A tanácskozást Ratko Filipović, a Vajdasági Kereskedelmi Kamara elnöke nyitotta meg. Elmondta, hogy mindannyian érezzük a gazdasági világválság következményeit, és noha az üzleti szférában a törekvések eredményei nem mindig kielégítőek, de ha a kezünkbe vesszük a dolgok irányítását, akkor együtt felül tudunk kerekedni a nehézségeken.
Jójárt Miklós, az MSZKIK ügyvezető alelnöke ismertette, hogy a kamara három évvel ezelőtt alakult meg, és azóta mindig eljönnek ide, Közép-Európa legnagyobb gazdasági vásárára. – Célunk, hogy azokkal, akik Szerbiában szándékoznak üzletet kötni, megismertessük az itteni feltételeket, és így elősegítsük a mindenki számára sikeres együttműködést – mondta Jójárt, aki szerint a magyarországi és a szerbiai mezőgazdasági termelők hasonló problémákkal küzdenek, hiszen mindkét országban a tőkehiány a gazdák egyik legfőbb gondja, s úgyszólván még az időjárási körülményeken is „osztozniuk kell”, így ha Magyarországon jó a termés, akkor valószínűleg Vajdaságban is. Jójárt szerint ezeknek a tényeknek együttműködésre kell ösztönözniük a két országot nemcsak a mezőgazdasági nyersanyagtermelés terén, hanem a feldolgozóiparban is.
Körmöci Károly, a magyarországi élelmiszerek és hungarikumok forgalmazására szakosodott magyarkanizsai Tisacoop igazgatóhelyettese cégük üzleti tevékenységét mutatta be. Az elmúlt hat évben a magyar mezőgazdaságnak köszönhetően a forgalmat megháromszorozták. A magyar termékek megítélése Szerbiában nagyon pozitív – mondta az igazgatóhelyettes. A cég több mint 400 magyar terméket forgalmaz, és turisztikai irodákkal karöltve próbálják népszerűsíteni a magyarországi idegenforgalmi látványosságokat. Vajdasági magyarként Körmöci elhivatottságának tekinti, hogy magyar értékeket mutathat be Szerbiában.
Karagits Duskó, Magyarország belgrádi nagykövetségének külgazdasági szakdiplomatája előadásában a kis- és középvállalkozások számára kínálkozó szerbiai üzleti lehetőségekről beszélt. Karagits elmondta, hogy Szerbiában a 2000. évet tekinthetjük a rendszerváltás évének, azóta a gazdaság többé-kevésbé töretlenül fejlődik. Viszont 2009-ben a válság hatása ide is elért, és a gazdasági növekedés üteme megtört. A hazai össztermék (GDP) növekedése 2010-ben csak egy százalékos volt, és 2011-ben csupán 1,9 százalékot ért el az ország. Az szerbiai GDP a magyarországinak csaknem a fele. A munkanélküliség továbbra is komoly gondot jelent, 2010-ben 19,2 százalékos volt, 2011-ben azonban már elérte a 23,7 százalékot.
Szerbia rengeteg befektetésösztönző támogatást nyújt, és ez kedvező a külföldi beruházók szempontjából. Az ország vonatkozásában fontos, hogy kiterjedt szabad-kereskedelmi megállapodásokkal rendelkezik, kb. egymilliárd embert felölelő piacot jelentenek ezek a többek között Oroszországgal, az Európai Unióval és Törökországgal megkötött egyezmények, mivel az említett országokba gyakorlatilag vámmentesen exportálhatnak. Kitűnő földrajzi elhelyezkedése, stabil politikai környezete, kedvező adórendszere, jól képzett munkaereje, ezenkívül az olcsó és gyors cégalapítási lehetőség vonzóvá teszi Szerbiát a befektetni szándékozó külhoniak számára – összegezte a szakdiplomata előadása végén.
Skapinyecz Péter, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal főosztályvezetője elmondta, hogy hivatala kereskedelmi fejlesztéssel és befektetésekkel foglalkozik, legyen szó exportról vagy importról. Kárpát Régió Üzleti Hálózat néven új projektumot készítenek, melynek célja, hogy a kis- és középvállalkozások számára megkönnyítsék a szerteágazó üzleti tevékenységeket a Kárpát-medence térségében. A hálózat kiépítés folyamatban van, a tervek szerint június 7-én Szabadkán, július elején pedig Újvidéken nyitnak irodát.
