Ha már most Szerbia az EU tagja lenne, a gazdasági növekedés évente 0,6 százalékkal lenne nagyobb, az uniós támogatások pedig az első hét évben összesen 10 milliárd eurót tennének ki – hangzott el többek között azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet tegnap tartottak az Újvidéki Vásár Master Központjában.
Az összejövetel apropóját egy újonnan elkészült tanulmány adta, amely részletesen elemzi az ország makroökonómiai átalakulását, továbbá azt, hogy milyen hatásai lesznek a gazdaság átalakulásának, és ezekből mekkora haszonra lehet számítani hosszabb távon. A tanulmány a gazdasági szektornak és a polgároknak is hasznára válik, mert segít abban, hogy jobban megismerjék az európai integrációk részleteit, és ennek köszönhetően jobban alkalmazkodjanak az újonnan kialakult gazdasági és társadalmi helyzethez.
Mihajlo Crnobrnja, a Belgrádi Egyetem közgazdasági és pénzügyi fakultásának dékánja, aki a tanulmány elkészítésében is részt vett, elmondta, hogy az Európai Uniónak nincs alternatívája.
– Meg lehet próbálni az Európai Unió nélkül is, de az uniós tagság többszörös haszonnal jár. A Szerbia európai uniós integrációjának hatásai című tanulmány egyértelműen bebizonyította, hogy gazdasági szempontból nézve az uniós tagság a szerbiai lakosok érdekében áll. Például a gazdasági növekedés évente 0,6 százalékkal lenne nagyobb a tagság esetében, a társadalmi termék fejenként 6000 eurót tenne ki 2016-ban, az Unión kívül pedig 5500 euró lenne – mondta el Crnobrnja.
Az európai uniós integrációk folyamatában nagy problémát észleltek a befektetések terén, mert nagy összegeket kell fordítani például az energetikai szektor korszerűsítésére. Ezenkívül problémák vannak a törvényalkotás terén is, mert az Európai Unióban be kell tartani az uniós törvényeket, tehát jogharmonizációra van szükség.
A tanulmány rámutat arra, hogy uniós tagság esetén a szerb gazdák sokkal több árut tudnának eladni az uniós piacon, mint eddig. A gazdaság felélénkülése az európai uniós tagság hatására Szerbiában körülbelül 250 000 új munkahelyet eredményezhetne, az elnyert politikai stabilitás pedig folyamatosan vonzhatná a külföldi tőkét – olvasható a tanulmányban. Ezek persze csak feltételezések, mert Szerbiában nagy gondok vannak az európai integrációk terén. Crnobrnja szerint Szerbiában a legnagyobb problémát a balkáni mentalitás jelenti.
– A balkáni mentalitás nincs összhangban az európaival. Ezt legjobban azon országok példája mutatja, amelyek a szomszédaink, de már egy ideje az Európai Unióban vannak. Romániára és Bulgáriára gondolok, nagy problémáik vannak az unión belül, a számukra jóváhagyott pénzügyi eszközöket pedig befagyasztották, mert nem tartották be a szabályokat – magyarázta Crnobrnja.
Arra a kérdésre, hogy mikor küzdheti le Szerbia ezeket az akadályokat az európai uniós integrációk során, Crnobrnja a következőket válaszolta:
–Egy híres tranzíciós elemző azt mondta, hogy egy politikai rendszer megváltoztatásához két hónapra van szükség, az intézmények átalakítására két évre, a gazdaság átalakítása körülbelül 10 évet vesz igénybe, arra pedig, hogy egy társadalom mentalitása megváltozzon, két generáció váltására van szükség.
A kerekasztal-beszélgetést az Újvidéki Egyetem Közgazdasági Kara, a Szerbiai Gazdasági Kamara és a szerb kormány közösen szervezték meg.
