2024-re készül el, és 40 milliárd dollárba fog kerülni.
