Felemás eredménnyel zárták az óévet az autógyártók és az autókereskedők. Néhol jól teljesítettek, másutt rosszabbul.
A világ egyik meghatározó autógyártó nagyhatalmának számító Japán rendkívül rossz évet zárt. Az értékesítés területén mindenképpen. A szigetországban ugyanis tavaly adták el a legkevesebb új autót az utóbbi 45 évben. A csökkenés 5,6 százalékos volt az előző évhez képest. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy tavaly 4,201 millió új autót adtak el a távol-keleti szigetországban. A jelentős visszaesés okai között emlegetik a koronavírus-járvány elleni óvintézkedések során tapasztalt fennakadásokat az ellátási láncokban és a félvezetőhiányt.
Az illetékes japán szakmai szervezet arra is fölhívta a figyelmet, hogy 2022-ben a belföldi autóeladások már a negyedik egymást követő évben csökkentek.
Öröm az ürömben, hogy a Toyota tavaly novemberben csaknem 833 104 járművet gyártott, vagyis 1,5 százalékkal többet az egy évvel korábbi mennyiségnél. Ráadásul korábban még soha annyi új jármű nem hagyta el a cég gyártósorait, mint novemberben. A példátlan rekord elsősorban a Toyota külföldi vállalatainál felpörgött termelésnek köszönhető. Azokból az üzemekből 3,8 százalékkal több autó került ki (összesen 566 930 darab), mint 2022 novemberében, ám a Japánban működő termelőegységekben közben a gyártás 3,3 százalékkal visszaesett, s az ott készült járművek száma alig haladta meg a 266 ezret.
A cég novemberi járműeladásai is nőttek globálisan. Az óév utolsó előtti hónapjában 796 484 autót értékesített világszerte, majdnem három százalékkal többet, mint 2021-ben. Japánban azonban ennek a fordítottja történt: a Toyota autók eladása novemberben (éves összehasonlításban) 5,5 százalékkal, 109 985 ezerre csökkent.
Európában is találni sok olyan országot, amelyekben visszaesett mind az új, mind a használt autók eladása. Persze kivételek is akadnak szép számmal. Romániában tavaly 6,7 százalékkal, 129 328-ra nőtt a forgalomba helyezett új járművek száma. A helyi autógyártók egyesülete ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az először forgalomba helyezett használt járművek száma húsz százalékkal, 316 332-re csökkent.
Egészen más volt a helyzet a kontinens nagyobb piacain. Az élvonalba tartozó Spanyolországban, éves összevetésben 5,4 százalékkal estek vissza az újautó-eladások. Bár tavaly 813 396 új személygépkocsit regisztráltak az országban, 2013 óta ez volt a legrosszabb eredmény.
Az Egyesült Királyságban két százalékkal kevesebb új autót adtak el, mint 2021-ben. Az ország Európa második legnagyobb autópiacának számít, ezért az 1,614 millió eladott új jármű igen szerény mennyiség. Az adat meg is lepte a brit autógyártók és autókereskedők szövetségét, amely eredetileg arra számított, hogy 2022-ben 1,96 millió új autót vásárol a lakosság.
A szövetség számára némi vigaszként szolgálhat, hogy az akkumulátorral üzemelő elektromos autókból (BEV) 267 203 kelt el, csaknem 40,1 százalékkal több, mint az előző évben. A hibrid hajtásúak (HEV) iránt is megnőtt a kereslet, hiszen az eladás 27,6 százalékkal 188 ezerre emelkedett. A hibrid elektromos autók piaci részesedése ennek köszönhetően már 11,6 százalékra nőtt (a 2021-es 8,9 százalékról), a csak akkumulátorról üzemelő villanyautóké pedig 16,6 százalékra (az egy évvel korábbi 11,6 százalékról).
A kontinens és az EU meghatározó hatalmának számító Németországban is hasonló tendencia figyelhető meg. A hagyományos (azaz a dízel és benzin) meghajtású személygépkocsikból kevesebb került ki az üzletekből: 2022-ben „csak” 884 445 ilyen típusú új járművet regisztráltak az országban, 11,2 százalékkal kevesebbet, mint 2021-ben.
Az alternatív meghajtású autók esetében egészen más eredmények születtek. Tavaly 827 321 hibrid járművet regisztráltak Németországban (9,6 százalékkal többet, mint előző évben). A tisztán elektromos autóból 470 559 került új tulajdonoshoz, ami 32,2 százalékos éves növekedésnek felel meg.
A német kormány azt szeretné, ha 2030-ban már 15 millió elektromos jármű közlekedne az országban. Sok szakértő ezt túl ambiciózus tervnek tekinti, s inkább a 7,5 milliót tartja reálisnak.
Talán a nem EU-tag Norvégiának jobbak az esélyei ezen a területen. Az ottani utakon ugyanis már minden ötödik autó teljesen elektromos meghajtású, ami egyedülálló eredmény az egész világon. Norvégia célja, hogy az évtized közepétől már mindegyik újonnan regisztrált autó zéró kibocsátású (lényegében elektromos vagy hidrogénmeghajtású) legyen az országban.
Példátlan globális sikernek számít az is, hogy Norvégiában tavaly már az elektromos autók tették ki az újonnan eladott, illetve regisztrált személygépkocsik 79,3 százalékát, ami 138 265 járművet jelent. Összehasonlításképpen: az EU-ban ez az arány (átlagban) még a tíz százalékot sem érte el.
Az elektromos autók értékesítésében a legnagyobb részesedést a norvég piacon a Tesla érte el 12,2 százalékkal. Az amerikai cég hazai terepen sokkal szerényebben teljesített, amit a tőzsde meg is büntetett. A Tesla-részvények ára tavaly csaknem 65 százalékkal esett a gyengülő kereslet, a rossz üzletpolitika és a villanyautók piacán erősödő verseny miatt.
Az amerikai autópiaci is gyengélkedett. A Cox Automotive tanácsadó cég becslése szerint 2022-ben az Egyesült Államokban jóval kevesebb új autót adtak el, mint az előző évben. A cég úgy tudja, hogy alig 13,9 millió személygépkocsit helyeztek forgalomba, ami nyolc százalékkal elmarad a 2021. évi eladásoktól.
Ennél rosszabb eredmények is születtek, amelyek közül alighanem az oroszországi a legriasztóbb. Az Ukrajna elleni háborúja miatt nemzetközi szankciók sokaságával sújtott és recesszióba süllyedt országban tavaly 626 300-ra zuhant az értékesített új autók száma. Éves összehasonlításban ez 58 százalékos csökkenésnek felel meg.
