Október és november folyamán összesen négy kerekasztal-beszélgetést tartottak Belgrádban, ezeken a sikertelen magánosítások ellen tiltakozó munkásszervezetek megjelent képviselői tapasztalatot cseréltek, s megállapodtak abban, hogy a jövőben milyen irányelveket kövessenek e fontos kérdésben, és milyen közös akciókat szervezzenek. A szabadkai Szolidaritás – Polgárok Egyesülete képviselői több más, koordinációs bizottságot alkotó szerbiai munkásszervezettel közös platformra jutva, kedden tartott sajtótájékoztatójukon ismertették a témával kapcsolatos állásfoglalásukat.
– Találkozóink eredményeként záródokumentum született, melyet eljuttatunk az érintett intézményekhez, szervekhez, mint a kormány, a Privatizációs Ügynökség és az illetékes minisztériumok. A platform tartalmazza a munkások helyzetének javítására tett javaslatainkat is. Eddig a magánosítási szerződések negyedét semmisítették meg, és ez azt mutatja, hogy a magánosítás során nagy hibákat követtek el, amelyeket sürgősen felül kellene vizsgálni, ennek ellenére az állam a mai napig nem tett lépéseket ennek érdekében. Sajnos a központosítás nagy problémát jelent, mert a politikai csúcson lévőkön és a pénzügyi oligarchákon kívül senki sincs bekapcsolva a magánosítási folyamatba, így nincs mód az ellenőrzésre. Ezért áll ma Szerbia gazdasága a csőd szélén – mondta Olajos Nagy Miklós a Szolidaritás képviselőjeként.
A záródokumentumban többek között javasolják, hogy a privatizációs folyamat lebonyolítását vegyék el a Privatizációs Ügynökségtől, és bízzák az önkormányzatra, ugyanis a gyakorlat azt mutatja, hogy az önkormányzat közelebb áll a polgárokhoz, és könnyebb rávenni őket, hogy a közérdeket szolgálják a hatalmasok helyett. A magánosítást alapozzák a dolgozók és a kisrészvényesek érdekeire, akik ebből élnek, és főleg azokban a vállalatokban, amelyekben megsemmisítették a privatizációs szerződést, ingyen kontroll részvénycsomagokat osszanak szét a dolgozók között. Pozitív példa erre a Jugoremedija vállalat. Elengedhetetlen a gazdaságba befektetett tőke eredetének szigorú ellenőrzése, illetve a lopások visszaszorítása, annak a megállapítása, hogy az elmúlt húsz évben történt gazdasági kizsákmányolásáért kik a felelősek, de módot kell találni a kizsákmányolt munkások kártalanítására is.
Az Európai Unió néhány hónapja azzal bízta meg a szerb kormányt, hogy több mint húsz korrupciógyanús magánosítást vizsgáljon felül, de a helyzet a vállalatokban, főleg a Jugoremedijában, azóta csak rosszabbodott, és úgy tűnik, hogy a gyár teljes megsemmisítésére és a bizonyítékok eltüntetésére törekszenek. Éppen ezért a szerbiai munkásszervezetek koordinációs bizottsága kérni fogja az EU támogatását, hogy megóvja mindazt, amit a dolgozóknak és a kisrészvényeseknek sikerült kiharcolniuk a rossz magánosítási szerződések felbontása után. Ezenkívül támogatják az előírások megváltoztatását, hogy a nem állandó munkaviszonyban lévő munkásoknak is ugyanolyan joguk legyen a szakszervezeti képviseletre, mint a többieknek, illetve támogatják a városok és községek állandó konferenciájának kezdeményezését a választási törvény módosításáról, hogy a helyi parlamentek képviselőit a többségi rendszer alapján válasszák meg. Ez volna az első lépés a decentralizáció felé.
A privatizáció kapcsán Vanja Dragojlović, a Szolidaritás elnöke hozzátette, hogy továbbra sem állnak el követeléseiktől, vagyis ki akarják harcolni az ATB Sever privatizációjának megsemmisítését, és ha kell, a strasbourgi bíróságtól fognak segítséget kérni.
