LENDÜLET HIÁNYÁBAN
Dušan Antonić, a bank igazgatója még december közepén is megkísérelt javítani a bank tőzsdei szereplésén: akkor, immár sokadik alkalommal, az Agrobank egy részvénycsomagjának felvásárlása mellett döntött. Míg 2010 márciusában Antonićnak összesen 1274 részvénye volt, addig tavaly december végére összesen 2123 részvényt szerzett. Ekkorra a bank részvényeinek az értéke jelentős mértékben csökkent, olykor 3000 dinár alá is visszaesett. Annak a ténynek, hogy a bank első embere felvásárolta – leegyszerűsítve mondhatjuk így is – saját bankjának a részvényeit, serkentőleg kellett volna hatnia a potenciális befektetőkre, újabb lendületet kellett volna adnia a pénzintézetnek, de a fejlemények más irányt vettek.
Antonić, egyébként, a mögöttünk álló évtizedben mindvégig a bank vezérigazgatójaként, illetve az igazgatóbizottság elnökeként tevékenykedett. Ebben az időszakban sikerült teljesen konszolidálnia a pénzintézetet, melynek tőkéjét ötvenmillió euróval tudta emelni a kezdeti állapotokhoz viszonyítva. A bank részvényei 2006-ban érték el a történelmi csúcsot, amikor is
26 000 dinárba kerültek – 14 000-rel többe, mint a kereskedés néhány hónappal korábbi beindításakor.
ROMLÓ TŐZSDEI ADATOK
Az év végi kényszerigazgatás bevezetésére a leggyorsabban éppen a börze reagált. A bank részvényei, persze, már egyébként is messzemenően kevesebbet értek a 2006-os rekordárnál, a kényszerigazgatás bevezetésének napján 3405 dinárért kelt el több mint 10 000 részvény. A nemzeti bank intézkedésének hírére a részvényárak azonnal esésnek indultak, s a nap végére 2999 dináron állapodtak meg. Ez még mindig valamelyest jobb eredménynek tekinthető a történelmi negatív rekordnál: a bank részvényei 2009 márciusában mindössze 2400 dinárt értek. A tegnapi tőzsdezáráskor az Agrobank értékpapírjait 2893 dináron jegyezték a Belgrádi Értéktőzsdén – nem mutatkozott irántuk kereslet.
MI A MEGOLDÁS?
A nehéz helyzetbe került mezőgazdasági bank számára három lehetséges kiutat vázoltak fel a szakemberek. Az első kettő a bank feltőkésítésén alapul: az egyik elképzelés szerint a tőkésítést az állam, valamely jogi vagy természetes személy végezné el, a másik út pedig az Agrobank fejlesztési bankká történő átalakítása lenne. A harmadik kiutat a hozzáértők szerint a bank közvetlen eladása jelentené, ennek megvalósulásában azonban kevesen hisznek. Azt az eshetőséget, hogy a bank a szerb diaszpóra pénzintézetévé váljon valamennyien visszautasítják. A bank most már egykorinak nevezhető vezetésének volt ez az egyik utolsó javaslata tavaly a kényszerigazgatás bevezetése előtt.
Az SZNB, rögtön az Agrobankkal szembeni lépését követően, igyekezett megnyugtatni az ügyfeleket: a kényszerigazgatás nem lesz negatív hatással a kliensek helyzetére. Mint azt a központi bank illetékesei elmondták, a bank továbbra is a megszokott módon fogja majd szolgáltatásait nyújtani, a kényszerigazgatás nem jelenti a szolgáltatások megszűnését.
A központi bank általi irányítás legfeljebb fél évig tarthat, s ha azt a helyzet felmérését követően indokoltnak tartják, további három hónap erejéig meg is lehet majd hosszabbítani.
