Közös projektumok készítése és a határokon átívelő községek közötti együttműködés címmel tartottak tegnap tanácskozást a tartományi képviselőházban, melyre az uniós együttműködési programban résztvevő lehetséges horvát partnereket is meghívták. Azzal a nem titkolt szándékkal szervezték meg a tegnapi összejövetelt, hogy serkentsék a hazai és a horvát partnerek együttműködését, melynek eredményeképp azok akár csatlakozhatnak is a hazai projektumokhoz, s így pályázni lehetne az uniós IPA-pénzekre is.
A határokon átívelő együttműködési program indulása óta, a Horvátország és Szerbia közötti kapcsolatok erősítésére, vagyis a közös vállalkozások megteremtésére ötmillió eurót irányzott elő az unió. Mint a korábbi években, az idén is egymillió euró a keretösszeg. A tanácskozáson elhangzott, hogy igyekezni kellene a pénzt minél nagyobb arányban le is hívni, hiszen a kihasználatlan összeg visszakerül a közös IPA-kasszába, és a következő évben, úgymond, újrafelhasználják az előző évről maradt összegeket is.
AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A CÉL
– Vajdaság már bizonyította, hogy teljes erőbevetéssel ki tudja használni az európai pályázati forrásokat. Erről tanúskodik az az adat is, mely szerint tavaly már három számjegyű volt a sikeresen megvalósított projektumok száma. A következő lépés, hogy a vidékfejlesztésre, a regionális kapcsolatok tökéletesítésére, és ami a legfontosabb, az infrastrukturális fejlődésre irányuló projektumokra fektessük a hangsúlyt – nyilatkozta Predrag Novikov, az Európai Ügyek Alapjának igazgatója.
Hozzátette, az efféle projektumok hosszadalmasak, ezért igyekezni kell, hogy mihamarabb elvégezzük legalább a velük járó adminisztratív jellegű feladatokat. Mint mondta, Bácska elsősorban a szomszédos országokat összekötő úthálózat fejlesztésében, Bánát a vízgazdasági kérdésekben, a belvizek és árvizek elkerülésében, Szerémség pedig a Fruška gora nyújtotta idegenforgalmi lehetőségek fejlesztésében érdekelt.
A ma bemutatandó projektumok az uniós pályázatra szándékoznak jelentkezni, s horvátországi partnereket keresnek kivitelezésükhöz – mondta el lapunknak Srđan Vezmar, a 2010 májusában megalakult Bácskai Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója.
– A projektumok, ezzel összhangban, környezetvédelemmel és szociális-gazdasági fejlődéssel foglalkoznak. Reméljük, gyorsan megtaláljuk a partnereket, hiszen nélkülük nem pályázhatunk. Fontos szempont az is, hogy a projektum hozzávetőleg azonos hatást fejtsen ki a bácskai és az eszéki–baranyai oldalon is. Ez a közös projektumok lényege – fogalmazott Vezmar.
NÉGY ESÉLY
Arra a kérdésre, hogy milyen, Bácskát érintő kezdeményezések valósulhatnak meg, a régió fejlesztésével foglalkozó ügynökség igazgatója elmondta, hogy a „terítéken” lévő projektumok közül kettő óbecsei. Az első a Vodokanal vízművek elképzelése, mely szerint egy oktatóközpontot hoznának létre, ahol a vízveszteség csökkentése érdekében tartanának továbbképzéseket. A második a helyi önkormányzaton belüli elektronikus ügyintézés kidolgozását irányozná elő, mellyel a jövőben növelhetővé válna a befektetők száma is. A következő projektumot a bácsújfalvi (szelencsei) bioélelmiszer-előállító központ indította, célja egy organikus termelést kutató regionális központ létesítése, amilyen – mellesleg – nincs egyik szomszédos országban sem. A negyedik egy valódi környezetvédelmi projektum, melynek hazai vezetője az újvidéki városi energetikai ügynökség lenne, a villanyégők újrafelhasználásán dolgoznának.
Mint megtudtuk, a biotermelési kutatóközponthoz 400 ezer, az önkormányzati elektronikus rendszer bevezetéséhez 210 ezer, az égők újrafeldolgozásához 80 ezer, az óbecsei Vodokanal oktatóközpontjának megvalósításához pedig 70 ezer euróra lenne szükség.
A konferencia résztvevőit Miroslav Vasin tartományi foglalkoztatási és nemi egyenlőségügyi titkár üdvözölte, aki a hamarosan munkához látó brüsszeli vajdasági iroda jelentőségéről beszélt.
