Szerbiában minden 35. cég szállít külföldre, a gyengülő dinár miatt csökken a bevételük és komoly veszélybe kerül a dolgozók munkahelye.
Dragoljub Rajić, a Szerbiai Munkáltatók Uniója szóvivője azt nyilatkozta, hogy jelentősebb javulás nem várható míg az állam nem támogatja komolyabban a termelést és az exportot. Minden hetedik cég az országban olyan termékkel rendelkezik vagy szolgáltatást végez, amelyet a országhatárokon túl is értékesíthetne, ám ezek közül a cégek közül csupán minden ötödik tud betörni a külföldi piacra, magyarán, a hazai cégek közül csupán minden 30. vagy 35. ad el árut külföldre, állítja Rajić.
A legtöbb foglalkoztatott helyzete Szerbiában a behozatal mértékétől függ. Mivel a vásárlóerő veszít erejéből, csökken a behozatal és bizonytalanná válnak a munkahelyek. Miután az amerikai U.S. Steel távozott a smederevói acélművekből az export aránya az egy főre eső bruttó hazai össztermékben (GDP) 14-15 százalékra csökkent. Ez nagyon rossz adat, ha figyelembe vesszük, hogy a közepesen fejlett országokban a kivitel 42-44 százaléka a GDP-nek, mondja Rajić. Szerbiában hiányzik a stratégia a termelés és az export serkentésére, az államnak támogatnia kellene azokat az ágazatokat, ahol valós lehetőségek vannak a kivitel megvalósítására. Itt elsősorban a mezőgazdaságról van szó, melyet át kellene szervezni úgy, hogy kevesebb nyersanyagot szállítsunk ki, és a jól megtámogatott élelmiszeripar kész termékekeit exportálnánk külföldre.
Rajić szerint még egy lehetőség, amelyet nem szabad elmulasztani. Háromszor-négyszer nagyobb jövedelmet valósíthatnánk meg az elkövetkező tíz évben, ha kiépítenénk a 7-es és 10-es korridort, tette hozzá.
Átlagfizetés dinárba | Átlagfizetés euróban | |
2011 április | 39 298 | 405 |
2012 április | 42 215 | 364 |
