Jövőre sem csökken a munkanélküliek száma
Mint mindig, a kormány most is szebb jövőt jósol az országnak, hiszen a tervei szerint a következő esztendőben véget ér a gazdasági válság, két százalékkal növekedni fog a gazdaság teljesítőképessége, az árak mélyen az idei szint alatt maradnak, az ideinél sokkal több külföldi beruházó fog érkezni, és a kivitel is a jelenlegi többszörösére növekszik.
Erre szokták mondani, hogy a papír mindent elbír, hiszen ha szem előtt tartjuk Szerbia gazdaságának jelenlegi állapotát, a termelési technológia színvonalát és a kivitelre alkalmas, tehát versenyképes termények és termékek mennyiségét, a derűlátók szerint is túlságosan rózsaszínű ez a pénzügyi-gazdasági stratégia.
A tárgyilagosságra törekvő szakemberek a véleményük kialakításakor elsősorban abból indulnak ki, hogy a nettó fizetésekre egyre nagyobb állami teher nehezedik. Míg a korábbi években 100 dinár kereset után nagyjából 50 dinár adót, járulékot és illetéket kellett befizetni, ez a szám már 68 dinár körül jár. A munkaadók tehát csak elvétve képesek (vagy hajlandók?) új munkaerőt alkalmazni. Mi több, nem kevesen igyekeznek csökkenteni az általuk alkalmazottak létszámát. Ezt a sajnálatos tényt támasztják alá azok az előrejelzések, melyek szerint 2014-ben legalább 3500 ember marad munka nélkül. A várható elbocsátások kizárólag az úgynevezett reális szektorban, tehát a magánvállalkozóknál történnek. Ennek megállapítása annál is inkább könnyebb, mert a korábbi kormány (is) kijelentette, hogy amíg tart a gazdasági válság, addig senkit sem küldenek el az államapparátusból és a közvállalatokból.
Pedig a hazai és külföldi szakértők is egyre hangoztatják, hogy a mindenkori hatalmi pártok által a szükségesnél háromszorosára duzzasztott adminisztráció radikális csökkentése nélkül nem reménykedhetünk a helyzet javulásában. Ha tehát a kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a válság végéig nyugodtak lehetnek az állami alkalmazásban levők, akkor teljesen értelmetlenné teszi azt a saját előrejelzését, hogy 2015-ben legalább negyvenezerrel több új munkahely lesz. A kilátások ugyanis egyáltalán nem olyanok, hogy alig néhány hónap múlva „lecseng” a recesszió és megkezdődik a prosperitás. Ilyesmi csak a Rejtő-regényekben van, de az is kizárólag paródia formájában.
A munkaadók egyesülésének illetékese és néhány jól gazdálkodó gyár és vállalat igazgatója nem zárja ki annak lehetőségét, hogy már jövőre érezhetően javulni fog a helyzet, de – szerintük – elsősorban a kormánynak kellene a gazdaság számára olyan feltételeket teremteni, hogy érdemes legyen új munkahelyeket nyitni. A kereseteket terhelő állami kötelezettségek megnyirbálásával a vállalkozók esetleg kedvet kaphatnának tevékenységük bővítésére. Másrészt, s ez rendkívül fontos, szilárd politikai helyzetre és kiszámítható gazdálkodási feltételekre van szükség ahhoz, hogy a külföldi tőke ismét áramoljon Szerbia felé.
Amíg ezekre nem kerül sor, a kormány papírra vetett és fentebb hangoztatott elképzelései nem támasztják alá a miniszterek derűlátását.
