Dánia az az ország, ahol a lehető leghatékonyabban fel tudják használni a kínálkozó energiát, és ahol mindenekelőtt az innovációknak köszönhetően könyvelhetnek el hatalmas sikereket – jelentette ki Boris Tadić szerbiai államfő a Grundfos gyár alapkőletétele kapcsán megtartott ünnepségen.
– Szerbiának feltétlenül alkalmaznia kell a dán tapasztalatokat, muszáj a hazai gazdaságba is befecskendezni az innovativitás tényezőjét. Sőt, ez nem csupán a gazdaságra, a politikára is vonatkozik, hiszen nap mint nap eddig nem látott problémákkal találjuk szembe magunkat. Új, nem mindennapi módon kell rendeznünk a gondokat, igazodnunk kell a gazdasági válsághoz és a megváltozott körülményekhez – fogalmazott beszédében az államfő.
Tadić gratulált az inđijai községi vezetésnek az elért eredményhez, s mint mondta, ez a közigazgatás remek példája annak, hogyan kell válaszolni a kihívásokra. Az elnök szerint hazánkban egyik legnagyobb gond, hogy a közigazgatások, adminisztrációk mindenütt erőteljes választ adnak arra a kérdésre, hogy miért nem lehet valamit elérni. Hozzátette: Inđija példa arra, miként kell inkább azzal foglalkozni, hogyan lehet elérni valamit a nehézségek ellenére is.
– A krízis újabb hulláma előtt állunk. Nem mesébe illő megoldásokat ígérünk, hanem olyan intézkedéseket, melyekkel legalább a meglévő foglalkoztatottak elbocsátását meg tudjuk előzni. Valamennyien ismerik a szendrői (smederevói) acélgyár sorsát. Ebben az esetben is intézkednünk kellett, annak ellenére, hogy nem tehetünk a felmerült gondokról – húzta alá Tadić.
Reményét fejezte ki, hogy a kilencvenes évek által meghatározott dán–szerb kapcsolatok terén is jelentős előrelépések következhetnek be a közeljövőben.
ÉRDEKLŐDNEK AZ ACÉLGYÁR IRÁNT
Nebojša Ćirić gazdasági tárcavezető örömmel vette tudomásul, hogy a „már több éve tartó történet” végül sikeresen fejeződött be, s a dán befektetőkkel folytatott tárgyalások a gyár építésének megkezdéséhez vezettek. Mint mondta, a kormány azt szorgalmazza, hogy hazánkba csalogassa azokat a vállalatokat, amelyek befektetnének a régióba, az itt lévőket pedig Szerbiában tartsa. Lényegesnek tartja, hogy a Grundfos szerbiai termékeit elsősorban külföldön értékesítik majd. Újságírók kérdésére a szendrői acélgyárral kapcsolatban elmondta, hogy vannak érdeklődők a nagyvállalat iránt, többek között olasz befektetőkkel is tárgyaltak a napokban, ám az üzem magánosításának idejét illetően nem kívánt találgatásba bocsátkozni. Mint mondta, a kormány adósságok nélkül vette át a gyárat, kizárólag a termelésből eredő veszteségekkel kell számolnia, ezeket azonban az alapanyagok olcsóbb beszerzése és egyéb takarékossági intézkedések által próbálja majd lefaragni a kormány.
„INVESZTÍCIÓS BUMM”
Az elmúlt tíz évben 6,7 milliárd euró értékben érkeztek befektetések Vajdaságba, ahol ezt megelőzően nem történtek külföldi beruházások – közölte Bojan Pajtić, a vajdasági kormány elnöke. A beruházásoknak köszönhetően mintegy 63 ezren jutottak új munkahelyhez – tette hozzá. A legnagyobb „invesztíciós bumm” éppen a Szerémségben következett be – mondta, mely korábban fekete foltnak számított a befektetések térképén. Goran Ješić, Inđija polgármestere köszönetet mondott a SIEPA és a VIP befektetésserkentő alapoknak az elért eredményekért.
A Grundfos beruházása azt jelenti, hogy Szerbia attraktív helynek számít, s igazolja, hogy az európai integrációk útján halad – állapította meg Mette Kjuel Nielsen, Dánia szerbiai nagykövete. Reményét fejezte ki, hogy az EU márciusban pozitív döntést hoz a tagjelöltségi kérelemmel kapcsolatban.
A Grundfos egyébként tavaly július óta üzletel Szerbiában egy újpazovai bérelt hangárban, s Jim Toft Nielsennek, a cég szerbiai vezérigazgatójának a beszámolója szerint hazánkban eddig 4500 vízpumpát állítottak össze, s nagy részüket az orosz piacon értékesítették.
